A legendás basszusgitáros, a Cream egykori tagja 71 éves volt. A világhírű zenész haláláról, melyet májbetegség okozott, családja értesítette a sajtót és a közvéleményt. "Nagy szomorúsággal kell bejelentenünk azt, hogy szeretett Jackünk, az apa, férj, nagypapa és világszerte ismert legenda, eltávozott. A zenei világ szegényebb lesz nélküle, ám szívünkben és zenéjében mindörökké tovább él" - hangzik a család hivatalos nyilatkozata. A skót Bruce, akit a legtöbben legendás triója, az Eric Clapton gitárossal és Ginger Baker dobossal közös Cream basszusgitáros-dalszerző-énekeseként ismernek, 1943. május 14-én született, tizenévesen kezdett basszusgitározni, ugyanakkor (mint csellista) klasszikus zenei képzést is kapott a Skót Királyi Akadémián. 1962-ben a brit blues-robbanás egyik legfontosabb zenekara, az Alexis Korner vezette legendás londoni Blues Incorporated tagja lett nagybőgősként - itt ismerkedett meg Ginger Baker dobossal, akivel később a kezdetben Graham Bond Quartet, később Graham Bond Organistaion néven futó zenekarban is együtt zenéltek, ahol Bruce már basszusgitáron játszott. A GBO után Bruce egy másik legendás angol blues-bandába, a John Mayall & The Bluesbrakersbe igazolt, ahol megismerkedett egy pályafutása szempontjából másik kulcsemberrel, Eric Claptonnal. Később zenélt Manfred Mann zenekarában, de Claptonnal sem szakadt meg a kapcsolata, mivel a gitáros Powerhouse nevű együttesében ismét együtt játszottak. Pályafutása emblematikus együttese, a jazz-, blues-, pszichedelikus- és rock-elemeket keresztező Cream 1966 júliusában alakult meg. A zenekar fennállása három esztendeje alatt négy sorlemezt jelentetett meg. A rövid életű, ám nagyhatású együttes végét egóproblémák és a zenekar működésének koncepciójára vonatkozó nézetkülönbségek okozták. "A menedzsment túl keményen dolgoztatott minket, ezért egyáltalán nem is volt időnk fejlődni. Egyfolytában csak turnéztunk. Időt kellett volna szakítanunk arra, hogy új számokat írjunk, és akkor talán fejlődtünk volna. De a zenekar így is elérte mindazt, amit célként tűzött ki maga elé. Fain kis trió volt, ahogy Frank Zappa mondta. Kifutotta magát az a történet." - nyilatkozta idén a Magyar Narancsnak. A zenekar, melyet 1993-ban a Rock and Roll Hall Of Fame-be is beiktattak, 2006-ban pedig Grammy-életműdíjjal jutalmaztak, 2005-ben négy londoni Royal Albert Hall-koncertre és New York-i Madison Square Garden-fellépésre újra összeállt - az előbbieket egy koncertalbum is dokumentálja. Jack Bruce 1969 és 2014 között több mint egy tucat szólólemezt jelentett meg - az első az 1969-es Songs For a Tailor volt, a legutóbbi 2014 márciusában jött ki Silver Rails címmel. Rengeteget kísérletezett és számos zenei együttműködésben vett részt. Zenélt többek közt Jimi Hendrix egykori dobosával, Mitch Mitchellel, John McLaughlinnal, akivel a hatvanas években már muzsikáltak együtt, Frank Zappával, az egykori Rolling Stones-gitárossal, Mick Taylorral, a neves dobossal, Billy Cobhammel, a két ír gitárlegendával, Rory Gallagherrel és Gary Moore-ral, és a Yes-énekes Jon Andersonnal, s megszokott stílusai mellett a belekóstolt a világzenébe is. 2009-ben a Glasgow-i Egyetem tiszteletbeli doktori címét kapta. Bruce-nál, aki élete során komoly drogproblémákkal (ami a legsúlyosabb probléma volt: heroinfüggőséggel) küzdött, 2003-ban diagnosztizáltak májrákot. Ugyanabban az évben májátültetésen esett át. A mai napon otthonában, családja körében hunyt el. Kult: Elhunyt Jack Bruce - HVG.hu
