A világ első kémiai merevlemezét készítették el lengyel kutatók. Elektronika helyett három folyadékcsepp elég az adatok tárolására. A számítógép, a mobiltelefon és bármilyen más digitális eszköz az összes információt, képet, videót és hangot nullák és egyesek szinte végtelen hosszú sorozataként látja. Közel hetven éve az adatainkat a gépek elektromágnesesség segítségével tartják észben. Nemrég azonban Lengyelországban kifejlesztettek egy kémiai reakción alapuló új módszert. Varsóban a Tudományos Akadémia Fizikai Kémiai Intézetének tudósai létrehozták a kémiai információtárolás alapját a chitet. A hagyományos informatikában az adattárolás legkisebb egysége a bit. Kizárólag két értéket vehet fel nullát vagy egyet. Forrás: AFP/Science Photo Library/Mopic A chit A kémiai memóriaegység három apró cseppből áll. A parányi oldatok között ismétlődő és folytonos a változás. Az első reakció terméke indítja a következő folyamatot és az utoljára képződött termék szolgál kiindulásként a legelső átalakuláshoz. A tudományban már 50 évvel ezelőtt is leírtak hasonló oszcilláló jelenséget. A lengyel kutatók vas ionokat felhasználva színessé tették a reakciót. Ezzel elérték, hogy ki lehessen majd olvasni az információt. De meg kellett oldaniuk a szabályzás, az adatok írásának kérdését is. Ehhez ruténium nevű elemet adtak a memóriacseppekhez. A periódusos rendszer 44. eleme egy átmeneti fém, és pontosan a vas alatt található. A chitben zajló reakció a ruténium segítségével fényérzékennyé vált. Amikor kék színű fénnyel világították meg a cseppeket, egyszerűen megállt az ismétlődő átalakulás. Mintha az idő múlása alól kibújt volna a memória egység és így megtartotta pillanatnyi állapotát. Ezzel megvalósítva az adatok írásának lehetőségét. Az új eszköz alapvetően változtatja meg a kémiai számítástechnikát. A hagyományos bitek helyett az információtárolás minden összetevője kémiaivá válik. Ezzel egy teljesen újfajta technológiai lesz elérhető, ami radikálisan átalakíthatja az adatok tárolását és továbbítását. Az eredményeket a Physical Chemistry Chemical Physics című szakfolyóiratban közölték. (Szerző: Földi Péter) KAPCSOLÓDÓ CIKK Let's block ads! (Why?) Forrás...
