A Cassini űrszonda infravörös észlelései alapján óriási jégfelhőt fedeztek fel a gyűrűs bolygó legnagyobb holdjának déli pólusa felett, ez pedig arra utal, hogy a Titan déli féltekéjén tényleg elkezdődött a tél. A hatalmas jeges felhő a hold sztratoszférájának alsó és középső rétegeiben helyezkedik el, közvetlenül az aktív időjárási jelenségeket produkáló troposzféra felett. A Cassini kamerája már korábban is megörökített egy, a Titan déli pólusa felett körülbelül 300 kilométer magasságban lebegő lenyűgöző felhőt. Az először 2012-ben lencsevégre kapott képződmény azonban csak a “jéghegy csúcsának” bizonyult: a most felfedezett alacsonyabb, a sztratoszférába mintegy 200 kilométer magasságig felnyúló felhő tömege sokkal nagyobb. A légköri képződményt a Cassini űrszonda CIRS (Composite Infrared Spectrometer) műszerével detektálták, amely az infravörös hullámhossz-tartományban térképezi a Titan légkörének rétegződését. A felhő sűrűsége a földi köd sűrűségéhez hasonlóan kicsi, a teteje azonban valószínűleg nagyjából vízszintes. Carrie Anderson (NASA Goddard Space Flight Center) szerint az infravörös adatokból első ránézésre teljesen egyértelmű volt a jégfelhő jelenléte, annyira, hogy szinte kiütötte a szemüket. Az elmúlt néhány évben a Cassini – első űreszközként – már végzett arra utaló megfigyeléseket, hogy a Titan déli féltekéjén lassan kezdődik a tél. Mivel a holdon mindegyik évszak körülbelül 7,5 földi évig tart, a déli póluson még javában tartani fog a tél, amikor a szonda küldetése 2017-ben befejeződik. Először ez a 2012-ben készült felvétel utalt a Titan déli pólusának környezetében elkezdődött változásokra. A Cassini kamerája által megörökített impozáns felhő körülbelül 300 kilométer magasságban lebeg a hold légkörében. Most egy ennél is nagyobb képződményt detektált a szonda infravörös spektrométere. (NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute) A Titan pólusai feletti jégfelhők nem ugyanolyan módon formálódnak, mint a földi esőfelhők. Utóbbiak esetében a felszínről elpárolgó víz egyre hidegebb rétegeken halad át, amint a troposzférán keresztül emelkedik. Felhők akkor jönnek létre, amikor a vízpára eléri azt a magasságot, ahol a hőmérséklet és a nyomás már megfelelő a kondenzációhoz. A Titan metánfelhői is így alakulnak ki. A poláris felhők azonban magasabban és eltérő folyamat eredményeként keletkeznek. A légköri cirkuláció a melegebb félteke pólusának környékéről a hidegebb pólus felé szállítja a gázokat. Ott a meleg levegő az ülepedésnek nevezett folyamat során lesüllyed, majdnem ugyanúgy, ahogyan a víz folyik ki a fürdőkádból. A szénhidrogénekből és nitrogéntartalmú vegyületekből (nitrilekből) álló gázkeverék süllyedés közben egyre hidegebb rétegeken halad át, a különböző gázok pedig különböző hőmérsékleteken kondenzálódnak, széles magasság-tartományban kialakítva így a réteges szerkezetet. A Cassini 2004-es megérkezésekor éppen tél közepe volt a Titan északi féltekéjén, de amint a tél tavaszba fordult, eltűntek az északi pólus környékéről a jégfelhők, ezzel párhuzamosan pedig megjelentek a déli pólusnál. A déli felhőképződés azt jelzi, hogy a Titan globális légkörzése változik. A sarki jégfelhők méretének, magasságának és összetételének vizsgálata segítheti a kutatókat a titani tél természetének és zordságának megértésében. A Cassini kamerája által korábban megörökített jégfelhő tanulmányozásával a kutatók meghatározták a déli pólus környékén uralkodó hőmérsékletet, ami -150 °C-nak adódott. A most detektált felhő a sztratoszféra alsó részén helyezkedik el, ahol még ennél is hidegebb van. A jégszemcsék hidrogént, szént és nitrogént tartalmazó vegyületek keverékei, Anderson és munkatársai az északi pólus környékén is találtak ugyanilyen jeleket a CIRS adataiban, de azok sokkal gyengébbek voltak, mint a déli pólusról származók. Az éles eltérés arra utal, hogy a tél kezdete sokkal keményebb, mint a vége. Anderson kollégája, Robert Samuelson (GSFC) szerint a titani tél korai szakaszának megfigyelése rendkívül érdekes: minden, a déli pólussal kapcsolatos észlelés arra utal, hogy a déli tél kezdete sokkal zordabb, mint az északi félteke telének vége. http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-egyeb-szaturnusz/nr-szaturnusz-titan/elkezdodott-a-tel-a-szaturnusz-legnagyobb-holdjan-is/
