Előttünk a PlayStation 5: nagy, gyors, futurisztikus Ismét új időszámítás kezdődik a játékkonzolok piacán, hiszen sok év után a Sony és a Microsoft is új, gyorsabb masinákat állít forgalomba. A japánok a korábbi modellekre szinte semmiben nem hasonlító PlayStation 5-tel vennék be a nappalikat. Na, meg a különleges DualSense kontrollerrel, amit még nagyon szoknunk kell. A konzoljátékosok életében néhány évente áll be komolyabb fordulópont, a generációváltások jelentik az igazi fejlődést a gépek teljesítményében, így aztán a rajtuk futó játékok nyújtotta élményben is. 2020 novembere szintén egy ilyen eseménynek ágyaz meg, de ennyivel azért nem zavarhatjuk le a dolgot. A most érkező masinák ugyanis különlegesek, és nem csak azért, mert egy világjárvány alatt igyekeznek meghódítani a piacot. Azért is, mert a teljesítményük már messze túlmutat azon, amit általában a konzol kifejezéshez társítunk. És azért is, mert most sem csak sima játékgépekről van szó. Újdonság az is, hogy a gyártók nem is egyetlen készüléket állítanak csatasorba idén. A Microsoft az erősebb Xbox Series X mellé egy gyengébb, de jóval olcsóbb gépet is készített, melyet Series S néven forgalmaz. A duplázás a Sonyra is igaz, de esetükben nincs szó teljesítménycsökkentésről: a tengerentúlon már most is megvásárolható két PlayStation 5 közt (az árukat leszámítva) mindössze annyi az eltérés, hogy az egyik optikai meghajtóval (Blu-ray) érkezik, a másikban nincs ilyesmi. Azt viszont már a hobbi gamerek is tudhatják, hogy a lemezmeghajtó hiánya okozhat pár kellemetlen pillanatot, de erről később. Fontosabb ugyanis, hogy választ adjunk a kérdésre: mit tud a PS5? Nagy, de tényleg Az európai rajt ugyan még várat magára (a masina hivatalosan november 19-étől kapható, többek közt Magyarországon is), mi már hozzájuthattunk egy lemezes példányhoz. A csomagolása szinte semmiben nem különbözik az előd PS4-étől, kivéve, hogy nagyobb nála. Ennek oka, hogy maga a konzol is testesebb lett. Még csak a régi eszköz mellé sem kell tenni az újat, hogy lássuk: a PS5 bizony jókorára hízott, és ez még igazabb akkor, ha állítva használjuk. (A rendszer fektetve is elhelyezhető, hála a gyári tartozékként járó, a gépet igen stabilan tartó talpnak.) A pontos paraméterek szerint a konzol 4,5 kilogrammot nyom, a szélessége 39 centiméter, magassága 10,4, a mélysége pedig 26 centiméter. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezt a masinát nem minden tévé alatti polc fogadja be. De a PS5-öt vétek is lenne eldugni, mert a futurisztikus külső (a fekete, olcsó műanyagborítást leszámítva) kifejezetten vonzza a tekintetet, a lakás szinte bármely pontját képes feldobni. Itt jegyezzük meg, hogy a rendszer akár a hálószobában is tárolható, mert nagyobb igénybevétel esetén sem fog túl hangosan működni. Sőt: a PlayStation 5-nek tulajdonképpen alig van hangja, a lakásban lévő többi készülék könnyedén elnyomja a masina által játékban közben keltett, nagyjából 41-47 decibeles zajt. Összehasonlításképp: az előző széria legjobbja, a PlayStation 4 Pro a jobb grafikájú munkacímeket 66-72 decibelen pörgette. Ez azért jelentős különbség. A készülék előlapján találni a bekapcsoló, illetve a lemezt kiadó gombot, továbbá egy hagyományos USB-A (2.0-ás), illetve egy USB-C bemenetet. A hátlap sem tartogat különösebb izgalmakat: van hely a rendes internet/lankábelnek, még két, de 3.1-es USB-nek, egy lyuk a tápcsatlakozónak, egy pedig a HDMI 2.1-nek, amellyel televízióra vagy monitorra is ráköthetjük a “kicsikét”. A masina ezen kívül WiFi 6-ot és Bluetooth 5.1-et is tud. Jóval gyorsabb A PS5 természetesen hardverben jelent komolyabb előrelépést a korábbi modellekhez képest, így főként ez érdekelheti a vásárlókat. A fontosabb jellemzők közé tartozik egy egyedi felépítésű, 8 magos, AMD Zen 2 alapú processzor, mely pontosan 3,5 Ghz-es órajelet tudhat magáénak. (Ez némileg elmarad a Microsoft 113 ezer forintos gépének ilyen jellemzőjétől.) A grafikus feladatokhoz az AMD ugyancsak egyedi megoldását, egy RDNA 2 chipet választottak a japánok, amely az újkori gamer őrületnek számító ray tracinget is támogatja. Utóbbinak elsősorban a játékokban van szerepe, hogy a fényhatások, üveg- és vízfelületek valósághűbbek legyenek. Memóriából 16 GB-hoz jutunk, amely szintén különleges: egy 448 GB/s sávszélességű és GDDR6-os modulról van szó. A beépített tárhely ugyancsak izgalmasabb fajta, hiszen a korábbi HDD-ket már a gyorsabb műveletekre alkalmas SSD-re cserélte a Sony. A PS5 esetén használt változat viszont nem csak egy SSD a sok közül: a tervezés teljesen egyedi, és a gyártó elmondása szerint igencsak gyors, 5,5 GB/s-os tempóra képes. Úgy mellékesen, a PS4 merevlemeze valahol 80-120 MB/s környékén olvas. Az egyedi SSD-t az Epic Games első embere, Tim Sweeney is dicsérte az első tesztek láttán, kiemelve, hogy ez a háttértár össze sem hasonlítható a számítógépekhez tervezett megoldásokkal. Természetesen PC-khez is létezik hasonló modul, de a PS5 esetében a játékok is kölcsönhatásba lépnek a tárolóval, köszönhetően a kódba épített parancsoknak. Itt érdemes rátérnünk a sokszor emlegetett, TFLOPS nevű mutatóra, amely az egy másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek számát jelenti. Konyhanyelven azt, mekkora teljesítményre képes a vizsgált rendszer, mennyire bivaly masinál van dolgunk. A PS4-nél ez a mutató még 1,84 volt, a széria valamivel erősebb kiadása, a PS4 Pro 4,2-t tudott. A Playstation 5-nél utóbbi már csaknem két és félszeresét, 10,3 TFLOPS-ot mérhetünk. Ennek egyik konkrét haszna a jobb framerate, vagyis képfrissítési ráta, melynek szintén a játékoknál van érzékelhető előnye: a szoftverek simábban futnak, és a látványosabb jelenetek alatt sem lassul be a mozgás. De a jobb architektúra miatt a rendszerbe való bejutás, és a betöltési idő is számottevően csökkent. Előbbi alatt azt értjük, hogy a bekapcsolástól számítva durván 26 másodperc alatt kerülünk a profilválasztó felületre, és onnan a PS5 kezdőképernyőjére. A játékok esetében is hasonlók az élmények: az újonnan megjelent Spider-Man: Miles Morales menüjét 7 másodpercbe telik elérni attól számítva, hogy rányomtunk a szoftver indítására, és további 2-be, míg a pálya is betölt. A PS5-ös architektúra másik előnye, hogy megfelelő kijelző esetén a 4 és 8K-s megjelenítés sem okoz gondot. Ezen kívül van HDR (nagy dinamikatartományú) és 120 Hz-es kimenetelű támogatás, gyártói oldalról szabályozható ventillátorműködés, valamint úgynevezett 3D hangzás is, amely a Sony szerint egészen különlegessé teszi a játékokon belüli hangok érzékelését. De ahogy a magasabb felbontásnál, úgy itt is kompatibilis hardverre van szükség, anélkül nem működik. Szoftverek, rendszeralapok A PS5 érkezésével a már régebb óta létező PS appot, valamint az eddig látott rendszermenüt is lecserélte a Sony. Nem egyszerű ráncfelvarrásról van szó, teljesen új kezelőfelületet készítettek, amely nemcsak szép, de funkciókban is jól illeszkedik a gyártó által hangoztatott next-gen érzéshez. Az alkalmazások ikonjait egy kicsivel fentebb helyezték el, a multimédiás tartalmak pedig egy külön szekciókban gyűlnek. Jobbra fent található a játékoshoz tartozó profil, és a beállítások, továbbá egy kereső, amely szintén átláthatóbb módon dolgozik. A menüben való navigációban sokat segít az újratervezett kontroller, amellyel további parancsok hajthatók végre. A vezérlést elsőre kissé szokatlannak találtuk, de azért gyorsan hozzá tudtunk szokni. Érdemes kitérni a szoftveres rész egy okostelefonokról már ismerős újítására is: a rendszer rendelkezik úgynevezett alkalmazásváltóval, amellyel a legutóbb futtatott három játék között kapcsolgathatunk, lényegében azonnal, nagyjából az új Xbox-szal azonos módon. A felület másik különlegessége az úgynevezett kártyák, amiken a játékokkal kapcsolatos tippeket, útmutatókat találunk, ha egy részen elakadtunk volna. A dolog egyedüli negatívuma, hogy PS Plus előfizetés nélkül nem működik. A szoftver emellett most is támogatja az alvó üzemmódot, készült egy könyvtár a már megszerzett címeknek és a játékokban előállított médiatartalmaknak is. A gépet az előre telepített Astro's Playroommal szállítja a gyártó, amely a különleges DualSense kontroller működésébe enged betekintést. (Erre is mindjárt rátérünk, szándékosan nem veséztük még ki.) Aki nem a joystick tudását tesztelné, az most még négy játék közül válogatva ismerheti meg a PS5-ös élményt. Ez ugyan nem sok, de mindenképp több a különleges nyitócímek nélküli Xbox Series X-hez viszonyítva. A felhozatal része a már említett Pókember (ami valójában PS4-re is kijött, igaz, butább grafikával és a haptikus funkciók is hiányoznak belőle), a kisebbeknek elérhető Bugsnax és a SackBoy: A Big Adventure, valamint a konzol hőskorából ismert, de a PS5 miatt újradolgozott Demon's Souls. A kimondottan az új géphez tervezett játékok 2021-ben és utána debütálnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a konzolon csakis négy játék indítható. A rendszerhez tartozó előfizetéses szolgáltatás, a PlayStation Plus időközben egy Collection nevű extra csomaggal is bővült, mely további költségek nélkül biztosít hozzáférést az utóbbi idők 20 emlékezetes játékához. A listában olyanok szerepelnek, mint a kegyetlen Mortal Kombat X, a Battlefield 1, a 2019-es Days Gone, a több mint jónak tartott The Last of Us Remastered, a Call of Duty: Black Ops III, a Monster Hunter World és a szintén Naughty Dog-féle Uncharted 4: A Thief's End – ezek mindenféle trükközés nélkül a PS5-ön is elindulnak. (Ahogy természetesen a novemberi játékdömping fontosabb alkotásai, köztük az új Watch Dogs, a vikinges Assassin's Creed Valhalla, valamint a PC-n és PS5-ön egyszerre megjelent Godfall.) Időközben el is érkeztünk a rendszer komolyabb gyengepontjához: a PS5 gyárilag bemondott háttértára ugyan 825 GB, a gyakorlatban használható kapacitás ennél kevesebb, csak 667 GB. A több mint félterabájtnyi szabad hely főleg azért problémás, mert napjainkban nem 10-15 gigabájtos játékok készülnek, az elsőnapi frissítésekkel együtt érkező címek gyakran 120-150 GB-ot igényelnek. A szintén most novemberben megjelent Call of Duty: Black Ops Cold War például 133 gigabájtot visz el a PlayStation 5-ön, a Demon’s Souls 66-ot, a Miles Morales 50-et, a program Ultimate Launch Edition nevű kiadása viszont, amelyben a felfrissített Spider-Man is benne van, már 105 gigabájtot igényel. Számolgatás nélkül is érzékelni a helyzet a súlyát: csupán néhány modern játék feltelepítésével megtölthető a rendszer. Amit a megjelenés pillanatában ráadásul nem is lehet majd bővíteni, mivel a kapcsolódó funkciót később adják a géphez. A gondot az okozza, hogy a tárhely bővítésére szolgáló M.2 SSD-k (a Sony masinája ezzel a modullal kompatibilis) nem mindegyike áll összhangban a PS5 követelményeivel. Az egyetlen menekülési útvonalat az USB-n keresztüli HDD-s segítség jelenti, így ugyanis növelhető a konzol által biztosított kapacitás. De csak és kizárólag a PS4-es játékok esetében, az újakat nem lehet így tárolni. A fenti problémák elsősorban azokat érinthetik kellemetlenül, akik a konzol digitális kiadására pályáznak, így ugyanis a játékokhoz tartozó rendszerfájlokat is a gépen kell, hogy tárolják. A megunt szoftverek pedig nyilván nem cserélgethetők, továbbadhatók. A meghajtó hiánya értelemszerűen a konkurens Xboxnál is hasonló gondokat szülhet, ahogy a kapacitás ott sem annyi, amennyivel hirdetik: a gyártó 1 TB-os Series X gépén a gyakorlatban 800 GB érhető el. Az igazi innováció Bár a PlayStation 5 egy több mint jól sikerült eszköz, a valódi újítást nem a szélsebes SSD vagy a sugárkövetés (ray tracing) támogatása jelenti. Sokkal előremutatóbb fejlesztés a DualSense nevű új kontroller. A szerkezet fő attrakciója a haptikus viselkedés, amely olyan finom rezgéseket képes kiváltani, hogy csukott szemmel is különbséget tudunk tenni sétálás és rohanás között. Az egészet pedig csak még jobbá teszik az úgynevezett adaptív ravaszok, amelyekben egy kis motorikus egység igyekszik ellenállást kiváltani. Ennek szintén a játékoknál van haszna: a programbéli íj felhúzásakor a gomb egy pillanatra megmered, a valósághoz hasonló érzést keltve. Írásban nagyon nehéz visszaadni, mennyire érdekes funkcióról van szó. A Sony mindenesetre nem túlzott, amikor azt mondta, hogy az új joystick merőben más élményt kínál a korábbi fejlesztésekhez képest. A funkciót természetesen inkább a PS5-ös játékok igyekeznek kihasználni, illetve van néhány kiadó, amely már jelezte: frissíti a piacon lévő szoftverét, hogy bizonyos mértékig a korábbi munkacímeknél is megtapasztalható legyen ez az újdonság. A díjnyertes Naughty Dog által készített The Last of Us Part II például biztosan nem marad ki ebből. A DualSense más tekintetben is eltér a korábbi gépek irányzékától: a fő játékszerhez hasonló, fekete-fehéres borítást kapott, a gombokról pedig eltűntek a színek. A kiegészítőn most is van tapipad, a fül- és fejhallgatók csatlakoztatására alkalmas jackdugó, illetve külön gombot kapott a mikrofon elnémítása. A szerkezet egyébként valamivel nagyobb, mint például a PS4-es DualShock 4, de nem sokkal. Súlyra pedig kicsit nehezebb, 282 grammot nyom az előd 253 grammjához képest. A vezérlő összességében kényelmes, és a borítás miatt jobban is illeszkedik a kezünkbe. Természetesen az új joystick is vezeték nélküli játékélményhez készült, ha pedig tölteni kell, a folyamat végre USB-C-n végezhető. A kütyü akkumulátora 1560 mAh-es, vagyis nagyobb, mint a DualShock 1000-es telepe. A töltés gyakoriságát ugyanakkor nagyban meghatározza, milyen játékokat indítunk a konzolon, hiszen az egyes címekhez tartozó funkcióktól is függ, mekkora igénybe vételnek van kitéve a szerkentyű. A gombok ezt leszámítva jól működnek, a szerelés minőségibb, időtállóbbnak tűnik. Verdikt Hosszú út vezetett a PlayStation 5 megszületéséig, de az már most, napokkal az európai premier előtt is jól látszik: a Sony elkészített egy valóban gyors és next-gen gépet. Ráadásul a PS5 sem tekinthető kizárólag játékkonzolnak, hiszen az elődhöz hasonlóan itt is rengeteg olyan alkalmazás áll rendelkezésre, amellyel egy gombnyomásra működő médiacentert kaphatunk. A japánok ehhez egy külön távirányítót is terveztek, amely ugyan nem a csomag része, de általa a Spotify, a YouTube, a Netflix elérése is könnyebb valamelyest. A háttértár méretét felesleges tovább forszorízni, bár tény, hogy a dobozra írt és a valós kapacitás közti differencia azért nem 1-2 gigabájt. Ez pedig nemcsak a hobbi gamereknek okozhat problémát, és újabb kiadást, hiszen a gyártó által hitelesített SSD-k biztosan nem pár tízezer forintba kerülnek majd. A next-gen élmény ilyen értelemben kifejezetten drágának számít, hát még akkor, ha minden kütyüt, köztük az új PS kamerát és a 3D hangzást támogató fejhallgatót is megvesszük hozzá. Ezek darabára 22 990 és 36 990 forint. A távvezérlő 10 990 forintot kóstál. A PlayStation 5 hivatalosan november 19-én startol a régióban, így pedig Magyarországon is. Az érdeklődés fokát jól mutatja, hogy a legtöbb boltban már előrendelésben elfogyott a készülék, újabb szállítást pedig csak a jövő évre ígérnek. Az újdonság Blu-Ray Ultra HD-val érkező változatáért (vagyis a lemezesért) 184 990 forintot, a digitálisért (optikai meghajtó nélküliért) 149 990 forintot kérnek. A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát. https://hvg.hu/tudomany/20201115_sony_playstation_5_ps5_teszt_velemeny_konzol_konzoljatek
