A Rákóczi útnak becézett városi autópálya egy, mára közel jelentéktelenné vált háza építésekor a legszebb budapesti bérházak egyike volt. A Grünwald-házként ismert Rákóczi út 30. előtt, vagy árkádjai alatt már biztosan Önök is számtalanszor elsétáltak, de a környezetéből nem igazán kirívó ház biztosan nem keltette fel a figyelmüket. A századforduló embere viszont egész biztosan vágyakozva nézett a lecsupaszított kapu, és az épület díszei felé. Fotó: Vincze Miklós/24.huA Rákóczi út, Nagy Diófa utca, Nyár utca és Dohány utca által határolt óriási telken 1898-1899-ben épített, Grünwald Mór építész és műgyűjtő által tervezett és építtetett ház egykor Budapest egyik leggazdagabban díszített épülete volt. Földszintjén és első emeletén üzletek kaptak helyet – Rivoli néven itt működött például Sinayberger Béla fényképészstúdiója, később pedig a Kármán és Farkas cserépkályhabolt, Mátyás László Férfiruha Áruháza, valamint a Debreceni Gőzfűrész és Faárugyár hajlított bútorokat árusító üzlete is itt nyílt meg –, a felsőbb szinteken pedig irodák és lakások voltak. 1901-től egészen az épület második világháborús sérüléseinek elszenvedéséig az első emelet egy részét a Postás Kaszinó (Magyar Királyi Posta és Távíró Tisztviselők Kaszinója) foglalt el, amely helyet adott a Magyar Építő és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesületének, a Férfiszabó Munkaadók Szövetségének, és több, mint tíz éven át az Országos Magyar Zenészszövetség irodáinak is. A ház érdekessége, hogy üzlethelyiségei annyira benyúlnak a ház területébe, hogy annak belső udvara voltaképp a félemeleten található. Fotó: Vincze Miklós/24.huÁgai Adolf, a kor egyik legnagyobb humoristája így jellemezte a frissen elkészült épületet: “Roppant, cifra és kényelmetlen. Lépcsőházainak útvesztőjébe még a bentlakó is csak évek múltán tanul bele. Az épület egy tetszetős stílmotívumot fújt fel rengeteg arányokba. Kedves dalocska, húsztrombitás átiratban. Ügyes anekdota, 25 kötetben.” 1942-ben az épület gazdát cserélt, új tulajdonosa az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) lett, aki akkor már több csodaszép bérházzal is rendelkeztek a fővárosban. A második világháborús pusztítás azonban a város rengeteg más lakóházához hasonlóan ezt a szecessziós-premodern épületet sem kerülte el. Az előtte lévő széles utcán folyó harcokban a Nyár utcai sarok súlyosan sérült, tetőszerkezete pedig valószínűsíthetően egy légitámadás során semmisült meg. A díszítmények jó ugyan része túlélte a háborút, de ahelyett, hogy megőrizték volna őket, inkább eltüntették, így az új, Detre Pál (legismertebb épülete a Major Mátéval közös Attila út 127.) tervei szerint elkészült Rákóczi úti főhomlokzat csak nyomokban emlékeztet eredeti szépségére (húszas-harmincas évekbeli épületként viszont végső soron teljesen elfogadható lenne) oldalhomlokzatai pedig az ötvenes stílusát tükrözik. Fotó: Vincze Miklós/24.huFotó: Vincze Miklós/24.huA helyreállított épületet természetesen azonnal államosították, a Postás Kaszinó helyén pedig a Fővárosi Népművelési Központ kapott helyet, ahol a Műcsarnokban és Ernst Múzeumban kiállítást nem érdemelt művészek – köztük a nem csak költőként és íróként, de képzőművészként is kiemelkedően tehetséges Kassák Lajos, valamint a később köztéri alkotásaival ismertté vált, görög származású Makrisz Agamemnon (1913-1993) – művei kaptak helyet. A hely egészen 2003-ig működött. A Rákóczi úti árkádsor egy részlete annak fénykorában Árkádosítását 1957-ben készítették el Szőke Károly tervei szerint, azóta kisebb-nagyobb boltok váltogatják egymást a sötét átjáróban. Fotó: Vincze Miklós/24.hu A cikk elkészítéséhez szükséges információkért és fotókért köszönet jár nekik: Városnéző, Urbface, Egykor. A többi fotó a szerző munkája.
