Emberi Eredetű Szennyezés Veszélyeztetheti A Mélytengeri Halakat

A kontinentális lejtőn a 600 méter - 1,6 kilométeres tartományban élő mélytengeri halak májkárosodástól, tumoroktól és egyéb egészségügyi problémáktól szenvednek, amelyek valószínűleg az emberi eredetű szennyezéshez köthetőek.

A Franciaországtól nyugatra elterülő Vizcayai-öbölben végzett kutatás először fedezett fel interszex egyedet - az adott faj nőstény és hím jellegei közötti átmenet - egy mélytengeri halfajnál. A mintavételt egy olyan területen végezték, ahol nem volt észlelhető jele pontforrás-szennyezésnek, és általános óceáni környezeti feltételeket tükrözött. Az eredményekről a Marine Environmental Research folyóirat számolt be.

A kutatás különösen izgalmas a néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államok nyugati részén nemzeti parkokban végzettekkel összevetve, amelyek szintén súlyos szennyezést és annak halak egészségére gyakorolt hatását mutatták ki, többek között „nőiesedett” hímeket, amelyek még ikrákat is termeltek.

Michael Kent, mindkét kutatás társszerzője és nemzetközileg elismert halbetegség-szakértő kifejtette, az Egyesült Államok érintetlen, magashegyvidéki tavaitól a Franciaország és Spanyolország partjai mentén elterülő vizekig, különféle területekről vannak bizonyítékaik lehetséges, emberi eredetű szennyezésre, amely elég súlyos ahhoz, hogy kóros hatással legyen a halakra. „Az ember azt hinné, hogy az óceán mélyén a szennyezés szintje és biológiai hatása csökkenő tendenciát mutat. Olybá tűnik, nem így van. A megfigyelt kóros változások egyértelműen olyan típusok, amelyek a toxinokkal és rákkeltő anyagokkal való találkozáshoz köthetőek” - magyarázza.


Algavirágzás a Vizcayai-öbölben (Fotó: NASA/Aqua)

A tanulmányban ugyanakkor kiemelik, hogy eme változásokat a mélytengeri halaknál a szennyezéshez kötni még elhamarkodott lenne, mivel ugyanezen folyamatokat természetesen előforduló összetevők is kiválthatják. Úgy vélik, a további kémiai elemzések meggyőzőbb kapcsolatot tárhatnak fel a kóros változások és az emberi tevékenységek között.

A kontinentális lejtőkön élő halakat illetően ilyen típusú egészségügyi felmérésből kevés, vagy egyetlen egy sem készült. A legtöbb korábbi tanulmány a parazitafaunát vette csak szemügyre, nem pedig az olyan belső biológiai problémákat, mint májkárosodás. A problémák azért is fontosak, mert egyre inkább érdeklődnek eme területek iránt a halászati vállalatok, miután a sekélyebb kontinentális peremnél más halállományok kezdenek elapadni.

Ahogy a mélység eme kontinentális lejtők mentén mélyül, ismeretes, hogy a higanyhoz, kadmiumhoz és ólomhoz hasonló nehézfém-szennyezőanyagok, illetve a PCB-hez és rovarirtókhoz hasonló szerves szennyezők elnyelőjeként funkcionálhat. A máshol is megfigyelt interszex halak némelyikéről úgy hiszik, mutálódott nemi szerveik is vannak, amelyet az ösztrogéneket imitálni képes endokrin romboló vegyületek idéznek elő.

Az új tanulmányban az egészségügyi problémákat fekete kardhalnál, atlanti tükörhalnál, ezüstös tengericompónál és más, kevésbé ismert fajoknál mutatták ki. A problémák degeneratív, illetve gyulladásos sebek széles tárházát foglalták magukban, mindezek a gazdatest kórokozókra adott reakcióját, valamint a természetes sejtképződési folyamat felborulását tárják fel.

Az eme mélységekben, lejtős régiókban élő halak rendszerint lassan növekednek, a tengerfenék közelében élnek, és viszonylag későn válnak ivaréretté. Némelyikük akár 100 évig is elélhet.



Fekete kardhal (Fotó: AFP)

Részben eme hosszú élettartam miatt képesek szöveteikben felhalmozni a méreganyagokat, ami a kutatók véleménye szerint az emberi egészség szempontjából is fontos lehet, ha a fajok esetleg az étkezőasztalon kötnek ki. Az ilyen fajokban a szerves szennyezőanyagok aránya 10-17-szer magasabb lehet a kontinentális peremnél élőkben kimutatottnál - jegyezte meg a tanulmány -, legnagyobb arányú a legnagyobb mélységben élőknél.

A szennyezőanyagok nagy része viszont a májba vagy az ivarmirigyekbe vándorol, ennélfogva izomszöveteik viszonylag méregmentessé válnak, és általánosságban nem veszélyeztetik az emberi egészséget - írja a tanulmány.

Az Egyesült Államok nyugati részén korábban végzett tanulmányban rovarirtókból, fosszilis tüzelőanyagok égetéséből, mezőgazdaságból, ipari tevékenységekből és egyéb forrásokból származó méreganyagokat találtak, amelyek elsődlegesen a légszennyezés útján jutottak el a magashegyvidéki tavakba. Különösképpen a rovarirtó alapú szennyezés mértéke volt átható.

Kent szerint a két kutatás együttesen azt sugallja, hogy a bolygó néhány legfélreesőbb területéről - a magashegyvidékektől a mély óceánig - származó halakat veszélyeztethetik a méreganyagok.

Forrás:http://www.hirado.hu/2015/03/26/emberi-eredetu-szennyezes-veszelyeztetheti-a-melytengeri-halakat/