Évente több mint 4000 Eiffel-toronynyi elektronikai hulladék keletkezik világszerte, ezért egyáltalán nem mindegy, mit teszünk akkor, ha egy új laptophoz, okostelefonhoz vagy táblagéphez jutunk. Pontosabban szólva nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk a régi készülékeinkkel – hívja fel a figyelmet egy fontos problémára a Sicontact biztonsági cég. Vannak, akik a régi készülékeiket elteszik tartaléknak arra az esetre, ha bármi gond adódna az újjal. Mások szeretik az ünnepi hangulat jegyében továbbajándékozni a régi készülékeiket. Megint mások inkább eladják azokat. Bármelyik opciót is választjuk, néhány dolgot meg kell tennünk, mielőtt biztonságosan túladhatunk régi eszközeinken. Az egyetlen szabály, amelyet mindig be kell tartanunk, az az adatok biztonsági mentése. Erre egyébként nemcsak a készülék cseréjekor kell figyelnünk, hanem egyébként is: célszerű rendszeresen biztonsági másolatot készíteni adatainkról, legyen szó akár munkáról vagy kedvenc családi fotóinkról. Általános igazság, ha okostelefonról van szó, hogy adatainkról a felhőbe vagy a számítógépünkre készíthetünk biztonsági mentést. Ha számítógépes adatok biztonsági mentéséről van szó, akkor a felhő és külső meghajtók jöhetnek szóba. Mindegy, hogy melyiket választjuk a lehetőségek közül, csak az a lényeg, hogy elkerüljük az érzékeny adatok elvesztését – tanácsolja a cég azoknak a felhasználóknak, akik a közeljövőben megválnának elavult eszközeiktől. Forrás: GettyImages Fontos, hogy ha kiadjuk kezünkből régi eszközünket, ne maradjanak rajta olyan érzékeny adatok, melyekről nem szeretnénk, ha illetéktelen kezekbe kerülnének. Attól függően, hogy milyen eszközről van szó, más-más lépések megtételére lesz szükség. Erre érdemes figyelni, ha számítógépről van szó Szerencsére a biztonságtudatosság jegyében számítógépük továbbadása előtt a legtöbben formázzák gépük merevlemezét. A baj ott kezdődik, hogy a legtöbb számítógép-felhasználó úgy gondolja, hogy ezzel véglegesen le is törölték adataikat a meghajtóról, ami sajnos nem igaz, ugyanis az adatok még formázás után is visszaállíthatók a meghajtón. Ha nem magánszemélyként, hanem cégként járunk el, akkor az eleve fennálló kockázathoz még hozzáadódnak a GDPR-kockázatok is: bizonyos szituációkban nincs jogunk ahhoz, hogy ne töröljünk véglegesen bizonyos személyes adatokat. A meghajtó tényleges, végleges törlésének módja operációs rendszerről operációs rendszerre változik. Ha Mac típusú gépünk van, a folyamat meglehetősen egyszerű és könnyen kivitelezhető. A meghajtó törléséhez használjuk a beépített lemez segédprogramot (Disk Utility) – még azt is kiválaszthatjuk vele, hogy mennyire alapos törlést szeretnénk. Ha Windows operációs rendszert futtatunk, akkor nincs beépített lemeztörlés, de a probléma nem megoldhatatlan. Kereshetünk megfelelő eszközt az interneten, melyet data eraser, wiper, vagy shredder néven találhatunk meg: ingyenes és fizetős programok közül is választhatunk. Ehhez viszont már magasabb szintű informatikai tudás szükséges, azaz szakember segítsége nélkül nem biztos, hogy rátalálunk a számunkra szükséges dologra. Ugyancsak tudni érdemes, hogy az interneten található ingyenes eszközök nem mindenfajta lemezen működnek. Félvezető alapú meghajtók (SSD) esetén a meghajtó segédprogramjait a gyártók weboldalán találjuk meg legvalószínűbben. Ha tényleg semmit sem akarunk a véletlenre bízni, akkor fizikailag is megsemmisíthetjük a meghajtót. Ha jól ismerjük a meghajtók működését, akkor a szükséges alkatrészeket magunk is elpusztíthatjuk. Csak kevesen tudják ezt a leselejtezett mobilokról és laptopokról Ha úgy alakul, a leadott mobilokról és laptopokról is kérhetjük személyes adataink törlését, hogy ne kerüljön rossz kezekbe. A másik lehetőség egy olyan szakszerviz felkeresése, ahol olyan különleges gépek vannak (mint például aprító- és zúzógépek), amelyekkel a lemezt ártalmatlanítják. Arról persze nem szabad megfeledkeznünk, hogy nem minden számítógép rendelkezik könnyen eltávolítható meghajtókkal, a Mac-számítógépeken például az SSD-k oda vannak forrasztva az alaplaphoz. Természetesen az adattörlés során érdemes nagyon figyelmesen eljárni, nehogy olyan meghajtókat, illetve olyan adatokat töröljünk le vagy semmisítsünk meg véletlenül, amelyeket nem is akartunk. A mobillal is legyünk körültekintők Az okostelefonoknak megvannak a saját segédprogramjaik annak érdekében, hogy a folyamat a lehető legegyszerűbb legyen. Ha túladunk régi iPhone-unkon, először jelentkezzünk ki minden olyan szolgáltatásból, mint az iTunes, az iCloud, az App Store stb. Ezt követően lépjünk be a Beállítások közé (Settings), aztán a Reset menübe, aztán válasszuk az összes tartalom és beállítás törlése (Erase All Content and Settings) opciót. HIRDETÉS Forrás: GettyImages Ha Android-eszközünkön tervezünk túladni, a folyamat a gyártótól függően kissé eltérhet, de az eljárásnak nagyjából ugyanolyannak kell lennie. Először távolítsuk el a biztonsági intézkedéseket, például a képernyőzárolást, majd folytassuk azon fiókok eltávolításával, amellyel be vagyunk jelentkezve. Az extra biztonság kedvéért titkosíthatjuk a telefonunk adatait, majd ezt követően válasszuk a gyári alapállapot visszaállítását (Factory Data Reset). Ha SD-kártyát használunk, mindenképp vegyük ki a készülékből. Az újrahasznosítás is opció Ha régi eszközünk teljesen működőképes, de nem tervezzük, hogy továbbadjuk egy rokonnak vagy barátnak, fontoljuk meg az adományozást is, ugyanis boldoggá tehetjük vele egy nálunk kevésbé jó anyagi helyzetben levő embertársunkat. Ha mindenképp a kidobás mellett döntünk, akkor is legyünk környezettudatosak! Ha szeretnénk megszabadulni régi eszközünktől, az nem megoldás, ha egyszerűen eldobjuk. Keressünk egy olyan helyet, ahol újrahasznosítják a használt elektronikai eszközöket, ugyanis értékes nyersanyagokat tartalmaznak, amelyek felhasználhatók jövőbeli eszközök gyártásához. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogyan tudjuk ezt intézni, nézzük meg a gyártó weboldalát, vagy kérjünk további információt az illetékes kormányhivataltól. Miért szükséges mindez? Mert a „levetett” elektronikai eszközökből származó hulladék mértéke meglepő méreteket öltött az utóbbi években. Az Egyesült Nemzetek Egyeteme által 2017-ben kiadott Global E-waste Monitor kiadványból kiderül, hogy évente több mint 40 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik. Ez több mint 4000 Eiffel-toronynyi hulladék. Az akkori becslések szerint a hulladék mennyiségének növekedése ahhoz vezet majd, hogy 2021-re már több mint 52 millió tonna lesz az elektronikai hulladék mennyisége világviszonylatban. A 2016-os adatok szerint a hulladéktermelésben Ázsia vitte a prímet, de a második helyen már Európa állt. Ha következetesen, felelősségteljesen járunk el, sokat tehetünk azért, hogy ez a helyzet pozitív irányban változzon meg. (Kiemelt kép: GettyImages)
