Az avar kori kincsek arra engednek következtetni, hogy akkor is létezett a Kárpát-medencében keresztény egyházi élet. Egyedülálló, hetedik századi avar kori leletek kerültek elő a közelmúltban a pécsi vásárból – adta hírül a Pécsi Újság szerdán. Gábor Olivér pécsi régész a portálnak elmondta: az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspokalakot ábrázolnak, pedig a rómaiak ötödik századi távozásával Baranya területén megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. A püspökábrázolás azt jelentheti, hogy ha nem is a legmeghatározóbb vallásként, de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is. A másik lelet, egy áttört csüngős bronzból készült övveret termékenység-szimbólumot ábrázol. A régész szerint egy égberagadási jelenetről lehet szó, amely az ugyancsak az avar korból származó Nagyszentmiklósi kincsen is látható teljes egészében. A régészek Korinek László akadémikustól jutottak a leletekhez. Ő azt mondta: hobbiszinten érdekli az acheológia, ilyen szemmel járja a vásárt is, ahol időnként felbukkannak olyan tárgyak, „amiket az eke fordít ki a földből”.