De lássuk, mit lehet tudni a két épületről! Városligeti fasor 6. Az 1243 m²-es területen áló, 682 m² alapterületű ingatlanról a pályázati felhívás nem túl sokat árul el: megemlékezik építésének (1895), valamint bővítésének (1912) időpontjáról, műemlékké nyilvánításáról (42/2013.) valamint arról, hogy “hosszú ideig zeneiskolaként működött és ennek megfelelően került átalakításra.” Ebben a földszintes épületben működtek az Erzsébetvárosi Kaszinó nyári helyiségei, amelyben rövid ideig az 1909-ben alapított Művészház is helyet kapott, és a kor legnagyobb festőinek műveit mutatták itt be. Andrássy út 21. Fotó: Földi D. Attila / NépszabadságA pályázati leírás ebben az esetben építészettörténeti adatok helyett az aktuális helyzetről ad felvilágosítást: beszámol a társasházzá alakítás 1993-as bejegyzéséről (okáról azonban nem) és a 2005-ös műemléki bejegyzésről, hiszen az Andrássy út egésze 2002 óta világörökségi védelem alatt álló terület. Az épületben 2004-ig 36 önkormányzati tulajdonú ingatlan és 10 “nem lakás céljára szolgáló helyiség” volt, melynek tulajdonviszonyai ekkor az előző tulajdonos tulajdonába kerültek. Ma ezek közül 14 darab lakás és 8 db helyiség üres, 20 bérleti szerződés pedig továbbra is érvényben van. A fennmaradó négy esetben tisztázatlan jogi helyzet áll fenn: három jogcím nélküli használattal terhelt, egy 522 m²-es iroda pedig kiürítésre, valamint díjtartozás megfizetésére kötelezett. A háromemeletes épület egyébként Sváb-palota néven ismert – nevét a terménykereskedőként és nagyföldbirtokosként is ismert Sváb Sándorról kapta, aki az itt állt ház lebontása után ekletktikus bérpalotát építtetett, melynek terveit Freund Vilmos készítette. A legfelső szinten ekkor magyaros ruhákat viselő szobrok kaptak helyet, Donáth Gyula munkái – a Baromfitenyésztés, a Vadászat, a Földművelés és a Halászat allegóriái. Ezeket sajnos elpusztította a második világháború, de fotókon még ma is megcsodálhatjuk őket: 1903-tól néhány éven át itt működött a Pesti Napló szerkesztősége és kiadója, 1917-től a Magyar Földbérlők Szövetkezete, a Magyar Unió Bank Rt., 1919-től pedig az Unió Műszaki és Gépforgalmi Rt. A második világháború közepén, 1941 decemberében pedig itt jött létre a cseh Bata Cipőgyárból leválasztott, Martfűn gyárat nyitott CIKTA Cipőgyár Rt., államosítása után pedig Tisza Cipőgyár néven vált ismertté. A világörökségi terület egyik legértékesebb palotájának lakói közt olyan nagyságokat találhatunk, mint az építész Freund Vilmos, vagy a festőművész Perlmutter Izsák. Perlmutter Izsák: Nyakkendőigazító önarckép, 1905Az Andrássy út 21. egyike volt azoknak a VI. kerületi épületeknek, amelyek 2004-2006 közti tulajdonosváltása kapcsán hűtlen kezelés bűntette miatt eljárás indult volt szocialista-szabaddemokrata képviselők ellen. A vásárló Amelus Kft. (melynek többségi tulajdonosa a Marshall-szigeteki Labor Ltd. volt) 2004 januárjában vásárolta meg az épületet. A vagyoni hátrányt a bíróság 66,3 millió forintra becsülte, de a Magyar Hírlap értesülései szerint a cég a vétel időpontjában még az akkori törvények szerint hatályos egymillió forint törzstőkét sem fizette be teljes egészében. Ezt 2005-ben is csak cégbírósági felszólításra tette meg. Témánk szempontjából persze jelentősége igazából annak van, hogy az Amelus is „belerokkant” ebbe a palotavásárlási bizniszbe: később arra kényszerült, hogy a törzstőkéjét 527 millió forinttal leszállítsa. Mint a cégnyilvántartás adatai közt olvasható, azért, mert a „társaság saját tőkéje veszteség folytán a jegyzett tőke felére csökkent”.
