A nyílt, technológiailag semleges és korlátlan internet mellett állt ki tegnap Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felel?s biztosa. A szakpolitikus szerint átláthatóbb konstrukciókra, és alaposabb választási lehet?ségre van szükség. Az internetszolgáltatók forgalommenedzsmentjének átgondolását, transzparensebbé tételét sürgette mai beszédében Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felel?s biztosa. A szakpolitikus az Európai Parlamentben megtartott felszólalásában foglalkozott egyebek mellett a csomagsz?rés intézményével, illetve bizonyos szolgáltatások blokkolásával, egyúttal közölte, olyan szabályozási javaslatokat fog benyújtani a Bizottsági tagoknak, melyek a jelenleginél jobban szem el?tt tartják a fogyasztók jogait és a szabad hozzáférést minden internetalapú szolgáltatáshoz. A szabadság ára A holland származású politikus beszédében hangsúlyozta, míg az Európai Unió számos területen nagyon szigorú kontrollt diktál, addig az internet, illetve általában a hálózati infrastruktúrák egyáltalán nem tekinthet?k túlszabályozott területnek. Ennek azonban ára van, az egyik legnyilvánvalóbb, a fogyasztókat közvetlenül érint? hátrány a csomagoptimalizálás, illetve a csomagsz?rés intézménye, melyet többségében a hálózati forgalmi dugók kiküszöbölése kapcsán indokolnak az infrastruktúra-tulajdonosok. Az európai szabályozó hatóságok egy 2011-es felmérése szerint mára a csomagkorlátozásnak ez a formája gyakorlatilag intézményesítve lett Európa-szerte, legf?képp a mobilinternetes eléréseknél. A statisztikák szerint ma a vezetékes internetelérések ötöde, a mobilnet-hozzáférések harmada él valamilyen korlátozással, vagyis ennyi esetben tesz elérhetetlenné, illetve korlátoz le bizonyos internetes szolgáltatásokat az operátor az ügyfél számára. Bizonyos esetekben a szolgáltatások elérhet?k maradnak ugyan, de a min?ségük a sz?r?elemek közbeiktatása révén nagy mértékben romlik. Kroes szerint a legnagyobb probléma valójában nem a korlátozások léte, hanem a tény, hogy ezeke a korlátokra az el?fizet?k figyelmét nem irányítják rá kell?képpen a szolgáltatók. Tipikusan ilyen, nemkívánatos forgalomtípusnak tekinthet? a VoIP, vagyis az internetes telefonálás, mely ugyanakkor nem az adatforgalom jelentette terhelés miatt fáj az infrastruktúra-tulajoknak, hanem sokkal inkább a hagyományos, vezetékes vagy mobil hangalapú bevételek csökkenése miatt. Kroes szerint a csomagsz?rés nem csak az el?fizet?knek okozhat kárt, hanem az induló internetes vállalkozásoknak, startupoknak is, hiszen a cég soha nem lehet biztos benne, hogy a szolgáltatása nem akad-e fenn valamelyik operátor sz?r?jén. Kroes a beszédében hangsúlyozta, komoly problémának látja emellett, hogy az európai fogyasztók jelent?s része nem azt a min?séget (els?sorban sávszélességet) kapja, amiért fizetett. "Ha valaki vesz egy doboz tejet, aligha számít arra, hogy csak félig van tejjel. Ugyanez igaz az 50 Mbps sávszélesség? internetelérésre is" - példálózott beszédében a politikus. A biztos kiemelte, a fogyasztók számára minden esetben biztosítani kell a hozzáférési lehet?séget a korlátlan, gyors interneteléréshez, lényegesen javítani kell a tájékoztatáson, vagyis a forgalomkorlát, a sávszélesség és egyéb paramétereket nem a hosszadalmas és átláthatatlan ÁSZF-ekben kell eldugni, valamint er?síteni kell a szabad és zökken?mentes szolgáltatásváltás intézményét. Kroes ezekkel a sarokpontokkal új szabályozási javaslatot terjeszt be hamarosan a Bizottságnak - az egyel?re nem világos, hogy ez a javaslatcsomag része-e annak az átfogó távközlési reformcsomagnak, melynek célja az egységes(ebb) európai távközlési piac megteremtése. Önkéntes alapokon A fentihez hasonló elgondolás alapján született, transzparenciát célzó rendszere a magyar szolgáltatóknak is lesz. A Hírközlési Érdekegyeztet? Tanács még március végén jelentette be, hogy a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása és a szolgáltatások átláthatóságának növelése érdekben a csatlakozott szolgáltatók a honlapjaikon a nyár elejét?l valamennyi általuk kínált szélessávú internetcsomag mellett egy egységes, az összehasonlításra alkalmas táblázatban mutatják be a díjcsomagok legfontosabb paramétereit. A tájékoztatásra önkéntes kötelezettséget vállalt szolgáltatók a következ?k: Digi Kft., Invitel Távközlési Zrt., Magyar Kábelkommunikációs Szövetség; Magyar Telekom Nyrt., Telenor Magyarország Zrt., UPC Magyarország Kft.; Vodafone Magyarország Zrt., Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség. Forrás: hwsw
korlát re Szerintem durva birságokkkal kellene büntetni az adatforgalmi korlátozásokat. Meg kellene értetni a r..kes netszolgáltatók marketingeseivel, hogy ha nem tudnak a hirdetett sávszélességen szolgáltatni akkor csökkentsék a sávszélességet inkább, és ne adatforgalmi korlátozással próbálják meg fenntartani a látszatot hogy "millió" gigabites netet szolgáltatnak.
Korlát re Rengeteg ember bed?l annak amikor azt mondják hogy pl (50mbit-es net most akció ....összeg) ez rendben is van de a feltöltésr?l meg nem beszélnek ami rendszerint 50 mbit-nél láttam olyat hogy 3.5 mbit volt.Teljesen aránytalan a le illetve feltöltési sebesség nagysága ezért számomra elfogadhatatlan hogy miért nem tudják egy kicsit arányosabban nyújtani a szolgáltatásaikat De az csak én szerény véleményem
re korlat igy van, ha reklamozzak a szolgaltatast, figyeljetek meg, mit mondanak. Toltson le AKAR 50 Mbittel. Es ez az akar szocska a vedelmuk, ha reklamal valaki. Jol mondta Kroes, ha veszel egy teli doboz tejet, akkor nem ugy veszed, hogy 1 euroert AKAR egy teli dobozt. Hanem, hogy teli van. Kesz.
