2025 Augusztus Ez is csak egy a sok közül – A fuvar

Ez is csak egy a sok közül – A fuvar



Befutott az Amazon Prime-ra a következő korrekt, de felejthető akcióvígjáték, A fuvar (The Pickup), amire ezúttal Eddie Murphy-t húzta elő a streamingóriás a kalapból, mellé pedig Pete Davidson és Keke Palmer szállítják az értékelhető pillanatokat.


A kritikus akkor van bajban, ha minden érdemi információt és az értékelés számottevő részét is letudta A bevezetőben, de a cikk egésze még hátravan. Sajnos A fuvar a középszerűség és tucatesztétika határain belül maradva képtelen bármi egyebet teljesíteni: alibi történetben a sokadik visszatérési fázisban vergődő Eddie Murphy egykori humorista és színészi vénáját alig tudja megmutatni a kreativitást mellőző dialógusokkal. A streamingkultúra egyik legkártékonyabb hozadéka, hogy a rajtuk megjelenő filmek (vagy nevezzük inkluzívan tartalomnak) a bemutatóig izgalmasak, maga a film pedig különösebb visszhang nélkül múlik el. A platform pedig feleslegesen invesztálna pénzt és kreativitást (vagyis pénzt) a filmbe, ha egy Baumbach is ugyanazt a célt szolgálja, mint egy ostoba vígjáték – vagyis hogy új előfizetőket hozzon. Újító szellem teljes hiánya, a szakmaiság mellőzése figyelhető meg.

A fuvar is a középszer szótári formája: az éppen elégséges.
A fuvar cselekményét részletezni is deja vu érzést kelt. Russell Pierce (Murphy) nyugdíjazása előtt már csak pár hónapot kell pénzszállítóként dolgozzon, már majdnem összejött annyi félretett cash, hogy megnyissák feleségével (Eva Longoria) a hőn áhított airbnb-t. Russ a főnőkét rühelli, de munkáját felelősségteljesen végzi – nem úgy, mint új társa, Travis Stolly (Davidson). A fiatal fickó Russell teljes ellentéte: azért végzi az általa gyűlölt munkát, mert megbukott a rendőrakadémián. A páros mégis együtt kell leszállítson egy fagyasztott majmot (?) meg némi aprópénzt, az útvonal pedig igazán szívás: olyan hosszú, hogy félő, hogy Russ nem ér oda a feleségével tervezett évfordulós vacsorára.




Mikor már épp bealudnánk, feltűnik a Keke Palmer alakította Zoe is, aki két rosszarcú alkalmi gengszterrel akarja kirabolni a pénzszállítót. Jó kis heist filmes formulával élve a tökéletes terv meghiúsul, Zoe pedig ott marad a két sofőrrel, nyomukban a kishíján megölt gengszterekkel, akik azt hiszik, át lettek vágva azon a bizonyos palánkon.

Védelmezőből bankot robbantó bűntárs lesz, a gengszterlányról kiderül, erkölcsösen cselekszik, a végén pedig minden jóra fordul.

Ragozni felesleges, nem is annyira a spoilerek elkerülése, hanem az érdektelenség miatt. A heist elnagyolt és a gengszterfilm szubzsánerének káprázatos részletessége elmarad. Thrillerként a film aligha működik, amelynek elsőszámú oka, hogy a jelenetek egyszerűen csak megtörténnek egymás után különösebb súly nélkül. Az akciófilmes elemek a filmben az autósüldözés során érik el a csúcsot, a pénzszállítót leszorítani igyekvő két terepjáró küzdelme bár Mad Max-i magasságokba nem emelkedik, de a pénzkötegekbe illesztett festékpatronok beemelése jó adalék, és a kaszkadőrmunka is itt a legütősebb. Ezen az egy jeleneten túl azonban a naivitás árad a sík terepen ugrató autókkal és CGI-tűzzel együtt.

Marad a vígjáték, ha már A fuvar más műfaji funkciókat képtelen ellátni, igaz? Hát…
Ezúttal háttal is kezdhető a mondat, ha már A fuvar is fordítva üli meg a pénzszállító autót. Eddie Murphy egyetlen rövid dialóguson kívül semmit nem mutat meg A bölcsek kövére szerű humorából. Gondoljunk bele, mennyire semmilyen lehet az Amazon új filmje, ha már A bölcsek kövére a referencia? Murphy karaktere végig komoly, ellenben Davidson az aktuális hülyegyerek. Az SNL-ben megismert, majd olyan felemás élményekhez, mint Az öngyilkos osztag köthető színész jól hozza a harsány, trágár és sokszor ripacs karaktert.


A színészektől a komfortzónán kívül semmit nem vár el A fuvar, de ez kis túlzással minden streaming-filmre igaz. Nem kellene, hogy a relatíve új platform minőségbeli zuhanást is eredményezzen, a streaming futószalaghatása azonban mégis ezt hozta magával. Egykoron, mikor még a mozi volt a filmek otthona, a nézői reakció volt a fontosabb: a filmek financiális megtérülésének záloga a mozijegyet váltók száma volt, a visszhang pedig befolyásolta a nézőket. A Cápa újítása az volt, hogy a presztízsmozi előnye helyett egyszerre robbantották be az országszerte elérhető kommerszmozikba is a gigafilmet, így a bevétel már a nyitóhétvégén megtérült. A globális filmek földkörüli piacán viszont visszatért az eredeti struktúra, ahol Amerika hamarabb láthatta a filmeket, mint az azokat a földbe állástól sokszor megmentő kínai közönség.

A streaming megjelenésével a struktúra azonban végérvényesen megváltozott.

Már nem egy-egy film a hívószó, hanem a filmek tartalommá kotyvasztott összessége. Minden streaming-tartalom addig érdekes, amíg új felhasználókat vonz be, ami pontosan a premier pillanata. Különösebb visszhang és utóélet nélkül múlnak el az értékes és kevésbé értékes filmek és sorozatok egyaránt, hiszen a film a (házi)bemutatóig már megtette, amit megtudott, a továbbiakban csak egy marad a sokezer cím között, ahol egyenként kevésbé, de tömegként jobban tud érvényesülni a nézőhúzó erő. Minél több a tartalom, annál értékesebb a platform, így a Disney-től az Amazonig minden streaming-szolgáltató saját gyártású tartalma csupán annyit ér, amennyit be lehet vágni belőlük a reklámfilmbe.

A néző nem egy filmre vált jegyet, hanem az elérhető tartalom miatt előfizet, az előfizetést pedig hajlamosabb megtartani, ha a komfortját éppen megtartó filmeket lát.
Ezért indul jóval több sorozat, mint amennyinek kerek befejezése van. Az új cím több embert vonzz be, mint a bármelyik széria következő évada, de ha elkaszálják a sorozatot, amiért előfizettünk, még mindig ott maradunk, hiszen van kismillió más, amit nézhetünk.

Egy hatalmas lufit fúj az Amazon a többi streaming-platformmal együtt, amit az elégséges produktumok tartanak a levegőben. Valódi innováció és a művészi érdekek további csorbítása viszont a mozgókép agóniáját fokozza, amíg nem lesz több egy másfél órás heist-vígjáték sem, mint egy TikTok-videó.

2025. augusztus 18.

https://www.filmtekercs.hu/kritikak/a-fuvar-kritika