Tudomány Ez volt a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófája

Százegy éve, 1916. december elsején éjfél után huszonnégy perccel a Bécsből Budapest felé tartó gyorsvonat a herceghalmi pályaudvar közelében csaknem teljes sebességgel belerohant a Budapest- Grác közötti közlekedő személyvonatba. Hetvenhat ember vesztette életét, és száznyolcvanan sérültek meg a magyar történelem legnagyobb vasúti katasztrófájában.

Rengetegen utaztak Bécsbe, Ferenc József temetésére


Hatvannyolc évi uralkodás után 1916. november 21-én Schönbrunnban elhunyt Ferenc József ausztriai császár és magyar király.



Hatvannyolc évi uralkodás után 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József

Forrás: Wikipedia/Österreichische Nationalbibliothek

A trónon eltöltött közel hét évtized alatt az Osztrák-Magyar Monarchia szimbólumává lett agg uralkodót november 30-án a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a bécsi kapucinus kolostor kriptájában helyezték végső nyugalomra tragikus körülmények között elhunyt felesége, Erzsébet császárné, valamint fia, Rudolf főherceg mellé temetve a császárt.



Ferenc József koporsóját a kapucinus kriptába kísérik, 1916. november 30-án

Forrás: Picasa 3.0

A temetési szertartásra a Monarchia minden országából, így Budapestről is népes kormánydelegáció érkezett Bécsbe.



Az utód, IV. Károly felesége, Zita császárné, és a gyermek trónörökös, Ottó társaságában Ferenc József temetésén

Forrás: Habsburgnet

Ám nem csak a politikusok, hanem sok egyszerű alattvaló is szerette volna leróni kegyeletét az agg uralkodó emléke előtt, ezért a Budapest és Bécs között menetrend szerint közlekedő szerelvényeken kívül számos különvonatot is indítottak Budapestről a császárvárosba.

Halmozódó késések érlelik a tragédiát


A temetés napján a budapesti gyorsnak menetrend szerint este hét óra húsz perckor kellett volna kifutnia a bécsi Keleti-pályaudvarról. Azonban a rengeteg utas, és a szerelvényhez csatolt különkocsik miatt a vonat csak jelentős,félórás késéssel indulhatott el Bécsből.



Bécsben hatalmas tömeg vett részt az uralkodó temetésén, ezért este komoly fennakadások keletkeztek a vasúti közlekedésben

Forrás: Pinterest

Ez a késés a Budapestre tartó út során még tovább növekedett.

Komáromban például azért volt kénytelen várakozni a budapesti gyors, hogy báró Hazai Samu vezérezredes, honvédelmi miniszter szalonkocsiját lecsatlakoztassák a szerelvényről.



Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter

Forrás: Pinterest

Ugyanezen az estén gördült ki a Keleti-pályaudvarról a Budapest – Győr – Szombathely – Grác között közlekedő személyvonat is. A budapesti gyors jelentős késéssel történt elindulása előtt a bécsi Ostbahnhof állomásfőnöke engedélyezte,

hogy egy szintén Budapestre tartó különvonat öt perccel a gyorsvonat előtt indulhasson el.



A Keleti-pályaudvar a századforduló utáni években

Forrás: Budapest Anno

A Budapest – Grác között közlekedő személyvonat a bécsi temetés miatt Győr térségében kialakult forgalmi zsúfoltság okán ugyancsak jelentős késést volt kénytelen elkönyvelni. Az alvó utasokkal teli szerelvény így másfél órás késéssel futott be a herceghalmi vasútállomásra.

Hiába vészfékezett kétségbeesetten a mozdonyvezető


A Herceghalom és Győr közötti vonal rendkívüli leterheltsége miatt a herceghalmi állomás forgalmistája úgy döntött, hogy a Grácba tartó személyvonatot a szokásos harmadik vágány helyett a második vágányra járatják át.(Ez utóbbi volt a kétvágányú vasútvonal Budapest felé tartó átmenő fővágánya is.) A gráci személyvonatnak a kitérő végpontján kellett volna visszasorolni a helyes, harmadik vágányra.

Ekkor érkezett meg a budapesti gyors előtt öt perccel korábban elengedett különvonat Bécs felől, amelynek áthaladása után a herceghalmi szolgálattevő szabad utat biztosított a gráci személynek. A vonat a vágánykapcsolat kitérőin tért vissza a számára helyes pályára,

amikor az állomás után ívben feltűnt a nagy sebességgel közeledő budapesti gyors.

A mozdonyvezető csak azután döbbent rá, hogy egy másik vonat is halad előtte, miután elhagyta a herceghalmi állomás előjelzőjét.



Felismerhetetlenségig összeroncsolódott kocsik az 1916. december elsejei herceghalmi katasztrófa helyszínén

Forrás: Wikimedia Commons

Kétségbeesett vészfékezésbe kezdett, de már túl rövid volt a távolság mozdonya valamint a gráci személyvonat utolsó kocsija között. A baleset utáni műszaki vizsgálat megállapítása szerint a budapesti gyors a vészfékezés ellenére 76 km/órás sebességgel az állomásról kifelé tartó szerelvény hátsó kocsijába csapódott.

A roncsokat gyújtották fel, hogy legyen fény


A brutális erejű ütközés először a személyvonat két hátsó kocsiját szakította le, amelyet a még mindig nagy sebességgel vágtató mozdony maga alá gyűrt.

Az ütközés ereje a mozdonyt is szétroncsolta,

a mögé kötött szalonkocsik pedig egymásba csapódtak, és lezuhantak a vasúti pályáról. A sínek melletti mezőt elborították a szerelvény illetve az összetört kocsik roncsai, amelyek között az azonnal szörnyethalt utasok holttestei hevertek szanaszét.



Az ütközés során súlyosan megrongálódott a balesetet okozó mozdony

Forrás: Vasárnapi Újság, 1916

A súlyosan megsérült emberek közül többen négykézláb csúszva igyekezetek kijutni az eldeformálódott roncsok közül. A herceghalmi állomásról azonnal riasztották a Magyar Királyi Államvasutak vezérigazgatóságának ügyeletét,

ám a helyszínre nem a Budapestről kiküldött mentőalakulatok, hanem egy német katonai szerelvény érkezett meg elsőként.

A német katonák, illetve a szerelvényen szállított orosz hadifoglyok azonnal hozzáláttak a sebesültek kiszabadításához, és ellátásához.



A katonai mentőalakulat tagjai az egyik súlyos sérülttel

Forrás: Pinterest

A koromsötét estében úgy oldották meg a mentéshez szükséges világítást, hogy a favázú kocsik maradványait összegyűjtötték, és meggyújtották.

Hajnalban egy kórházvonat és két műszaki szerelvény személyzete kapcsolódott be a mentésbe.

Reggel hét órakor találták meg a roncsok között Thallóczy Lajos, Szerbia kormányzójának holttestét.



Thallóczy Lajos történész, az MTA tagja, 1916 decemberében a megszállt Szerbia polgári kormányzója, és e minőségében a herceghalmi tragédia legmagasabb rangú áldozata volt

Forrás: Wikimedia Commons

A roncsok közé szorult utolsó holttesteket csak december harmadikára sikerült kiemelni. A herceghalmi katasztrófa, minden idők legnagyobb magyar vasúti katasztrófájának gyászos végeredménye 76 halott és 180 sérült volt.

Mint egy görög sorstragédiában, úgy állt össze a végzet


A baleset okainak feltárása már a tragédia reggelén megkezdődött műszaki szakértők bevonásával. A vizsgálat végkövetkeztetése szerint három egymással összefüggő hiba illetve mulasztás okozta a súlyos katasztrófát. Első hibaként a különvonatnak a budapesti gyors előtt öt perccel korábban történt elindítását jelölték meg a szakértők.



Egy sérültet látnak el a helyszínen

Forrás: Pinterest

A második mulasztást a herceghalmi állomásfőnök követte el azzal, amikor tévesen úgy mérte fel a rendelkezésre álló időkeretet, hogy a budapesti gyors illetve a különvonat haladása közötti öt perces különbség elegendő lesz a gráci személy biztonságos átállításához. A harmadik hibát pedig a budapesti gyors mozdonyvezetője követte el, aki csak későn vette észre, hogy a herceghalmi állomás előtti szemafor tilosat jelez.



A herceghalmi baleset nem csak az Osztrák-Magyar Monarchia, hanem a magyar történelemnek is a legnagyobb vasúti katasztrófája volt

Forrás: Wikimedia Commons

A vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy a gyorsvonat légfékje nem működött,

a kézi fékezés pedig a nagy sebesség miatt már nem volt elegendő a vonat megállításához. Abban pedig, hogy a budapesti gyors mozdonyvezetője csak későn vette észre a tiltó jelzést az is szerepet játszhatott, hogy az előjelző nem volt kivilágítva.
A magyar vasúttörténet legsúlyosabb katasztrófájának helyszínén később emlékparkot létesítettek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...