Ahogy idősödünk, az alvásunk mennyisége és minősége is hanyatlásnak indul. És ettől nemcsak fáradtak leszünk, hanem betegek is. Az idősebb emberek rendszerint kevesebbet alszanak, és többször is ébrednek éjszakánként. Felületesen azt gondolhatnánk: a kevés alvásban van valami jó is, hiszen így több idő jut minden egyébre. Ám a kelleténél szűkre szabottabb és zaklatottabb alvás tulajdonképp egy agyi működészavar következménye, az élettani kihatásai pedig lesújtóak. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói a Neuron című folyóiratban foglalták össze a témával kapcsolatos legfrissebb ismereteket. Áttekintésükből kiderül, hogy az idősödő agy valószínűleg elveszti a mély, pihentető alvásra való képességét, és a nyugodalmas éjszakai pihenés hiánya hátrányosan hat ki mind a szellemi, mind a testi egészségre. Pusztulnak az alvást szabályozó idegsejtek „Az alvásunk változik, ahogy öregszünk, de ennél többről van szó: a változás oka lesz magának az öregedésnek – állítja Matthew Walker, a Berkeley alváskutató laboratóriumának vezetője és a Neuron-cikk társszerzője. – Az összes olyan betegség, amely a nyugati világ halálozási listáját vezeti, a diabétesztől az elhízáson át az Alzheimer-kórig és a rákig, mind összefüggést mutat az alvásmegvonással. És mindezen betegségek valószínűsége – különös tekintettel az elbutulásra – meredeken nő, ahogy öregszünk." Forrás: Flickr / Marcel Oosterwijk Az, hogy az idősek kevesebbet alszanak, nem a túlhajszoltságukkal magyarázható, de még csak nem is azt jelenti, hogy valóban kevesebb alvásra volna szükségük. A korral lassan pusztulnak az agyban az alvást szabályozó idegsejtek és idegi áramkörök, s ennek folytán egyre csökken az ún. nem-REM alvás mennyisége. A REM-, vagyis Rapid Eye Movement alvási fázis az álomlátásos alvásnak felel meg, míg a nem-REM alvás az álomlátásos periódusokon kívül eső alvásfázisokat foglalja magába. Az egészséges alvás nagyjából 90 perces ciklusokba szerveződik, amelyek során az egyre mélyebb nem-REM alvási fázisokat az alvás felszínesebbé válása, majd egy REM álomlátásos szakasz követi. Az igazi mély, pihentető alvás tehát a mély nem-REM alvási szakaszra esik, és a mély alvás kulcsszerepet játszik a memória és a kognitív funkciók fenntartásában. „A szakirodalomban még folyik a vita arról, hogy az idősebb szervezet vajon tényleg kevesebb alvást igényel-e, vagy inkább az a helyzet, hogy az öregedő agy már nem képes előállítani azt az alvásformát és -mennyiséget, amelyre egyébként szüksége volna – fejtegeti Walker. – Cikkünkben hosszan kitérünk erre a vitára. A bizonyítékok inkább azt látszanak alátámasztani, hogy az öregeknek nem az alvásigényük csökken, hanem az alvás létrehozására való képességük. Idős korunkban ezért állandó alváshiánnyal küszködünk." Kaotikus lesz az alvás A korral szinte valamennyi, az alvás jellemzésére alkalmas mutató értéke hanyatlik. Nemcsak a teljes alvásidő csappan meg, de az a kevés alvás is töredezettebbé válik. Csökken az egyes alvásfázisokban töltött idő hossza, és a legdrámaibb mértékű a nem-REM mély alvásban töltött idő megfogyatkozása. Még az alvásfázisok egymásutánja is, amely fiatal korban oly szabályszerű, szeszélyesebbé és rendezetlenebbé válik. A probléma régóta ismeretes az alváskutatók előtt, valahogy mégsem került soha előtérbe. Kérdőíves felmérésekben az idősek ritkán jelzik, hogy krónikusan álmosak, kialvatlanak volnának, de talán csak azért, mert az agyuk már hozzászokott az állandó alváshiányhoz. Ha viszont az alvásmegvonás kémiai nyomait keressük az idősebb felnőttek vérében, azok ott bőségesen megtalálhatók, és az alvási EEG-mintázatukban is nyilvánvaló a mély alvásra jellemző lassú hullámok és ún. „alvási orsók" zavara vagy hiánya. Jóval korábban indul az alvásminőség romlása, mint hinnénk De ami az igazán ijesztő, hogy az alvásminőség romlása jóval korábban megindul, mielőtt az ember észrevenné magán a jeleit. Mire feltűnik, hogy nótórius későnkelőkből koránfekvőkké és hajnali kelőkké váltunk, vagy hogy gyakrabban fel-felébredünk az éjszaka közepén, agyunk mélyén már évtizedek óta zajlik a hanyatlás. A jelek szerint a mély alvás mennyiségének csökkenése már harmincas éveink közepén megkezdődik. „Különösen szembeötlő, amikor a folyamat a középső életszakasz elején elindul – mondta el Bryce Mander, a Berkeley alváskutató csoportjának másik tagja. – A fiatal és középkorú felnőttek között nagyobb a különbség, mint a középkorú és idősebb felnőttek között. Úgyhogy a változás java a harmincas években zajlik, és ez a folyamat csak folytatódik, ahogy idősödünk." Legalább ilyen meglepő, ahogy a REM-alvás ellenáll az öregedés hatásának: bár az álomlátásos REM-fázis hossza is visszaesik valamelyest, a csökkenés távolról sem olyan drasztikus, mint a mély nem-REM alvásé – emelte ki Walker, hozzátéve: a kérdés ennek tükrében az, hogy vajon mi teszi az utóbbit sérülékenyebbé. Forrás: AFP A szerzők hangsúlyozzák, hogy az alvásromlásban, mint annyi minden másban, nagy egyedi változatosság mutatkozik. A nőknél sokkal kevésbé szembetűnő a nem-REM alvás visszaszorulása, mint a férfiaknál, miközben a REM-alvást érintő, kisebb mértékű változás nagyjából azonos a két nemben. (Transzneműekben még senki sem tanulmányozta módszeresen az alvást érintő időskori változásokat.) Az alvásminőség átlagosnál gyorsabb hanyatlása fontos rizikófaktor lehet a neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór és az elbutulás kialakulásában. Nincs hatékony módszer az alvásromlás ellen Sajnos jelenleg még nemigen ajánlható megbízható gyógymód azok számára, akiknél aggasztó mértéket ölt a mély alvás hiánya. Az általános alváshigiénés tanácsok – késő délután már ne kávézzunk, kerüljük az alvásnak ártó szereket (pl. az alkoholt), és tartsuk magunkat rendszeres napi ritmushoz – változatlanul érvényesek, de az alvásromlási folyamatot e szabályok szigorú betartásával sem tudjuk megállítani. Az idősek körében gyakori az alvást segítő nyugtató/altató gyógyszerek használata, ám ezek csak szedálják az agyat, de nem állítják helyre a fiatalkori alvási mintázatot. Forrás: Photononstop/Self Images „Az alvásromlás a korral jelentkező élettani változások egyik legszembetűnőbbike, valamiért mégis mintha hiányozna az egészséggel kapcsolatos közbeszédből – észrevételezi Walker. – Pedig fontos felismernünk az alvásromlásnak az időskori testi és mentális hanyatláshoz való hozzájárulását. Több figyelmet kell szentelnünk az alvászavar diagnózisának és kezelésének, ha valóban nem csak az élettartamot, hanem az egészségben töltött éveket szeretnénk meghosszabbítani." KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
