A Google keresője már 2006-ban 5,5 millió találatot adott a mobiltelefon-függőségre, pedig az okostelefonok akkor még a kanyarban sem voltak. Bár az első okosnak nevezett telefon már 1994-ben feltűnt a színen, mégis az iPhone 2007-es megjelenése hozta el az új kütyük korát. A függőség helyzete azóta csak súlyosbodott, aminek az oka lehet az is, hogy az okostelefon-addikciót nem ítéljük el úgy, mint az alkoholizmust vagy a droghasználatot. Ahogy korábbi cikkünkben is részleteztük a problémát, az okostelefon-függőséget nem könnyű felismerni – egyrészt lebecsüljük, hogy mennyit nyomkodjuk a kütyüt, mivel multitaskingolunk, azaz egyszerre több dolgot csinálunk. Ez pedig hosszútávon nincs jó hatással sem a mentális egészségre, sem az emberi szervezetre. A Heidelberg Egyetem kutatói nemrég közzétették egy kutatásuk eredményét, ami azt bizonyítja, hogy a mobilfüggőség az emberi agy szerkezetét is átalakítja. A szakemberek MRI-gépek segítségével végeztek különféle méréseket 48 emberen, közülük 22-t kategorizáltak okostelefon-függőnek. A szakemberek szerint a túlzott nyomogatás hatására az emberi agy szerkezete is megváltozik, méghozzá nagyon hasonló módon, ami a kábítószer-függőknél figyelhető meg. A szakértők szerint a függők esetében alacsonyabb a szürkeállomány-tartalom (GMV)az insulátban (sziget), az agykéregnek egy olyan részében, amely az oldalbarázda vagy oldalhasadék mélyén helyezkedik el. Hogy hosszabb távon ez milyen hatásokkal jár, az még egyelőre nem tiszta, de ez az első olyan alkalom, amikor sikerül bebizonyítani, hogy a mobilfüggőség fizikailag is hatással van az emberi agyra. Ugyanolyan függőség, mint az alkoholizmus, a társadalom mégis elfogadja Azért nem gáz az okostelefon-függőség, mert társadalmilag elfogadott. (Kiemelt kép: GettyImages)
