[center:73yelmwt]Fák világíthatnák be az utcákat A Cambridge Egyetem hallgatói egy különös koncepción törik a fejüket, az utcák közvilágítását biolumineszcens fákkal oldanák meg. A kutatócsoport már meg is tette az els? lépést, kifejlesztve azokat a genetikai eszközöket, amikkel a biolumineszcencia, vagyis a fény kibocsátásával járó kémiai reakció képessége könnyedén átültethet?vé válik a különböz? organizmusokba. A természet tele van a sötétben világító bogarakkal és tengeri lényekkel, ragyogásuk azonban nem elég er?s, hogy a fenti koncepció alapjául szolgálhasson. A fény feler?sítéséhez a csoport a szentjánosbogár és egy lumineszcens tengeri baktérium, a Vibrio fischeri genetikai anyagát módosította, hogy megnövelje a fénytermel? enzimek aktivitását és mennyiségét. Ezután újabb módosítások következtek, amikkel a génállományba beilleszthet? elemeket, úgy nevezett "biotéglákat" alkottak. A kutatók E. coli baktériumba ültették be a géneket, melyekkel egy egész színskálát sikerült el?állítani. Eredményeik szerint egy borosüvegnyi génmódosított baktériumtenyészet fényénél már olvasni is lehet. "Nem állunk meg a projekt inspirációjául szolgáló biolumineszcens fáknál" - mondta Theo Sanderson, a kutatásban résztvev? egyik genetikus hallgató. "Olyan adottságok sorát szeretnénk el?állítani, amik lehet?vé teszik a jöv? kutatói számára a biolumineszcencia hatékonyabb alkalmazását" A biolumineszcencia kiaknázásának van azonban egy komoly akadálya, egy folyamat, ami a különböz? biolumineszcens él?lényekben található luciferineknek nevezett szerves vegyületeken alapul, melyek oxidált állapota biztosítja a fénykibocsátást, a keletkez? oxilucifernin azonban többé már nem képes fényt termelni. Ennek kiküszöbölésére a cambridge-iek úgy alakították ki a biotéglákat, hogy lehet?vé tegyék az organizmusok számára az oxiluciferin újrahasznosításához szükséges enzimek termelését is. A biolumineszcens növények ugyanolyan gondozást igényelnek, mint hagyományos megfelel?ik, nincs ami elromoljon, vagy kiégjen bennük, ha több fényt szeretnénk, egyszer?en csak ültetni kell egy újabbat. A csapat számításai szerint egy utcai lámpával egyenérték? fénykibocsátó fának a fotoszintézise által elnyelt energiának csupán 0,02 százalékát kell a fény el?állítására fordítania. Mindezek ellenére a világító fákra még várni kell. Alexandra Daisy Ginsberg, tervez? és m?vész, aki maga is segítette a hallgatók munkáját úgy véli, a biológiai megoldásnak jelenleg nincs esélye, hogy teret raboljon a jól bevált világítási technikáktól, bár azt elismeri, hogy a "biofénynek" is megvan a maga varázsa. "Van valami ösztönösen vonzó az él? fényben. Ha táplálni és gondozni kell a fényforrást, azzal máris értékesebbé válik"[/center:73yelmwt]
