Nagyerejű magyart keresve történelmünkben nyilván egy másodperc alatt ugrik be Kinizsi Pál neve. Legendás erejéről tucatnyi történet maradt fenn, egyik hihetetlenebb, mint a másik. Kíváncsiak voltunk, képes lehet-e egy ember legalább egy töredékére is annak, amit ma Kinizsinek tulajdonítunk? A teljesen hiteltelen történeteket persze elvetettük, de még az is lélegzetelállító, ami maradt. És ki mást is kérhettünk volna fel szakértőnek, mint a világ legerősebb emberét, az örökös Toldi cím birtokosát, Fekete Lászlót. Erős volt, de más Kezdjük ott, hogy jó ötszáz éve azért más volt az emberek genetikája, egészségi állapota és főleg táplálkozása. Míg Kinizsi egy 175-180 centis, legfeljebb százhúsz kilós férfi volt, addig Fekete Lászlóra nem találtak olyan korabeli páncélt, amit a Mi Kinizsink című film főszereplőjeként viselhetett volna. A “méret” pedig ugye már önmagában behatárolja, mire lehet képes egy ember. Kinizsi társainál sokkal erősebb, “eszméletlen nagydarab” fickó lehetett a saját korában, ám a ma emelgetett súlyokhoz ő már kevés lenne – jegyzi meg Fekete. De hozzá is teszi azonnal: ez semmit nem von le a törökverő hadvezér érdemeiből – egyszerű “genetika”, a fejlődés eredménye. Repül a malomkő Ami pedig a részleteket illeti, kezdjük a malomkővel, amivel Kinizsi kapcsán kétszer is találkozhatunk. Először tálcának használta, amikor vizet nyújtott a vadászatban megszomjazott, malmánál megpihenő Mátyás királynak. Ezek a forgó kerekek vulkáni tufából vannak, 25-30 kilót nyomhatnak – nagyok, de nem túl nehezek, lehet azokat tálcának használni. Persze, a mi Fekete Lacinknak megy – tesszük hozzá, ám akkor nyilván Kinizsi is megtehette. Egy deszkmajori mondánk úgy tartja, a király társaságában volt hadvezérének, Magyar Balázsnak lánya, akinek szépsége úgy elbűvölte a molnárlegényt, hogy kezéből kicsúszott a malomkő. A körben álló legények kinevették, mire Palkó feldühödött: elhajította a követ úgy, hogy az a kárörvendők feje felett zúgott el. Fekete Lászlótól ez a történet is zöld utat kap. MTI Fotó: Kálmándy FerencAz előbb említett forgókövet jó hét-nyolc méterre el lehet hajítani, még egy embert is el lehet vele találni, ha épp az a cél – mondja. Ő maga 140 kilós őrlőkövet is dobott már 3,5méterre. A hordó nem erő kérdése Bonfini mester írja: ” Hallatlan lelki és testi erővel bírt; termete, izmai, tagjai Herculeshez tették teljesen hasonlóvá. … Minden segítség nélkül emelte fel a földről gyakran a malomkövet, olykor a boroshordót, melyet szekér is alig tudott elvinni”. Utóbbi viszont, mármint a boroshordó napjaink Herkulese szerint már keményebb dió. Méreténél fogva egy Kinizsi termetű ember 100-150 literesnél nagyobbat nem tud felemelni, mert karjai nem elég hosszúak, hogy megfelelő fogást találjon rajta. Így tehát a súly másodlagos… Hogy “a szekér is megérezze”, nyilván tonna felett kellett volna lennie, ami lehetetlen. Fekete László úgy véli, Kinizsi kisebb hordókat dobálhatott játszi könnyedséggel a szekérre – ez sem kis teljesítmény -, a szemtanúk pedig elámulva erején este a kocsmában színezték tovább a látottakat. Tánc három emberrel, de nem úgy Vérfagyasztó jelenet maradt ránk a kenyérmezei csata utáni vad italozásról, amikor Kinizsi mutatványa “inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből”. Katonái táncba hívták a vezért, ő pedig hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt – örökítette meg Bonfini. Más források úgy tudják, eközben két hóna alatt is egy-egy török hulláját tartotta. Ha az ember jó fogást talál a ruházaton, lehet olyan erős az állkapcsa, hogy csupán szájjal felemeljen és megtartson egy 70-80 kilós testet. Ha pedig úgy veszi hóna alá a másodikat, harmadikat, mint egy kabátot, hüvelykujját saját derékszíjába akasztva, még a súlyuk is szépen eloszlik – sorolja felkért szakértőnk. Forrás: Móra Ferenc Könyvkiadó Sőt, néggyel Simán lehetséges, és ezt Fekete László saját példájából tudja. Egy alkalommal az Irigy Hónaljmirigy négy tagját emelte meg egyszerre. És ők nem vézna törökök voltak, Sipos Petiék a száz kilót ütögették, mégpedig felülről. Persze megvolt ennek is a technikája: egyikük Fekete Laci nyakába ült, egy-egy a kézszárára, a negyedik pedig előbbiek ölében feküdt keresztbe. És még táncolt is velük. Végezetül riportalanyunk megismétli, mennyire tiszteli Kinizsi erejét, a törökverőt Toldi mellett példaképének és “elődjének” nevezi. Majd megjegyzi: Palkó bácsi azért biztos örült volna, ha annak idején én is ott állok mellette a vártán. Mi is elgondolkodtunk, mi lett volna, ha… Ha akkor és a következő évszázadok során a Kinizsik mellett regimentnyi Fekete Laci aprította volna pajzs nélkül, két szablyával a törököt. Hát igen… Kinizsi és a Mátyás-templom Ne menjünk el azért “Palkó bácsi” oly tettei mellett sem, amelyek egyértelműen a mesék világából származnak. Csak a felsorolás szintjén, mert szépek, naivak és a mieink. A budai Mátyás-templom tornyára Kinizsi erősítette fel a keresztrózsát egy oly hatalmas ütéssel, hogy az épület öt lábnyira süllyedt tőle a földbe. Azóta is lépcsők vezetnek a belsejébe. Egy erdélyi vadászaton egyszerű közvitézként belekötöttek az úri inasok. Palkó egyiküket a tarisznyájában vitt cipóval ütötte le a lábáról, a rátámadó kutyát egy tövestül kitépett fával verte agyon.
