Hmm ez Érdekes Feledtetné a magyar múltat Kolozsváron a román vasúttársaság.

A magyar állomásfőnökök „ismeretlenek" a CFR illetékesei előtt

Így kell elfeledtetni mind a román, mind a – tájékozatlanabb – magyar emberrel azt, hogy Kolozsváron a magyarok nem csak „úgy vannak": több száz éven át építették, lakták és igazgatták az erdélyi nagyrégió legfontosabb városát. Összességében kijelenthetjük: a román vasúttársaság gyakorlatilag az 55 évnyi magyar múltat – mert az említett 75 évből húszat „román színekben” töltött el Kolozsvár – kisajátította magának: a MÁV magyar állomásfőnökeit a CFR alkalmazottaiként tünteti fel úgy, hogy mellette neveket már nem ír ki – nehogy gyanússá váljon a történet.












Egy újabb érdekes fotóra bukkantunk az interneten, amit kincses városunkban lőttek, annak is a vasútállomásánál. Van egy plakett, ami mellett talán már sokan elsiettek – elvégre a vasútállomásra nem piknikezni jár az ember. Azonban nemrég akadt egy illető, aki nagy érdeklődéssel szemezgethette, hogy az elmúlt században kik voltak a Román Állami Vasúttársaság (CFR) kolozsvári állomásfőnökei: a 2004 óta szolgáló Rafa Vasile-Nicutól egészen az 1945 és 1956 között „főnökösködő" Vlasa Ovidiuig jutott vissza, de utána „elszakadt a kép" – ahogyan a kocsmai turnéból másnap megébredő fiatalok mondanák.

55 évnyi magyar múlt egyetlen sorba csempészve – fotó: Transhungary​

​

1880 és 1945 között ugyanis nem tudni, hogy kik lehettek a CFR aktuális kolozsvári állomásfőnökei – legalábbis a Román Állami Vasúttársaság vezetősége szeretné ezt a benyomást kelteni. Az első „bibi" a történettel az, hogy az 1870-1920 közötti periódusban még csak elképzelni sem lehetett olyat Kolozsváron, hogy a Román Állami Vasúttársaságnak Kolozsvár regionális központja lehetne, ugyanis az ominózus években – a háború közeli évektől eltekintve – az öreg kontinens épp az Osztrák–Magyar Monarchia virágzását figyelhette – „anyatestében" tudva egyik legbüszkébb városát, Kolozsvárt.

Így festett 1867-ben a Magyar Királyság vasúthálózata​

A másik „érdekesség" a történetben az, hogy a CFR-t 1880-ban alapították, tehát érthetetlen, hogy miért nyúl vissza egészen 1870-ig a „mesélő plakett", amikor a 19. század hetvenes éveiben a román vasúttársaság még csak nem is létezett. Érthetetlen, vagy nem is annyira, ha ráeszmélünk, hogy a Magyar Állami Vasúttársaságot (MÁV) 1868-ban hozták létre, így az 1870-től szolgáló aktuális kolozsvári állomásfőnök egy magyar nemzetiségű egyén volt Nádor Gyula személyében.

Fotó: Magyar Elektronikus Könyvtár​

Mindezek fényében néhányan azt gondolhatják, hogy a CFR az „egyetemes kolozsvári vasúttörténet" állomásfőnökeit mutatja be: a „magyar időket" is feltünteti a plaketten, ami pedig egy nagyon is értékelendő gesztus a város történelmének fontos részét képező magyarság irányába. Viszont, ha ez így van, akkor megkérdeznénk: hogy lehet az, hogy a kolozsvári vasúttörténet első 75 – többnyire monarchiabeli – évéről semmilyen információjuk sincs? Egészen biztosak vagyunk abban, hogy a Magyar Országos Levéltárban, vagy a Közlekedésügyi Minisztérium Levéltárában – amely egy ideig a közmunkaügyi, majd a kereskedelemügyi levéltárral volt „összeolvasztva" –, értékes információkat találhattak volna a vasúttársaság illetékesei, ha már a múlt számukra ennyire „rejtve" maradt. Találhattak volna, de nem akartak.

A kolozsvári vasútállomás a 20. század első éveiben​

Sokkal frappánsabb és egyszerűbb helyette kiírni azt, hogy „nekunoszkuci", azaz ismeretlenek: a CFR 1870-től (!) egészen 1945-ig tartó történelmében ismeretlenek vezették a román vasúttársaság kolozsvári részlegét. Elvégre ez elfogadható: a múltban úgyis olyan sok minden homályos. Így kell elfeledtetni mind a román, mind a – tájékozatlanabb – magyar emberrel azt, hogy Kolozsváron a magyarok nem csak „úgy vannak": több száz éven át építették, lakták és igazgatták az erdélyi nagyrégió legfontosabb városát. Összességében kijelenthetjük: a román vasúttársaság gyakorlatilag az 55 évnyi magyar múltat – mert az említett 75 évből húszat „román színekben" töltött el Kolozsvár – kisajátította magának: a MÁV magyar állomásfőnökeit a CFR alkalmazottaiként tünteti fel úgy, hogy mellette neveket már nem ír ki – nehogy gyanússá váljon a történet.

A „meghízott" Román Királyság​

A harmadik dolog pedig, ami erősen sántít a történetben: az 1920-1940 közötti periódus során a Partium, Bánság és Erdély – s annak szívében Kolozsvár – a Román Királyság „kezére" kerül, tehát egyszerűen elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy nem tudtak ennyit kideríteni a saját intézményük és városuk történelméből a román vasúttársaság kolozsvári illetékesei. Itt ismét három dolog jut az eszünkbe hirtelen: vagy nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a Román Királyság idején annak, hogy kellő alapossággal és részletességgel dokumentálják, hogy melyik állami tisztséget éppen ki tölti be – ez talán nem is lenne olyan meglepő, ha figyelembe vesszük azt, hogy az 1930-as népszámlálás volt az egyetlen, amely Nagy-Románia területére vonatkozott. Bár őszintén bevallva: ezt az eshetőséget nem tartjuk túl valószínűnek.

Fotó: Wikipédia​

A húszas-harmincas években már – az erőltetett betelepítéseknek köszönhetően – a magyarság és a románság körülbelül hasonló számarányát tette ki a kincses városnak, így elképzelhető, hogy magyar nemzetiségű egyének is lehettek a CFR kolozsvári állomásfőnökei – bár ezt sem tartjuk valószínűnek, ugyanis dacára a kiegyensúlyozott etnikai arányoknak, az említett két évtizedben Kolozsvár polgármesterei egytől egyig románok voltak, amiből pedig egyértelműen következtethetünk arra, hogy a román állam a fontos állami tisztségek betöltésével többnyire a román nemzetiségű embereket bízta meg a magyarlakta területeken. A harmadik pedig, ami még szóba jöhet: egyszerűen fittyet hánytak arra, hogy ki volt 1945 előtt éppen a kolozsvári állomásfőnök. Hogy miért? Amolyan rátarti nemtörődömségből, vagy talán mert így nem kellett megmagyarázni – és kiírni – azt, hogy a második bécsi döntést követő négy évben miért lett magyar nemzetiségű a MÁV „vasúthálózatába" hazatért Kolozsvár állomásigazgatója.
http://kolozsvaros.ro/web/kolozsvaros/-/feledtetne-a-magyar-multat-kolozsvaron-a-roman-vasuttarsasag