Hétfőn közép-európai idő szerint 10:31-kor sikeresen fellőtték az orosz-európai Mars-szondákat szállító Proton hordozórakétát a kazahsztáni Bajkonurból. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Romkozmosz közös ExoMars programjának célja a marsi élet kutatása lesz. A szondáknak hét hónap múlva kell megérkezniük a Marshoz, ahol a Trace Gas Orbiter (TGO) bolygó körüli pályára áll, a Schiaparelli leszállóegység pedig ejtőernyők és fékezőrakéták segítségével megpróbál biztonságban landolni a felszínen. A TGO a tervek szerint legalább 2022-ig kering majd a Mars körül, feladata az lesz, hogy metán és más gázok után kutasson a bolygó légkörében. Mivel a Földön a metán legnagyobb része a szerves anyagok lebomlása során keletkezik, a tudósok úgy gondolják, ha megtalálják a nyomait az atmoszférában, az közvetett bizonyíték lehet arra, hogy a vörös bolygón is van vagy korábban volt élet. A TGO-val ellentétben a Schiaparelli várhatóan csak egy hétig működik majd. Ugyan tudományos méréseket is fog végezni (DREAMS nevű műszere a leszállás helyén tapasztalható szélirányt és sebességet, a légköri nyomást, a felszínközeli hőmérsékletet, a látási viszonyokat és a légkör elektromos tulajdonságait is figyelni fogja), elsődleges feladata maga a landolás, pontosabban az ahhoz szükséges technológiák tesztelése lesz. Ha sikerül épségben letenni a Marson, az ExoMars program 2018-ra tervezett második fázisában egy, a felszín feltérképezésre és talajminták gyűjtésére tervezett rovert is elindítanak majd a bolygóra.
