Az egerek agyának immunsejtjeit a kialvatlanság túlműködésre készteti. Ez rövid távon hasznosnak bizonyulhat, hosszabb távon viszont növeli az agyi megbetegedések kialakulásának kockázatát – derült ki egy frissen közölt kutatásból. Ha agyunktól megvonjuk az alvást, azon sejtjei, amelyek az elhasznált sejtek elpusztításáért és eltakarításáért felelősek, túlpörögnek, és ezzel károkat okoznak központi szervünkben – derült ki egy új kutatásból. Fontos megjegyezni, hogy az eredményre egerek tanulmányozásával jutottak, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a káros hatások csak a rágcsálóknál figyelhetők meg. A „takarításért” felelős sejtek működése elengedhetetlen, hiszen kipucolják az elhasználódott sejteket, ennek nyomán pedig újraszervezik az idegsejtek kapcsolatát, hogy az agy egészséges maradjon. A túlműködés természetesen károkat okoz, így könnyen magyarázható, miért vezet a krónikus alváshiány Alzheimer-kórhoz és más neurológiai rendellenességekhez – olvasható a New Scientist magazin cikkében. Forrás: Guido Vrola | Dreamstime.com Az agy takarítói Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University kutatója egereken tanulmányozta az alvásmegvonás hatásait. Több csoportot is vizsgált: az egyik addig alhatott, ameddig akart, a másikat viszont több mint nyolc órán keresztül nem engedték pihenni. Volt egy harmadik csoport is, ezeket öt napon keresztül tartották ébren, vagyis esetükben krónikus alváshiány állt fenn. Eközben a tudósok folyamatosan figyelték a rágcsálók agyában bekövetkező változásokat. A kutatók érdeklődésének középpontjában az úgynevezett gliasejtek álltak. Ezek kölcsönhatásban állnak a neuronokkal, szabályozzák őket, és velük karöltve működnek. A gliasejtek szinte megszámlálhatatlan feladatot végeznek az idegrendszerben. Egy korábbi tanulmány már kimutatta, hogy egy bizonyos gén szabályozza ezeknek a sejteknek az aktivitását. Ha alváshiány áll fenn, e gén fokozottabban működik a kelleténél. A gliális sejtek egyik típusát képviselik az asztrociták. E csillag alakú sejtek idegi átvivő anyagokat, táplálékot és hulladékanyagot szállítanak, leépítik a felesleges szinapszisokat, ezzel „újrahuzalozzák” az agyat. Szintén a gliasejtek közé tartoznak az ágas-bogas alakútól az amőbaszerű megjelenésig különböző formákat öltő mikrogliasejtek. Ezek válaszolnak először az agyban a sérülésekre és a betegségekre. Elpusztítják a támadó kórokozókat, valamint a sérült sejtek kitakarításával elkezdik a központi szerv javítását. Forrás: PhotoAlto/Frédéric Cirou A csillagsejtek felfalják az agyat Bellesi kutatócsoportja azt találta, hogy háborítatlan alvás esetén az asztrociták nagyjából a szinapszisok hat százalékában mutattak aktivitást. Ezzel szemben a több mint nyolc órája ébren lévő egereknél ez az érték már 8 százalék, az 5 napja nem alvóknál 13,5 százalék volt. A fokozott aktivitás azt eredményezi, hogy az asztrociták a normálisnál több agyi szinapszist bontanak le. „Először mutattuk ki, hogy a szinapszisok egy részét az asztrociták gyakorlatilag felfalják a kialvatlanság miatt” – mondta Bellesi. Mindez első látásra még előnyös is lehet, hiszen a tisztító folyamat éppen a legnagyobb és leginkább használt szinapszisokat érintette. „Ezek olyanok, mint az öreg bútorok, több figyelmet és törődést igényelnek” – magyarázta az olasz kutató. Csakhogy azt is észrevették a szakemberek, hogy az asztrociták mellett a mikrogliasejtek is aktívabbá váltak az alvásmegvonás miatt. Ez már sokkal aggasztóbb, tekintve, hogy a mikrogliasejtek fokozottabb működése bizonyítottan kapcsolható egy sor agyi rendellenességhez, például az Alzheimerhez. Mikrogliasejtek és neuronok Forrás: Picasa 3.0 Kérdéses ugyanakkor, hogy néhány kialvatlan éjszaka káros hatásait enyhíteni tudjuk-e több alvással. Ennek bizonyításához további kutatások szükségesek, ahogy annak kiderítéséhez is, hogy az alvásmegvonás miatt jelentkező káros hatások mennyire számítanak tartósnak. Az eredményeket a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban publikálták. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...