A Curiosity marsjáró által az egyenlítői régióban közel két év alatt gyűjtött időjárási adatok alapján adott feltételek esetén átmenetileg folyékony formában is létezhet sós víz a vörös bolygó felszínén. A kutatócsoport két tagja, Vincent Chevrier (University of Arkansas) és Edgard G. Rivera-Valentin (Arecibo Observatory, Puerto Rico) szerint a bolygó egyenlítői régiójában, a Gale becsapódási kráter környezetében összegyűjtött adatok (például relatív páratartalom, a levegő és a talaj hőmérséklete) alapján megfelelő körülmények esetén naponta néhány órára (éjszaka) sós víz csapódhat ki a Mars felszínén. A folyékony sós víz megmagyarázhatja a bolygó körüli keringő egységek által a kráterek lejtős oldalán korábban észlelt folyásnyomokat, amelyek a Mars meleg időszakaiban jelennek meg és növekednek. A Mars egyébként hideg, száraz bolygó, a ritka atmoszférában a légnyomás 200-szor kisebb a földinél. A felszínen bármilyen tiszta víz perceken belül megfagyna vagy elforrna. 2008-ban azonban a NASA Phoenix leszállóegysége perklorát sókat azonosított a poláris területeken gyűjtött talajmintákban. A Földön ritka perklorátok kiválóan alkalmasak a légköri pára elnyelésére és a víz fagyáspontjának csökkentésére. Ha a Marson mindenütt előfordulnak, akkor megteremthetik a folyékony víz létezésének lehetőségét. Most a Curiosity egyenlítői régióban gyűjtött talajmintáiban is sikerült kimutatni a jelenlétüket. Az összes marsi évszakot átfogó relatív páratartalom és talajhőmérséklet-adatok alapján Chevrier és Rivera-Valentin arra a következtetésre jutott, hogy a Marson ma is létezhet folyékony sós víz, ennek közvetlen megerősítése azonban a jövő Mars-expedícióinak a feladata lesz. A Gale kráter a Marson. A kráter belsejében és az oldalfalában is folyékony víz által vájt csatornák láthatók. A Curiosity marsjáró a kráter belsejében, a kiemelkedés lábánál, a fekete ellipszissel jelölt helyen landolt. (NASA/JPL-Caltech) A folyékony víz alapvető feltétel az általunk ismert létformák számára. A Földön vannak olyan baktériumok, amelyek szélsőségesen sós környezetben élnek, ennek ellenére a sóképződés termodinamikájáról és a földi organizmusokról jelenleg rendelkezésre álló ismereteinket összevetve Chevrier úgy véli, hogy a marsi feltételek még ezen létformák számára is túlságosan kemények. Ha a sós víz közvetlenül nem is alapozza meg az élet lehetőségét, Chevrier szerint nagyon fontos szerepe lehet a jövő emberes marsi küldetéseiben, az ivóvíz és az oxigén előállításában. Az eredmények fényében az sem zárható ki, hogy az ősi Marson létezhettek víz alapú létformák. http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/folyekony-sos-viz-letezhet-a-marson/
