Megoldódott a Mars egyik „sötét” rejtélye: a NASA tudósai meggyőző bizonyítékot találtak arról, hogy valójában sós vízfolyások alakítják a bolygó felszínén újra és újra megjelenő, feketés színű titokzatos sávokat. A visszatérő lejtősávok (recurring slope lineae, röviden RSL) néven ismert képződmények kialakulásának hátterében már korábban gyanították, hogy szerepet játszik a sósvíz, de a közvetlen bizonyíték mindezidáig hiányzott. A Mars művészi ábrázolása. Eddig is tudott volt, hogy a Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely fagyott vizet és szén-dioxid-ot tartalmaz. Arra azonban mostanáig nem sikerült erős bizonyítékot találni, hogy folyékony víz lehet a bolygón. Forrás: NASA/JPL/MSSS Az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) által 2011-ben készített nagyfelbontású felvételek kimutatták, hogy az RSL-ek olyan, nagyjából 0,5 és 5 méter széles képződmények, amelyek minden évben a melegebb időszakban jelennek meg a déli féltekén, a 25 és 40 fokos szélességek közötti zónában található lejtőkön. Lassanként növekednek, végül ahogy beköszönt a hidegebb idő, elhalványodnak. A kérdéses területeken a napi maximális hőmérséklet -20 és +20 Celsius-fok körüli. Visszatérő lejtősávok (recurring slope lineae, röviden RSL) a Mars Garni nevű kráterének oldalán. A sávok hossza elérheti a több száz métert is, szélességük azonban kisebb mint öt méter. Sokáig ez jelentette az akadályt részletesebb vizsgálatukhoz. Forrás: NASA/JPL/University of Arizona Eleinte nem találtak semmit Az alakzatok megjelenésének idején tapasztalható hőmérsékleti viszonyok alapján a tudósok arra következtettek, hogy sós, folyékony víz formálhatta a képződményeket. Az űreszköz rendelkezésére álló színképadatok azonban nem voltak megfelelő felbontásúak a vékonyka lejtősávok részletesebb tanulmányozásához - a kompozíciós vizsgálatokhoz ugyanis normális esetben több képpont színképadatát kell figyelembe venni – így nem tudták kimutatni sem a víz, sem a só jelenlétét. Visszatérő lejtősávok a Newton-kráter oldalán Forrás: NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona Új módszert választottak Az visszatérő lejtősávokat eredetileg felfedező Lujendra Ojha (Georgia Institute of Technology) és kollégái ezért másik módszert választottak. A kutatók az űrszonda optikai/infravörös spektrométere, a CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars) által begyűjtött adatokat vették szemügyre. E felvételeket akkor rögzítették, amikor az alakzatok megjelentek. Ez után a tudósok olyan metódust dolgoztak ki, amivel az egyes képpontok spektrális adataiból külön-külön is meg lehetett határozni az alakzatok összetételét. Így már valamennyi RLS-nél ki tudták mutatni azokat az ásványi (hidratált) sókat, amik a vízből csapódtak ki. A kérdéses sók jelenlétének színképelemzéses nyomát az alakzatokon kívül eső területeken nem lehetett semmilyen módon megtalálni. Eredményeiket a Nature Geoscience című szakfolyóiratban publikálták. A jelentős felfedezés részleteiről a NASA magyar idő szerint délután fél 6-kor kezdődő sajtótájékoztatóján számol be, melyről az Origo élőben tudósít. http://www.origo.hu/tudomany/20150928-nasa-mars-bejelentes.html
