Bár hasonló témájú híreknél még napjainkban is ritkán állíthatunk ilyet, ez alkalommal biztosan mondhatjuk, hogy az alább látható kép nem művészi illusztráció, hanem egy létező, formálódó bolygórendszer tényleges képe. Ha látószervünk alkalmas lenne a rádió- és infravörös hullámok feldolgozására, és képes lenne 450 fényévnyire ellátni, pontosan ilyennek látná a HL Tau csillagát és annak környezetét. A fantasztikus felvételt a chilei ALMA rádiótávcső készítette a Bika csillagképben található fiatal rendszerről, és a képen minden eddiginél részletesebben rajzolódnak ki azok a koncentrikus körök, amelyek a csillagot körülvevő porkorongban a kialakulóban levő bolygók pályáit jelzik. A felfedezés azért is meglepő, mert a HL Tau mindössze egymillió éves, és szakértők nem várták, hogy egy ilyen ifjú csillag körül ennyire előrehaladott bolygóképződést találhatnak. A bolygóképződéssel kapcsolatos, jelenleg legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a planéták a keletkező csillag körül létrejövő porból és gázból álló korongban keletkeznek, mégpedig úgy, hogy annak részecskéi ütközések révén összetapadnak, majd ahogy egyre nagyobb egységekké válnak, idővel már saját gravitációjuk révén is magukhoz gyűjtik az anyagot. A forgó csillag körül keringve így lassacskán egy sávban összeszedik a korong anyagát, a magukba nem gyűjtött törmeléket pedig útjukból kisöpörve az új bolygók közti szabadon maradt sávokba terelgetik. Az új ALMA-felvétel pontosan ezt a folyamatot mutatja meg, olyan részletességgel, amelyet mostanáig legfeljebb számítógépes szimulációk keretében volt alkalmunk megpillantani. „Ez a kép egyike a leglenyűgözőbb felvételeknek, amelyek valaha is elkészültek ezeken a hullámhosszokon, és részletessége az optikai felvételek nagy részénél is értékesebbé teszi” – mondja Crytal Brogan csillagász. Ez jelen esetben annál is inkább igaz, mivel HL Tauból a látható tartományban gyakorlatilag semmi nem látszik, a rendszert ugyanis vastag por- és gázrétegek ölelik körbe. A mostani eredmény jelentős részben az ALMA legújabb átalakításának köszönhető, amelynek keretében az egyes antennákat egymástól távolabbra (15 kilométerre) telepítve a korábbinál magasabb felbontásra vált képessé a rendszer. A milliméteres hullámhosszokon jelenleg 35 ezred szögmásodperces felbontásra képes az ALMA, ami azt jelenti, hogy 110 kilométeres távolságból képes lenne megjeleníteni egy 10 forintos érmét. A HL Tau környéke a Hubble űrtávcső felvételén Forrás: Formálódó bolygórendszert fotózott az ALMA - Tudomány és technika
