George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek. Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta. Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM míliciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper, near Huesca címmel. Visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból. Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése - ha lehet - még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve. Mivel saját gyermekük nem lehetett, egy Richard nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki. Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban. Könyvei Csavargóként Párizsban, Londonban (Down and Out in Paris and London) (1933) Tragédia Burmában (Burmese Days) (1934) A lelkész lánya (A Clergyman's Daughter) (1935) A fikusz és az Antikrisztus (Keep the Aspidistra Flying) (1936) A wigani móló (The Road to Wigan Pier) (1937) Hódolat Katalóniának (Homage to Catalonia) (1938) Légszomj (Coming Up for Air) (1939) Állatfarm (Animal Farm) (1945) 1984 (Nineteen Eighty-Four) (1949) Háborús napló Rádiós jegyzetek/Londoni levelek Az 1984 (eredeti címén Nineteen Eighty-Four) egy szatirikus politikai regény és szerelmi történet George Orwelltől. A történet egydisztópia (negatív utópia), melyben a felügyelő állam tökéletes alkalmazkodást diktál a polgárok között, hazugságokkal, félelemkeltéssel és kegyetlen büntetésekkel. Az 1949-ben kiadott mű Orwell legnépszerűbb munkája, és az „orwelli” jelzőt ezzel a művel kapcsolatban használjuk. Az angol irodalom eme művét sok nyelvre lefordították. [TABLE] „ A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik. ” [TD="colspan: 3, align: right"][/TD] [/TABLE] Számos eleme vált szállóigeszerűen idézetté, főként az elnyomással és a diktatúrákkal kapcsolatban. Az 1984 vezette be a ma már híres mindenlátóNagy Testvér alakját, a közismert 101-es szobát, a Gondolatrendőrséget, amely teleképeket (olyan televízió, amely kamerát tartalmaz – ez a Párt minden tagjának lakásában, majdnem az összes szobában megtalálható) használ, valamint az újbeszél nevű fiktív mesterséges nyelvet. A történet 1984. április 4-én kezdődik (Winston Smith, a regény főhősének naplójában az első bejegyzés), 13.00-kor („Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek”).
Az 1984 c.könyv megfilmesitett változata : 1984 George Orwell Movie Trailer (1984) [video=youtube;Z4rBDUJTnNU]http://www.youtube.com/watch?v=Z4rBDUJTnNU[/video] 1984 (Nineteen Eighty-Four) [TD="width: 98%"]színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 106 perc, 1984 Stereo rendező: Michael Radford író: George Orwell forgatókönyvíró: Michael Radford zeneszerző: Dominic Muldowney operatőr: Roger Deakins jelmeztervező: Emma Porteus producer: Simon Perry executive producer: Marvin J. Rosenblum, Gina Rosenblum társproducer: Robert Devereux látványtervező: Allan Cameron vágó: Tom Priestley szereplő(k): John Hurt (Winston Smith) Richard Burton (O'Brien) Suzanna Hamilton (Julia) Cyril Cusack (Charrington) Gregor Fisher (Parsons) James Walker (Syme) Andrew Wilde (Tillotson) David Cann (Martin) Anthony Benson (Jones) A film értékelése: 8,4/10 [/TD] [TD="colspan: 2, align: left"]A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.[/TD]
