Az április 5-én, délután 3 és este 8 között zajló Múzeumi Játékmustra az ország első múzeumi játékokkal foglalkozó eseménye, az oktatási célú játékok seregszemléje a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Open History-val közös szervezésben. Játékosok, pedagógusok, játékfejlesztők és múzeumi szakemberek találkozója, ahol bárki megtalálja a neki tetsző játékot. Több, mint 20 kiállító regisztrált az eseményre: múzeumok, cégek, egyesületek, baráti társaságok és játékfejlesztők mutatják be játékaikat, akik szeretettel várják az érdeklődő látogatókat. Közkedvelt és még tesztelés alatt álló társasjátékok, élőszereplős programok a szerepjátékokon át az élő történelemig, gyerekjátékok, önismereti és stratégiai játékok, vetélkedők, és a tech-világ múzeumi megoldásai képviseltetik magukat az eseményen. Az eseményre még egy külön játék is készül: a Mappout csapatának köszönhetően egy saját, alkalmazáson belüli játék segíti a tájékozódást és ad lehetőséget az egész este megnyerésére. Három csapatban lehet majd küzdeni a győzelemért, amihez nem kell nagy áldozatot hozni: csak kitartóan kell játszani, és közben felfedezni a Nemzeti Múzeum kiállításait. A délutáni programot szakmai nap előzi meg Alászállás a játékosítás bugyraiba címmel a Nemzeti Múzeum Lapidáriumában. A múzeumi szakemberek és játékfejlesztők számára szervezett programon egy előadás (Pusztai Ádám, Kollektíva: A múzeum nem játék, de közel állhat hozzá) után workshopokon mélyítik el a tudást a résztvevők. Az esemény célja, hogy fórumot teremtsen a múzeumi játékok fejlesztőinek, és elősegítse, hogy egyre jobb minőségű oktató játékok készüljenek a múzeumokban. ADJ TANÁCSOT GÖRGEINEK! A játékosabb és digitális megoldások ugyanakkor nemcsak a Múzeumi Játékmustra keretében kapnak szerepet a Nemzeti Múzeumban, de részei az olyan aktuális kiállításoknak is, mint például Az ismeretlen Görgei. Az alkalmazások ás digitális megoldások például elmélyítik és a látogatóhoz közelebb hozzák a kiállítás témáját – különösen igaz ez a fiatalabb, „digitális bennszülött” generációra. Vajon azt tanácsolnánk Görgeinek, amilyen döntéseket hozott? A kiállításon kiderül – Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum A kiállítás kidolgozása során több alkalmazás is készült, és ezek egyik a Komáromi csata, ahol lehetőség nyúlik belebújni Görgei Artúr tanácsadójának bőrébe, ahol a 1849. július 2-ai csatát illető javaslataink alapján kibontakozik a tábornok jelleme és helyzetfelismerő készsége. A játékos a parancsnok szemszögéből követheti végig a csatát, az éles helyzetekben pedig döntési lehetőséget kap. A történelem menetét ugyan nem befolyásolhatjuk, de az interakciónak hála sokkal inkább megragadnak bennünk a látottak, mintha csak olvasnánk arról, hogy milyen döntések mentén alakult az emlékezetes ütközet. Az ismeretlen Görgei A Magyar Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze. A 2019. január 15-én nyíló kiállításon több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével június 23-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét. Szintén egyedi élményt az Ülj egy asztalhoz Görgeivel! Az idős tábornok öregkorában sok időt töltött öccse, István, és művészek, értelmiségiek társaságában Visegrádon. A játékos egy érintőképernyős kijelző segítségével része lehet az asztaltársaságnak, különböző témákban meghallgathatja és értékelheti Görgei Artúr és István, Jászai Mari, Móricz Zsigmond vagy Gyulai Pál véleményét. Érdekesség, hogy a látogatók leggyakrabban a társaság Kossuthról és az áruló-vádról alkotott véleményére volt kíváncsi. Mindenki elmondja a véleményét – Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum A kiállítás másik érdekessége, hogy megvizsgálható, a tárlat miképp alakítja a véleményünket Görgeiről. A múzeum főkapuján belépve öt állítást kell csillagokkal értékelni, néhány személyes, de azonosításra nem alkalmas adat alapján ezt a rendszer elmenti, és a kiállítás végén egy másik képernyőn újra válaszolva láthatjuk, hogy a látottak és hallottak hatására vajon átalakult-e a véleményünk. Fotó: Balogh Zoltán /MTI
