Hmm ez Érdekes Ha nem esik hamarosan, újabb rekordaszály jön idén

Márciusban aligha lesz már es?, és ezzel már majdnem negyedévnyi csapadék hiányzik Magyarországon a talajból pont akkor, amikor a növényvilág éledezne. Ez sokba kerülhet még nekünk: köbméterszám kell locsolni a füvet és drágább lehet az élelmiszer is.
Ha nem esik hamarosan, újabb rekordaszály jön idén

Önnek rossz napja lesz attól, ha esik az es?? Fontolja meg! Ma, a meteorológia világnapján azt javasoljuk: inkább akkor legyen szomorú, ha ismét hét ágra süt a nap az égszínkék égbolton, amelyen legfeljebb ártatlan bárányfelh?k kerget?znek.

Ugyanis jelen pillanatban elég jó esélye van annak, hogy soha nem látott szárazság és súlyos h?ség lesz a nyáron. Az Es?tánc.hu összesítette több jelent?s nemzetközi kutatóintézet hosszú távú el?rejelzését, amelyek arra jutottak: az átlagosnál sokkal forróbb és némileg szárazabb nyár lehet az idei.

A július és az augusztus extrém meleg lehet. A szokatlan h?ség egész Európát letaglózhatja, de különösen a Kárpát-medencét, ahol az átlagosnál kissé melegebb és kissé szárazabb március után egyre növekszik a melegebb hónapok valószín?sége. „Igen ritka, hogy az összes kutatóintézet el?rejelzése megegyezik abban, hogy a megszokottnál melegebb nyárra kell készülni” – magyarázza az adatokat a portál.

Extrém lett az id?járásunk

Ha valóban így alakul, akkor a februári súlyos fagyok után a száraz h?ség lehet a második súlyos csapás a kertészeknek és gazdáknak – és végs? soron mindenkinek, aki eszik. „Az ilyen hosszú távú el?rejelzések nem annyira megbízhatók, hisz a légköri jelenségek rettent? bonyolultak, ezért er?s fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket” – húzza alá Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa. „Tavaly és tavalyel?tt is rekord év volt a csapadékban: el?bbi szárazságot, utóbbi pedig csapadékb?séget hozott – és egyiket sem tudta egyetlen modell sem el?re jelezni.”

Ugyanakkor azt meg lehet állapítani, hogy a március volt a második hónap tavaly november után, amely széls?ségesen kevés csapadékot mért: az ország jelent?s részén egyetlen milliméternyi es? sem esett, és az OMSZ el?rejelzése szerint ebben a hónapban már nem is fog.

Már most háromhavi es? hiányzik

Ma az ország jelent?s részén a talaj fels? egy méteréb?l (innen táplálkoznak a növények) több mint 100 milliméternyi csapadék hiányzik ahhoz, hogy ne min?süljön vízhiányosnak. Ez azt jelenti, hogy áprilisban, amikor általában 46 milliméternyi csapadékra lehet számítani, majdnem háromhavi adagnak kellene esnie. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavasszal havonta akár 60-90 milliméternyi víz szimplán elpárolog, míg nyáron még ennél is több, havi 180-210 milliméternyi is.

„Ahhoz, hogy ne legyen komoly vízhiány, hetente 15-20 milliméter es?re lenne szükség” – mondja a meteorológus. Volt már erre példa (tavalyel?tt), ám ezt összességében nem tartja túl valószín?nek. Június a legcsapadékosabb hónapunk, talán majd akkor jön pár nagy zuhé. Ám a helyzet még annyival is rosszabb a tavalyinál, hogy akkor még a 2010-es özönvízszer? es?zések miatt volt a talajban víztartalék. Idén már nincs. „Aki tud öntözni, készüljön rá, hogy idén nagyobb jelent?sége lesz, mint tavaly” – tanácsolja.

Szomjan halhat a friss vetés

A növényeknek természetesen nincs szükségük optimális mennyiség? vízre a túléléshez, ám azt Vadász Vilmos szerint már most látni, hogy az a víz, ami jelenleg a talajban van, kevés lesz ahhoz, hogy a tavaszi vetés során kikelt magoncok túléljenek és növekedjenek.

Egy, az AgroNapló.hu-n megjelent cikk szerint az aszály az egyik legnagyobb kihívás a termés szempontjából. Ha magonckorukban éri például a kukoricákat a szárazság, akkor 5-10 százalékkal esik vissza a terméshozamuk. Ám a legrosszabb az, ha mondjuk virágzáskor nem jutnak vízhez: a kukoricatermés felét is bukhatja a gazda.

A vízhiány nemcsak az egynyári zöldségeket és gabonákat bünteti: még a híresen szárazságt?r? olajfáknak is több száz liter vizet adnak akkor, amikor a virágokból gyümölcs lesz, illetve a bogyók érése idején. „Nehéz eltalálni a jó id?pontot: ha túl hamar öntözünk, az vízkidobás, ha túl kés?n, akkor csökken a bogyók olajtartalma” – magyarázza egy a mediterrán kertészeknek szóló egyesületnek (Mediterranean Garden Society) írt cikkében egy brit kertész. Ez az öntözési stratégia, miszerint csak a legszükségesebb id?ben locsolnak, de akkor elárasztják vízzel a növényeket, egyébként jó elgondolás lehet nálunk is, ha beüt a szárazság.

A búza – és a kenyér ára – már most bánja

Békés megyében már most baj van. Október és március között mintegy 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, s most az ?szi búza állapota a békési gazdák szerint mintegy 24 ezer hektáron, a vetésterület 25 százalékán kritikus. A békés megyei termel?k tavaly ?sszel közel tízezer hektárral kevesebb területen vetettek ?szi búzát, a rendkívüli ?szi aszály miatt a földek egy része alkalmatlan volt vet?ágy el?készítésre.

Békésben van az ország szántóföldi vetésterületének tíz százaléka, s az itt termett gabonát jellemz?en országhatáron belül értékesítik. Így jelzésérték?, hogy a békésiek a búza „jó áráról” beszélnek. Ez nekünk, fogyasztóknak semmi jót nem jelent ugyanis. Tíz százalékkal eleve n?ttek a gazdák költségei, s már most látni, hogy több lesz a kereslet, mint a kínálat, ami szintén drágulást vetít el?.

Másutt is látható a csapadékhiány. Pet?házi Tamás, a Gabonatermeszt?k Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezet? titkára és Tóth István, a Mez?gazdasági Szövetkez?k és Termel?k Országos Szövetségének (MOSZ) titkára is arról beszélt az MTI-nek, hogy sok volt a gyenge min?ség? vetés ?sszel, így most tavasszal is változatos képet mutatnak a búzatáblák. Néhol jól látható a csapadékhiány. Ha nem fordul csapadékosabbra az id?járás, a gazdálkodók nehéz éve elé néznek az idén, mondták.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szintén arról beszélt, hogy a csapadékszegény id?járás miatt talaj víztelítettsége elmarad a kívánatostól. Ez egyben rávilágít az öntözött területek növelésének fontosságára is, amely jelent?sen er?síthetné a magyar termel?k versenyképességét - tette hozzá. Az áprilisban kezd?d?, október-novemberig tartó szezon ugyanakkor, megfelel? id?járás mellett még lehet kedvez?, véli.

Másutt súlyos szárazság van

Hatalmas szárazság pusztít Argentína középs? részén és Paraguay 17 tartományában, utóbbi már élelmezési vészhelyzetet hirdetett a mez?gazdasági termel?k megsegítésére, akik a várt termésük akár 30-50 százalékát is elveszíthetik az idén.

Mindeközben folyamatosan n? a szójabab – melynek második legnagyobb export?re Argentína – a világpiaci ára a kínálatcsökkenés miatt. Helyi szakért?k szerint a gyapot- és szentjánoskenyér-termés is jelent?sen kevesebb lesz a vártnál.

Anglia és Wales nagy részén, Nagy-Britannia legfontosabb mez?gazdasági vidékein öt hónapja nem esett elegend? mennyiség? csapadék. Hó hullott, de hamar elolvadt, nem tudta pótolni a tározókból elt?nt vízmennyiséget. Ha így megy tovább, nyárra komoly vízhiány és aszály várható.

Márciusig az átlagos éves csapadék 120 százalékának kellene lehullania, hogy a vidék vízháztartása rendbe jöjjön. Erre azonban a meteorológusok szerint nincs esély. A vízm?vek máris felkérte az érintett vidékek lakosságát, hogy kádfürd? helyett rövid tusolással tisztálkodjanak.

A maja civilizáció elpusztításához egy gyenge aszály is elég volt

Eddig azt gondolták a történészek, hogy egy súlyos szárazság vetett véget a maják fejlett civilizációjának. Most azonban a mexikói Yucatan Center for Scientific Research és a brit University Southampton közös kutatása mást derített ki – írta februárban a Mancs.hu.

A kutatás során azt állapították meg, hogy maximum 25-40 százalékkal esett kevesebb csapadék a szokottnál abban az id?ben, amikor elt?nt a maják ?si, nyelvér?l, matematikájáról és csillagászatáról ismert kultúrája.

A nyári vihartevékenység csökkenése következményekkel járt: a tavakból gyorsabban párolgott el a víz, mint ahogy friss csapadék került volna a helyébe,

Ez egyébként az el? olyan kutatás, amely megpróbálta meghatározni, hogy mennyivel csökkent az es? i. e. 800 és 950 között, amikor a maja civilizáció kihalt. A megállapításokat korábbi csapadékmennyiség-változásokra és a sztalagmitok, valamint a sekélyvízi tavak vizsgálatára alapozzák a szerz?k.

Forrás: FN24
http://fn.hir24.hu/itthon/2012/03/23/ha-nem-esik-hamarosan-ujabb-rekordaszaly-jon-iden/

 

Nyár

Hát arról is ne beszéljünk hogy mi emberek mikép fogjuk elviselni megint a 40-45 fokot.
Nekem a tavaly is sok volt.