A Wired Uk azt írja, hogy a bosszúálló istenektől való félelem nagyban hozzájárulhatott az emberi civilizáció fejlődéséhez. A Brit-Kolumbiai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az idegenek közötti együttműködés, az erkölcsi szabályok és a társas együttélés normái nem puszta alturizmusból alakultak ki – hanem azért, mert őseink nagyon rettegtek a „földöntúli büntetéstől”. A fejlődő társadalmakban az idegen emberek közötti együttműködéshez az kellett, hogy minél többen higgyenek a tetteiket morális alapon minősítő istenekben – mondta a lapnak nyilatkozva Benjamin Purzycki, a kutatás vezetője. A Nature-ben megjelent tanulmány szerint az, hogy a hívek szentül hiszik, hogy isteneik olvasnak a gondolataikban, számon tartják jó- és rosszcselekedeteiket, és ennek megfelelően büntetik vagy jutalmazzák őket, nagyban hozzájárult a kereskedelmi hálózatok és a globális gazdaság kiépüléséhez, nem is beszélve az olyan intézményekről, mint a kormányok vagy a bíróságok. Purzycki és csapata 591 embert interjúvolt meg a kutatás során: köztük a Csendes-óceán déli partvidékén élő parasztokat, bérmunkások Fidzsin és Brazíliában dolgozó napszámosokat, szibériai pásztorokat és vadászó-gyűjtögető kelet-afrikai törzsek tagjait. A csoportok tagjai között számos vallás képviselői megtalálhatók voltak: köztük keresztények, hinduk, buddhisták és kisebb törzsi istenekben és szellemekben hívő emberek is. A kísérletben résztvevőknek két játékot kellett végigjátszaniuk. Mindannyian kaptak harminc pénzérmét, amelyeket két pohár valamelyikébe kellett beledobniuk. Kockadobással kellett eldönteniük, hogy melyik pohárba teszik az érméket, de egy idő után magukra hagyták őket, lehetővé téve, hogy ha akarják, figyelmen kívül hagyhassák a szabályokat – vagyis kedvükre csalhassanak. Az egyik játékban egy, a saját csoportjukba tartozó ismeretlen és egy olyan ember között kellett elosztaniuk az érméket, aki a világ másik részén lakik, de ugyanahhoz a valláshoz tartozik, mint ők. A másikban arra kérték őket, hogy saját maguk és egy a saját vallásukhoz tartozó ismeretlen között osszák el a pénzt. Azok, akik mind a harminc érmét megtartották maguknak, megkapták egynapi bérüket. A kutatók azt találták, hogy minél szigorúbbnak tartották saját istenüket a résztvevők, annál nagyobb eséllyel osztogatták az érméket az idegeneknek. A büntetéstől való félelem arra ösztönözte őket, hogy morálisan helyesnek tartott módon, az emberek közötti bizalmat, együttműködést és méltányosságot szem előtt tartva döntsenek. Mivel az olyan vallások, mint a kereszténység, az iszlám vagy a hinduizmus az egész világot behálózzák, az egymástól távol élő emberek nagyon hasonlóan gondolkoznak arról, hogyan kell viselkedniük embertársaikkal. „Vizsgálatunk eredményeit korábbi kutatások tanulságai is alátámasztják. Mindez lehetővé teszi, hogy pontosabb képet alkothassunk arról, hogyan alakulhattak ki társadalmunk széleskörű együttműködésre épülő rendszerei – húzta alá Purzycki. Úgy tűnik, az isteni büntetéstől való félelem nagyban hozzájárult az olyan normák és intézmények kialakulásához, mint a bíróságok, a piacok és a politika, nem is beszélve a világ különböző tájain élő közösségek közötti kötelékekről.
