Történelmi mélypont felé araszol a forint euróval szembeni árfolyama, a dollárral szemben pedig rég nem látott szintekre gyengült a magyar fizetőeszköz. Mi történik itt? Visszajöttek a szilveszteri buliból a brókerek? Megint a görögök miatt van kalamajka? Meddig szaladhat a forint árfolyama? Elmagyarázzuk. Nem is néztem most, hol áll a forint? Az euróval szemben hétfőn reggel átugrotta a 320-as szintet, a dollárral szemben megvolt a 268-as csúcs is. Az euróval szemben ez 3 éves, a dollárral szemben pedig 12 éves mélypontot jelent. Az euróval szembeni csúcs elérhető közelségben van, az eddigi rekord 2012 januárjában volt, ekkor 324-ig szaladt az árfolyam, a dollárral szemben pedig 2000 októberében volt a mélypont, akkor 320 forintba került az amerikai deviza. Hopp, teljesen elsiklottam a gyengülés felett az ünnepek alatt, mióta zuhan így a magyar pénz? Már karácsony előtt is kibontakozott egy gyengülési hullám: akkor az orosz rubel zuhanása rántotta magával a magyar fizetőeszközt. Míg december elején 305 körüli szinteken járt a forint euróval szembeni árfolyama, december 19-ére 316-ig kúszott fel az árfolyam. Tavaly év végére pedig a 320-as szintet is megközelítette a kurzus. A dollárral szemben egész december alatt gyengült a forint, 20 forintot zuhant máig az árfolyam, ez 8 százalékos gyengülést jelent. A forint gyengülését mellesleg már 2014 augusztusában előrevetítette a Bloomberg egyik elemzése, akkor úgy kalkuláltak, 52 százalék az esélye annak, hogy soha nem látott szintre gyengül a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Miért épp közvetlen karácsony előtt és az ünnepek alatt gyengült így a forint? Van valami összefüggés azzal, hogy ilyenkor érnek vissza a szilveszteri buliból a brókerek? Bár könnyű lenne azt mondani, hogy egy-két bróker kihasználja a kisebb forgalmat, és mozgatja be az árfolyamot – ők lennének azok, akik épphogy nem nyaralnak/telelnek –, most azonban leginkább másról van szó. Hétfői árfolyamok Fotó: Stiller Ákos A gyengülési hullámba több faktor is belejátszik. Az egyik az, hogy az eurózóna gazdasága egyáltalán nincs jó bőrben. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi múlt pénteken azt mondta, hogy a defláció (árak csökkenése) kialakulásának esélye jóval nagyobb, mint korábban gondolták. Ez pedig arra ösztönözheti a fogyasztókat, hogy visszafogják vásárlásaikat, ez végső soron pedig az amúgy sem túl acélos európai gazdasági növekedésnek könnyen véget is vethet. Ha pedig az európai gazdaság gyengélkedik, akkor azt a magyar is megérzi, mivel külkereskedelmünk majdnem háromnegyedét az EU-val bonyolítjuk. Egy másik elem ugyanakkor az, hogy a pesszimista európai előrejelzésekkel párhuzamosan a dollár erősödni kezdett az euróval szemben, ez áttételesen az euró-forint árfolyamra is hatással van (gyengül a forint, illetve a forint dollárral szembeni árfolyama is lefelé mozdult el). Harmadikként az említhető, hogy újra itt a görög sztori: Görögországban a sikertelen államfőválasztás után előrehozott parlamenti választások lesznek január végén. A választások fő esélyese pedig a megszorításokat és az IMF–EU 240 milliárd eurós hitelcsomagját elutasító szélsőbaloldali Sziriza. A görög helyzet kapcsán újra szóba került a hellének esetleges kilépése az euróövezetből. Német sajtóhírek szerint Angela Merkel német kancellár úgy véli, ha a Sziriza nyer, akkor majdnem elkerülhetetlen a görögök kilépése, az exit pedig a kancellár véleménye szerint menedzselhető lenne (egyesek azt is felvetették, hogy a kijelentéssel Merkel bele akar szólni a görög választások kimenetelébe, a görög alkancellár viszont már arról beszélt, hogy benn akarják tartani a görögöket az euróövezetben). Az euróval kapcsolatos aggodalmat pedig az euró gyengülését hozták magával, ám mivel az euróövezet teljesítménye, az itteni gondok Magyarországra is hatással vannak, így a forinton is csattan az ostor. A forintgyengülésben emellett szerepet játszhat a hétfőn reggel megjelent a magyar beszerzési menedzserindex, amely a feldolgozóipar gyenge teljesítményéről tanúskodik. Ötödik elemként az játszik bele a képbe, hogy az EKB további monetáris lazításokat tervez az európai gazdaság felpörgetése érdekében, az erről szóló híreknek (amelyekről még nincsenek konkrétumok) pedig elviekben épp hogy erősíteniük kellene a forintot, csak hogy a többi hír ezt minden bizonnyal kiüti. Nemcsak a forint gyengül, hanem más feltörekvő piaci devizák (például a lengyel zloty) is megérzik a fent említett változásokat – a befektetők a kevésbé kockázatos, biztosabb eszközök irányába mozdulnak –, nagyjából együtt mozgunk. Ezek szerint akkor most teljesen a nemzetközi, európai helyzet alakulása mozgatja a forintot? Nagyobbik részben most igen, de ezzel együtt is igaz, hogy Magyarország akár csúnyán is kijöhet ebből a történetből. Hazánkban ugyanis rekordmélyen van az alapkamat, innen pedig a jegybank nem igazán akarna kamatot emelni, legalábbis 2015 végéig semmiképp ("tartós tartás" jöhet 2015 végéig, ahogy Matolcsy György jegybankelnök nemrég mondta). Ha azonban van egy általános megijedés, akkor a feltörekvő piaci devizákat együtt ütik: innen azonban kilógunk – lefelé. Sok forintos állampapír van külföldi befektetők kezében, ha a kitettségüket elkezdik csökkenteni, akkor az a forint árfolyamát gyengíti. Az alacsony alapkamat miatt a befektetők így az árfolyamon, és nem a kamaton tudnak majd pénzt keresni. Meddig szaladhat a jelenlegi helyzetben az árfolyam? Az látszik, hogy a 320-as szint megfogta a gyengülést, és több elemző szerint is a forint fundamentálisan alulértékelt, vagyis az ország gazdasági teljesítményéhez képest ez már egy gyenge árfolyam. Ugyanakkor ha durvulna a görög történet, illetve az európai gazdaság még rosszabbul muzsikálna, akkor az a magyar gazdasági teljesítményt sem hagyná érintetlenül, így ennél gyengébb euróárfolyam sem lenne elképzelhetetlen. Egy ekkora gyengülés miatt minden drágulni fog? Paradox módon az a válasz, hogy nem. Míg sokan talán egyből az üzemanyagok árának emelkedésére tippelnének, a kőolaj hordónkénti ára ugyanakkor tovább csökkent a múlt héten, így hiába gyengült hatalmasat a forint a dollárral szemben, az olajárcsökkenés miatt a benzin, illetve a dízel még olcsóbb lesz. Fotó: Stiller Ákos Törökországra vessük szemünket? Pont egy éve a török líra vesszőfutása kavart fel nagy port a devizapiacokon (a forintot akkor magával húzta a líra), a befektetők 2014 elején kicsikarták a kamatemelést a török jegybanknál az árfolyam elpattintásával. Bár a magyar és a török helyzet sok mindenben különbözik (Törökországban a belpolitikai helyzet miatt rángatták az árfolyamot), ám érdemes az akkori helyzetet is észben tartani. A forint euróval és dollárral szembeni gyengülése csak akkor dobja meg az importtermékek árát, ha tartósan marad a mostani szint, vagyis ha hónapokon keresztül 320 forint közelében vagy afölött ragad le az euró. Nem kell azért túldimenzionálni a dolgot, most is még csak 3-4 százalékos gyengülésről beszélünk december elejéhez képest, a megijedések után legtöbbször vissza szokott pattani az árfolyam, ahogy lenyugodnak a kedélyek. Ha azonban nem pattan vissza az árfolyam, akkor az nem csak a cégeknek, háztartásoknak okozhat pluszköltségeket, hanem az államnak is, ugyanis az államadósság jelentős része (csaknem 40 százaléka) még mindig devizában van – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. tavalyi novemberi adatai szerint ez 8866 milliárd forintot jelent –, így egy párszázalékos kilengés is több tízmilliárdos többletkiadást jelenthet. Mit jelent a gyengülés a devizahiteleseknek? Sokat már nem, mivel januártól már fix árfolyamon számítják a bankok a törlesztőket, emellett májusig forintosítják a devizahiteleket (idén jön az elszámolás is, erről bővebben itt). Az árfolyam kiszámításakor az átlagárfolyamot (tavaly június és november között), vagy a 2014. novemberi 7-i jegybanki árfolyamot veszik alapul, azt választják, amelyik az ügyfélnek kedvezőbb lesz (a forintosításról itt lehet többet olvasni).
