Hat tévhit a magyar nyelvről A magyarnak tizenöt millió beszélője van, de így is kis nyelv, eredete bizonytalan, nagyon régi, nehéz és különleges – gondolják sokan. Mindegyik esetben tévednek. Az internet a magyar nyelvvel kapcsolatos ostobaságok végtelen forrása (persze ez nem az ő hibája). Ugyanakkor vannak olyan tévedések, melyek önmagukban nézve nem egetverő butaságok: de ettől még nem is igazak. Cikkünkben öt ilyen tévedésről lesz szó. A magyar nyelvet tizenöt millióan beszélik Különösen politikusok szeretnek a tizenötmillió magyarral dobálózni. Ugyanakkor csak egy kis matematika, és beláthatjuk, hogy a magyar anyanyelvűek száma kevesebb. A legtöbb magyar a következő államokban él (kissé felfelé kerekített adatok): Magyarországon: kb. 10,2 millió Romániában: kb. 1,5 millió Szlovákiában: kb. 0,55 millió Szerbiában: kb. 0,3 millió Ukrajnában: kb. 0,15 millió Élnek magyarok kisebb-nagyobb csoportjai más államokban is, de számuk már sehol máshol nem éri el a százezret. Ha a fenti számokat összeadjuk, 12,7 milliót kapunk. Ha ehhez nagyvonalúan hozzácsapunk még félmilliót (az Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Izraelben, illetve a tengerentúlon élő magyar anyanyelvűeket), akkor sem kapunk többet 13,2 milliónál. Persze ehhez még hozzávehetjük azokat, akik ha nem is magyar anyanyelvűek, de jól-rosszul beszélnek magyarul, de ezek számát a legnagyobb optimizmussal sem becsülhetjük egymillió felettire. Természetesen a statisztikák is tévedhetnek, de aligha akkorát, hogy elérjük a 15 milliós „álomhatár”-t. A magyar kis nyelv mihez képest minősítünk valamit nagynak vagy kicsinek, soknak vagy kevésnek. Ez esetben a világ összes nyelvéhez érdemes hasonlítani. A világon összesen 5-6 ezer nyelvet beszélhetnek. A becslések azért is ingadoznak, mert egy-egy nyelvváltozatot időnként önálló nyelvnek, máskor csak egy másik nyelv nyelvjárásának sorolnak be. (A tévedés alapja az, hogy a magyarul beszélők számát általában az ismertebb, több beszélővel rendelkező nyelvekkel hasonlítják össze, hiszen ezeket ismerik. A nyelvek többségéről nemhogy az átlagemberek, de még a nyelvészek többsége sem hallott.) A magyar nyelv eredete bizonytalan sok a tisztázatlan részletkérdés, de ezzel a magyar nyelv nincs egyedül. Az újlatin nyelvek története szinte egyedülállóan jól dokumentált, mégsem tudjuk, hogy pontosan miként alakult ki a spanyol vagy a francia, mekkora hatásuk volt az Ibéria és Gallia területén beszélt más nyelveknek. De gondolhatunk arra is, mennyire bizonytalan, hogy hol alakult ki a román nyelv. Nem csoda hát, ha a magyar nyelv történetének részletei között sok a homályos pont: ez nem is lehetne másként. Ez azonban nem akadálya a magyar nyelv nyelvcsaládba sorolásának. A magyar nyelv nagyon régi Mivel a magyar nyelv kb. 3000 éve vált el a mai obi-ugor nyelvek, a manysi (vogul) és a hanti (osztják) elődjétől, sokan úgy gondolják, hogy a magyar nyelv 3000 éves. Csakhogy ennek a számításnak nincs sok értelme. Egy nyelv különválása nem látványos, általában néhány évszázadig tart, és az elválást általában akkor lehet felismerni, amikor már határozottan végbement. Vegyünk egy példát: tegyük fel, hogy a magyar nyelv Moldvában beszélt nyelvjárása, a csángó, néhány évszázad alatt külön nyelvvé fejlődik. Mivel acsángók a 15. században vándoroltak ki a Kárpátokon túlra, és ekkor gyengültek meg kapcsolataik a többi magyar nyelvjárással, azt kellene mondanunk, hogy a magyar és a csángó a 15. században vált ketté. Csakhogy most, 500-600 évvel e kettéválás után még mindig egy nyelvnek tartjuk őket! Arról nem is szólva, hogy ha 500 év múlva kijelentjük, hogy a csángó külön nyelv, mely (akkortól számolva) 1000 évvel korábban vált el a magyartól, akkor kiderülne, hogy a magyar nyelv nem 3500, hanem csak 1000 éves! Ennek természetesen semmi értelme sincs. A magyar nyelv nehéz Nehézségként szokták említeni az esetek nagy számát, és igaz is, hogy viszonylag sok eset van (bár egyes nyelvekben van a magyarnál jóval több, akár 50-60 is), azt azonban kevesen tudják, hogy a nyelvek jelentős részében egyáltalán nincsenek esetek. Az is gondot okozhat a nyelvtanulóknak, hogy egy magyar szóban toldalékok egész sorát kell összefűzni: nem biztos azonban, hogy ez nehezebb, mint a komplex, szételemezhetetlen végződéseket megtanulni olyan nyelvekben, mint a latin vagy a szláv nyelvek többsége stb. Másfelől a szóelemek kombinálása más nyelvekben sokkal bonyolultabb szabályok szerint is történhet. A magyar nyelv különös nehézségeként szokták kiemelni a tárgyas ragozást. Ennek elsajátítása kétségtelenül nagy kihívás a nyelvtanuló számára, de más nyelvekkel járhatna rosszabbul is: a magyar igealak csak a tárgy határozottságára utal (illetve egyes szám első személyben jelölheti, hogy a tárgy második személyű), más nyelvekben viszont, ahol szintén van tárgyas ragozás, mindig jelölni kell a tárgy személyét, esetleg számát (is). Mindemellett hosszan sorolhatnánk, mi mindent nem kell megtanulni a magyarban: nincsenek nemek, viszonylag egyszerű az igeidőrendszer, a jelzőt csak kivételes esetekben kell egyeztetni stb. Mindez kifejezetten könnyűvé teszi a magyart azoknak a szemében, akiknek más nyelvek tanulásakor éppen ezekkel a jelenségekkel gyűlt meg a bajuk. A magyar nyelv különleges Azt, hogy milyen nyelvi jelenségeket tekintünk különlegesnek, nagyban meghatározza, hogy mennyire ismert, vagy éppen egzotikusnak tartott nyelvekben fordulnak elő. Ha az angolok, franciák, spanyolok helyett a busmanok hódították volna meg a világot, ma természetesnek tartanánk, hogy egy nyelvben lehetnek csettintő hangok. Ha úgy alakul a történelem, hogy száz év múlva mindenki kínaiul fog tanulni az iskolában, akkor senki nem fogja különlegességnek tartani a tónusokat. Vegyük észre azt is, hogy ha a magyarnak lenne néhány közeli rokona, azokban nyilván a magyar sok vonását megtalálnánk: az egyes vonások máris nem tűnnének olyan különlegesnek, hiszen itt is, ott is megtaláljuk őket. Az pedig csupán a véletlen műve (de legalábbis nem a nyelv jellemzője), hogy a magyarnak nincs közeli rokona, hogy több kisebb nyelv helyett egy egységes nyelvet beszélünk a Kárpát-medencében. http://www.nyest.hu/hirek/hat-tevhit-a-magyar-nyelvrol
Ez a cikk totál kiverte a fejemben a biztosítékot. Csak, közben megzavartak és majdnem elfelejtettem, mit is akartam írni. Csak egy takarító vagyok, szóval tudományos hátterem nincs a dologhoz. Az eleje az primitív! Minden magyar, aki Magyarországon él; tudja hogy Mo-n se él 10 milla magyar, ha minden második, harmadik rozsdás avagy korrodált. Ha már itt hazugság van, pláne nem igaz a 15 milla, össze-vissza. Szóval ez átlátható terelésnek tűnik számomra. A következő, hogy 3000 éves a magyar nyelv??? Ekkora baromságot!? Sokkal öregebb! A hunok mikor jelentek meg a mai Mongólia területén?? I.e 1000-2000 évvel?! Nem tudom, azért kérdezem?! Mert ha ez a feltételezésem igaz, akkor a jelenlegi történelmi tananyag szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok már ott fészkeltek volna valahol az Urálon túl. Vagy ami nincs benne a tananyagban, még. A DNS vizsgálatok manapság arra következtetnek, hogy a magyar nép még nem is volt ott, az Urálnál, hanem épp csak tartott arra felé. De nem Hunniából, hanem dél-nyugat felől. Szóval arra mutatnak ezek az úgymond 'bizonyítékok', hogy a magyar nép egyszer már járt a Kárpát medencében, jóval a Honfoglalás előtt. Jah, meg a második honfoglalás előtt. De ez csak vicc volt, mert a kettős honfoglalást már mindenki elfogadja. Nem voltak hülyék a régi magyarok sem! Nagy harcos nép volt, és mégis olyan óvatos hogy nem hozta le egyszerre a családot. Először leverte, belakta és csak utánna vitte be az asszonyt a házba. /leverte a szomszédot, belakta az új kecot és bemutatta azt, a csajnak/ slang-re levezetve, márcsak az új generáció kedvéért! Ez az utolsó cigi kicsit levert, pedig többet akartam irni. Szóval, ha a magyarok már akkor az Urálnál voltak amikor a hunok, Hunniát bevették; rögtön borul ez a 3000 év mégpedig a nyelv rokonság miatt. Ha vissza-számol valaki és hozzáad egy tyúklépést a meglepetések miatt, akkor az mindjár minimum 4-5 ezer év. Szerintem. Mivel a hun-magyar nyelv rokonság is egyre inkább köztudott!
Természetesen igy igaz , ahogy mondod...a magyar nyelv sokkal régibb , mint 3000 év, sokkal...csak kb . akkoriban vált külön, és sokan ezért hiszik , hogy onnan kell számitani... Szerintem is a keletkezésétől ...csak azt pontosan még mostanig senki sem tudja, és főleg bizonyitani nem. Feltételezésekben pedig én sem nem hiszek. Viszont a cikk témája éppen ez volt..Tévhit a magyar nyelvről...és jó dolog cáfolatokat keresni ezekre a tévhitekre. Én olvastam olyan szintén tévhiteket is, hogy a magyar 30000 éves és ősnyelv...na ezeket sem tudja bizonyitani senki. Örülök, hogy hozzaszóltál, mert nálam is mindig kiveri a biztositékot, hogyha nem az igazat olvasom valahol.
