Nemcsak 2014, de az elmúlt időszak legnagyobb napkitörését figyelték meg éjszaka a csillagászok. Az óriási kitörésért felelős napfolt azonban nem a Föld felé fordult, ezért jelentősebb következmények nem várhatók. Az év legintenzívebb kitörése történt a Napon hétfőről keddre virradó éjszaka. A magyar idő szerint 1.49-kor bekövetkezett, X4,9-es osztályú kitörésért az AR1967 napfolt a felelős. A jelenséget a NASA Solar Dynamics Observatory napfigyelő szondája nagyenergiájú ultraibolya hullámhosszon rögzítette. Noha az éjszakai kitörés nemcsak az idei év, hanem a jelenlegi napfoltciklus viszonylatában is kiemelkedőnek számít, nem valószínű, hogy különösebb hatást gyakorol ránk, ugyanis a napfolt nem a Föld felé nézett. A Solar Dynamics Observatory felvétele a kitörésről Forrás: NASA/SDO A napkitörést kísérő koronakitörés (CME, coronal mass ejection) során a Nap anyaga becslések szerint 2000 kilométer/másodperces sebességgel lövellt ki a csillagból. Ha egy ilyen sebességgel haladó anyagfelhő érné el a Földet, akkor nagyon komoly geomágneses viharokat okozna, írja a Spaceweather.com. A Solar Dynamics Observatory felvétele a kitörésről Forrás: NASA/SDO Egy-egy napkitörés során intenzív elektromágneses sugárzás keletkezik, amely fénysebességgel haladva éri el bolygónkat. Ebben az esetben tehát a megfigyelés idején azonnal jelentkezik a hatás is. A jelenség többek között ionizációt eredményez a felsőlégkörben, változást az ionoszféra szerkezetében, gerjesztettségi állapotában, ami elsősorban a rádiókommunikációra van hatással. Ugyanakkor a koronakitörések során kilövellt részecskék sokkal lassabban, nagyságrendileg egy-két nap alatt érik el bolygónkat – de csak abban az esetben, ha a kitörés a Föld felé irányult. Ezek a mágneses terünket befolyásolják, és szintén sokrétű hatással bírnak, geomágneses viharokat és sarki fényeket okoznak – és gyakran huzamosabb időn keresztül érezhetjük a következményeket, mint egy napkitörésnél. A mostani kitörésnél azonban ezekre nem kell számítani. A napkitörések osztályozása A napkitöréseket az esemény során felszabadult energia nagysága szerint sorolják az alábbi típusokba, amelyeken belül 1-től 10-ig terjedő számozással további altípusok különíthetők el: A – alig nagyobbak csillagunk átlagos háttéraktivitásánál B, C – nem képesek befolyásolni a földi eseményeket M – rádiózavarokat okoznak, a sarkvidéken megnövelhetik a repülőgépeken utazók sugárterhelését X – a legenergikusabb események a Naprendszerben A kategorizálás a földrengésekre használt Richter-skálához hasonlóan logaritmikus, egy X kategóriájú esemény intenzitása közel 10-100-szorosa az M típusúnak. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörés 2003-ban történt, de azt nehéz besorolni, mivel az osztályozás szerinti körülbelül X28-as kategóriánál felmondták a szolgálatot a detektorok, legalább ilyen erős volt tehát. A jelenlegi napkitörés X6–X7 közötti típusú a mérések alapján. http://www.origo.hu/tudomany/vilagu...szak-legnagyobb-kitorese-tortent-a-napon.html
