A szakértők várakozásai szerint gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek az eljárások 2018-tó az új polgári perrendtartási törvény (Pp.) rendelkezéseinek köszönhetően. Az új Pp.-t minden 2018. januártól induló polgári és munkaügyi perben alkalmazni kell, a korábbi ügyek viszont a jelenleg hatályos Pp. szabályai szerint folynak tovább. Az új Pp. alapelvei közé tartozik, hogy a feleknek a peranyag időszerű szolgáltatásával, a bíróságnak pedig aktívabb pervezetéssel kell segítenie az eljárás hatékonyságát, minél gyorsabb befejezését. Új a perkoncentráció elve is: az eljárás kezdeti szakaszában egyértelműen rögzül a jogvita lényege és későbbi menete, hogy elkerülhető legyen a rosszhiszemű, perelhúzó magatartás, és lehetőség szerint már az első érdemi tárgyaláson megszülethessen az elsőfokú döntés. Részletesebb és szigorúbb szabályok Ennek jegyében az új Pp. január 1-jétől a jelenleginél lényegesen részletesebb, szigorúbb szabályokat ír elő a keresetindításra, illetve a másik fél védekezésére azokban a perekben, ahol a felek jogi képviselővel járnak el. Meg kell jelölni többek között a pontos jogcímet, jogi érvelést és bizonyítékokat. A bíróság feladata ebben az előkészítő, úgynevezett perfelvételi szakaszban a felek előadásai alapján rögzíteni a jogvita lényegét, a későbbi eljárás, bizonyítás menetét, és ettől később már csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Ez a perrend lényegesen gyorsíthatja az eljárásokat. Az új Pp. rögzíti a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát, amikor csak a másik, ellenérdekű fél rendelkezik egy adott bizonyítékkal, és azt bírói felhívásra sem adja ki. Ebben az esetben a bíróság valósnak fogadhatja el a bizonyítékkal alátámasztani kívánt tényt a bizonyíték nélkül is. Az alperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül védekezést kell előterjesztenie, ellenkező esetben a bíróság a kereseti kérelmeknek megfelelően - bírósági meghagyással - fogja kötelezni. A 45 napos határidő bizonyos esetekben meghosszabbítható. Aki jogi képviselő nélkül járna el A jogi képviselő nélkül eljárók esetében ugyanakkor jóval enyhébbek a szabályok: formanyomtatványok állnak az ügyfelek rendelkezésére, melyek kitöltésében a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatának munkatársai is közreműködhetnek. Forrás: Thinkstock Továbbá: a törvényben erre kijelölt bíróságok panaszirodái is nyújthatnak segítséget az ügyvéd nélkül eljáró állampolgároknak a bírósághoz fordulásban, a kereset, viszontkereset, ellenkérelem benyújtásában. A törvényszékeken és a felsőbb bíróságokon kötelező a jogi képviselet, a járásbíróságokon, illetve a munkaügyi perekben nem. Az új törvénykönyv célja A másodfokú eljárásokban a cél, hogy minél kevesebb legyen a hatályon kívül helyezés, amikor a felek és a bíróság az elsőfokú eljárás megismétlésére kényszerül. Főszabály szerint a másodfokú ügyeket tárgyaláson kívül döntik el a bírói tanácsok, melyeknek ugyanakkor a korábbiaknál szélesebb körben nyílik lehetősége bizonyítás lefolytatására, hogy lehetőleg az eljárás megismétlése nélkül minél hamarabb jogerősen lezáruljon az eljárás. Az új Pp. létrehozott egy új kollektív igényérvényesítési formát is, a társult pert. Ennek megindítására akkor van lehetőség, ha legalább tíz felperes tartalmában azonos jogot kíván érdemben azonos tények alapján érvényesíteni. Erre három ügykörben lesz lehetőség január 1-jétől: fogyasztói szerződésből eredő követelések, munkaügyi perek, illetve emberi tevékenységen alapuló, előre nem látható környezetterheléssel közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények, vagyoni károk esetén. Let's block ads! (Why?) Forrás...
