Tudomány Hetvenhét milliárd dolláros kárt okoz a világméretű rovarinvázió

Nyáron a bagolylepke, szeptemberben a poloska, most a rémkatica – s nemcsak Magyarországot árasztják el évről-évre az invazív rovarok. Egy új kutatás azt próbálja kideríteni, mennyibe is kerül ez a roham.

Világméretű jelenség az invazív rovarfajok agresszív terjeszkedése


Akár a globális fölmelegedés, akár a világ növekvő népessége, akár a fejlődő nemzetközi kereskedelem felelős azért, hogy egyes rovarfajok egyedei eredeti élőhelyüktől nagy távolságra eljutnak és ott szaporodni kezdenek,

az általuk okozott kár évente legalább 77 milliárd dollárra rúg.

Ez Franciaország teljes éves energiaszámlájának majdnem a kétszerese.



Telelésre készülő, hatalmas rajokban vonuló harlekinkaticák, harlekinkatica

Forrás: Harlekin Projekt

Az öt "legköltségesebb" rovarfaj a formózai földalatti termesz (Coptotermes formosanus) >30,2 milliárd dollár; a káposztamoly (Plutella xylostella) – 4,6 milliárd dollár; a romboló fenyőcincér (Tetropium fuscum) – 4,5 milliárd dollár; a gyapjaslepke (Lymantria dispar) – 3,2 milliárd dollár; és a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) – 3 milliárd dollár értékű károkozással.



Gyapjaslepke

Forrás: ©entomart

Magyarországon nyár végén láthattuk, hogy tömegesen keltek ki a gyümölcsfákat tönkretevő gyapjaslepke hernyói, míg a zöldségeken egyre nagyobb számban jelentek meg poloskák, amelyek kellemetlen szaguk mellett szívogatásukkal rontják a termény élvezeti értékét.



A harlekinkatica hazánkban is egyre jobban terjedő invazív rovarfaj

Forrás: Flickr/Ombrosoparacloucycle

Szeptember végén a rémkaticaként ismert harlekinkatica árasztotta el a gyümölcsösöket, szőlészeteket, de még a lakóházakat is.

Régen a levéltetű ellen hasznosnak vélték ezt az ázsiai eredetű katicafajt,

de mára kiderült, hogy az őshonos hétpettyes legnagyobb riválisa. Ha pedig belekerül a mustba, kellemetlen íze lesz a bornak.

A szántóföldek és erdők vannak a legnagyobb veszélyben


Évezredek óta küzdünk a rovaráradat ellen, amely járványokat terjesztve megbetegít embert és jószágot, végtelen étvágyával tönkreteszi a termést és az infrastruktúrát egyaránt. Ennek dacára mostanáig nem készült olyan felmérés, amely kizárólag gazdasági szempontból elemezné az invazív rovarok által okozott károkat.



A szántóföldek különösen veszélyeztetettek az invazív rovarfajoktól

Forrás: AFP

Ebben tett most előrelépést az ausztrál Adelaide Egyetem, Dél-Párizsi Egyetem és a Francia Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatóiból összeállt szakértői csapat – utóbbi intézmény a legnagyobb állami finanszírozású tudományos központ Franciaországban és Európában is, közel 40 ezer munkatárssal, évi 3,4 milliárd eurós büdzsével. A felmérés eredményeit a Nature Communications magazinban tették közzé.



Az erdőgazdaságot is komoly probléma elé állítják a rovarok

Forrás: Pexels.com

"A legtöbb kárt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban szenvedjük el, és nemcsak a növények pusztulása és a terméskiesés miatt, hanem ehhez hozzáadódnak a rovarinváziót kísérő takarítás, irtás, megelőzés költségei", mondta Corey Bradshaw kutatásvezető, az Adelaide Egyetem ökológia professzora.

Egyetlen átlagos méretű termeszkolónia havonta 400-500 gramm fát képes elrágni, a gyapjaslepke pedig a keményfa-fajták leghatékonyabb kártevője.

A már említett 77 milliárd dolláros pusztításhoz hozzá kell venni még körülbelül évi 6,9 milliárd dollár egészségügyi költséget: amibe kerül a rovarok által terjesztett, illetve okozott dengue-láz, nyugat-nílusi vírus, chikungunya-láz, hangya-allergia, darázscsípés, zika-vírus betegek kezelése. A 6,9 milliárdban nincs benne a malária, mivel azt nem invazív rovar terjeszti.

Még a globális fölmelegedést is károsan befolyásolják


A 21. század legnagyobb feladata, hogy összhangba hozza a globális élelmiszerbiztonságot és a gazdasági növekedést, egyúttal megőrizze a biológiai sokszínűséget, a biodiverzitást. Világszerte a kártevő rovarok a mezőgazdasági termés 10-16 százalékát teszik tönkre még a növekedési időszakban, és ugyanennyit betakarítás után.



Alaszkai gleccser. Közvetett módon a globális felmelegedésre is hatással vannak az invazív rovarok

Forrás: Elter Károly

A rovarinvázió letarolhat egész erdőségeket,

amelynek nem csupán az ökológiai egyensúly látja kárát, hanem az ellenőrzött fakitermelés is – a faállomány pusztulása miatt növekedhet a légköri szén-dioxid-szint, ami viszont hozzájárul a klímaváltozáshoz.



Egyes rovarfajok túlszaporodása komoly egészségügyi kockázatokkal jár

Forrás: Wikimedia Commons

Az emberek számára nemcsak múló kellemetlenséget jelenthet valamely rovar tömeges megjelenése: a 17-20. században a rovarok által terjesztett betegségek miatt többen haltak meg, mint az összes többi betegségben összesen.

Az élet minden területén érezhetjük hatásukat


Az ausztrál-francia kutatócsoport felmérése szerint a legnagyobb kárt Észak-Amerika és Európa szenvedi el: előbbi éves szinten 27,3 milliárd dollárt, utóbbi 3,6 milliárd dollárt. Mindezt úgy, hogy a kalkulációban nem szerepelnek a gazdasági termelékenység, a turizmus, az egészségügy bizonyos szektorai (például vérellátó-rendszer), a személyes védekezés és életminőség fenntartására fordított összegek. Míg a nem-őshonos állat- és növényfajok többsége hasznos az emberiség számára, sőt, még ökológiai előnnyel is szolgálhat, például segíti egyes őshonos fajok szaporodását,

addig az invazív rovarok gazdasági hatása kifezetten negatív:

semmilyen módon nem jelentenek hasznot a társadalomnak – szélsőséges példa: még megenni sem lehet őket.


Forrás: Harlekin Projekt


A 77 milliárd dollár valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hiszen a világon számos olyan rovarfertőzött terület van, ahonnan a kutatóknak nem sikerült hiteles adatokat szereznie (eddig). Nem kizárt, hogy ha minden ilyen tényezőt számításba veszünk,

az összes kiadás akár az évi 270 milliárd dollárt is elérheti.

Összehasonlításul: a világ legnagyobb online kiskereskedelmi oldala, az Alibaba.com ekkora értékben bonyolított tranzakciókat 2014-ben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Let's block ads! (Why?)

Forrás...