Hírek Itthon Hihetetlen, de ezek a mondatok tényleg elhangzottak a bíróságon

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2018. január 29..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Póta Péter a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, emellett gyakorló büntető bíró 21 éve. Ez idő alatt rengeteg érdekes, furcsa vagy éppen vicces vallomással találkozott a tárgyalásokon. Időnként elképesztő magyarázatokat adnak vallomásaikban a vádlottak, vagy akár a tanúk. Sokszor előfordult, hogy a kérdést sem értették, vagy csak nem a megfelelő szavakat használták a bírák előtt. Összeszedtük az elmúlt 20 év legmegmosolyogtatóbb mondatait, amelyek bírósági tárgyalásokon hangzottak el.


    Néha nehéz komolynak maradni. Ezzel kezdi Póta Péter a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

    A tárgyalások hivatalos stílusába, komolyságába azért belekeveredik egy-két megmosolyogtató mondat, kifejezés. Az eljárások szereplői, a vádlottak, tanúk, akik hétköznapi emberi kapcsolataikban nem használnak olyan a kifejezéseket, amelyeket mi minden nap, megpróbálnak azon a nyelven megértetni magukat a tárgyaláson, amely teljesen idegen tőlük. Ez néha tréfás tud lenni. Próbálnak azonosulni ezzel a légkörrel, de ez nem mindig sikerül.

    [​IMG]
    Fotó: Csudai Sándor - Origo

    Mivel a bíró a tárgyalásokat hangszalagon rögzíti, könnyen visszaidézhetők a tanúk és a vádlottak mondatai. Ezekből válogatott Póta Péter:

    Adtam neki egy pofont és mondtam, gyere be a bíróságra kö***ög, mert miattad húzódik az ügy!

    Az egyik férfi például így mesélt arról, hogyan próbálta ismerősét rávenni arra, hogy menjen el a következő tárgyalásra.

    Egy másik pedig érdekes választ adott arra, amikor azt kérdezték tőle, hol dolgozik:

    Kólagyárban kólát csinálok!

    Egy másik ugyanerre a kérdésre azt felelte:

    Beugró munkás vagyok.

    Megint más azt sérelmezte, hogy nem nevezték nevén a foglalkozását:

    „Nem bűnöző vagyok, hanem strici.”

    Van, aki arról számolt be, hogy a tárgyalás ideje alatt mennyit fejlődött:

    Megváltoztam az eljárás alatt: férfiasodtam.

    Egy férfi őszintén bevallotta tettét:

    Bűncselekmény nélkül nem boldogulok a világban

    Vagy éppen azt, hogy milyen betegségekkel küszködik:

    „100%-os idegbeteg vagyok.”

    És másról is tett hasonló kijelentésetóket egy tanú:

    Nincs az agyának semmi baja, csak skizofrén.

    De a saját lustaságát is van, aki beismerte:

    B*sztam elmenni dolgozni, a lelkem miatt nem dolgoztam, otthon hülyültem

    Az is előfordul egy tárgyaláson, hogy a vádlott túlmagyarázta mondandóját:

    "Nem mondta, hogy kamu, csak nem mondta, hogy nem kamu, mikor mondtam, hogy ez kamu, így a hallgatásával mondta ki, hogy kamu!"

    Volt olyan is, aki a tárgyalás kellős közepén gondolta meg magát:

    „Törölje ki a jegyzőkönyvvezető a gépből, amit eddig elmondtam!”

    Egy másik férfi pedig szerinte túl sokat mondott:

    Elfelejtettem valamit kihagyni a vallomásomból"

    Volt olyan szülő, aki a legsúlyosabb büntetést kérte a gyerekének, igaz, olyat, ami Magyarországon nincs is:

    Halálbüntetést kérek a fiamra, mert tönkretette a családot.

    De sok esetben azt sem értik a bíróságra beidézett tanúk vagy maguk a vádlottak, hogy mit kérdeznek tőlük. Ilyen például az, amikor a családi állapotukra kíváncsi a bíró. A következő válaszok hangzottak el a tárgyalótermekben, arra a kérdésre, hogy „mi a családi állapota”.

    • Törvényképes
    • Boldog
    • Apám meghalt, anyám hajléktalan
    • Jóban vagyok otthon mindenkivel
    • Tiszta vagyok, nem kábítószerezek
    • Apám hadirokkant, de nem tudom melyik háborúban rokkant meg
    • Otthon nincs verekedés
    • Nagyon gyenge
    • Igen szegények vagyunk
    • Részmunkaidős vagyok
    • Mármint hogy?
    • Teljesen jó
    • Se jó, se rossz
    • Jó, semmi gondom nincs vele
    • Semmilyen körülmények között nem élek
    • Anyukám egyedül él az öcsémmel
    • Otthon vagyok egész nap
    • Hogy micsodám, mim?
    • Élettársam meghalt, hál' Istennek!

    A rossz válaszokat Póta Péter a következőképpen magyarázza:

    Nyilván a feszültséget, a nyomást, ami ilyenkor az eljárási szereplőkön van, tovább fokozza a tárgyalás légköre is. A jogszabályi nyelv hivatalos és szűk réteg használja, pedig a jogszabályok alakítják az életünket. Mégis, amikor bekerül egy ember egy ilyen közegbe, mint a tárgyalóterem, akkor a hétköznapi szóhasználattól eltérő jogi szakkifejezéseket nem értik, és ez nemcsak a válaszokból tűnik ki, hanem a testbeszéden is lehet látni.

    [​IMG]
    Póta PéterFotó: Csudai Sándor - Origo

    Például a mentességi jogot sem minden esetben értik, ilyenkor elmagyarázzák nekik, hogy ha ezzel a lehetőséggel élnek, akkor nem kell tanúskodniuk maguk vagy egy hozzátartozójuk ellen. Hogy könnyebben megértse mindenki a bírósági nyelvet, az új büntetőeljárásról szóló jogszabály is kimondja, hogy közérthetően kell fogalmazni.

    Ami zavarhatja, nehezítheti még egy-egy tárgyalás menetét, ha a vádlott vagy a tanúk nem megfelelően viselkednek. Ha például kérdez az ügyész vagy a bíró, és a tanú mindig félbeszakítja a mondandóját, akkor a bírónak figyelmeztetnie kell őt, hiszen zavarja a tárgyalás rendjét. A bíró feladata a tárgyalás rendjének és méltóságának megőrzése.

    Felszólíthatja a bíró a tanút, hogy várja meg a kérdést, ne vágjon közbe, mert tiszteletlen a viselkedése és meg kell tartania a hivatalos eljárás rendjét. Rendre utasíthatja.

    Ha a tanú továbbra sem tud viselkedni, akkor a bírónak feladata rendet tenni a tárgyalóteremben.

    Akár meg is bírságolhatja.

    Póta Péter arról is beszélt, hogy a több mint 20 éves pályafutása során olyan esettel is találkozott, amikor megtámadták a bírót a tárgyaláson.

    Volt olyan kollégám, akit cipővel dobtak meg, egy másikat kenyérrel, de arra is volt példa, hogy leköpték a bírót. Szerencsére az ilyen esetek nagyon ritkák.

    És súlyos büntetőjogi következményei is lehetnek. De előfordult az is, hogy az őrre támadt a vádlott, amiért tárgyalási szünetben a börtönőr nem engedte meg a vádlottnak, hogy az a hozzátartozóival beszéljen.

    „Ezen úgy felidegesítette magát, hogy összebilincselt kézzel megütötte az őr állkapcsát. A vádlottnak az a tárgyalási része, ami addig rablás miatt folyt, kiegészült hivatalos személy elleni erőszakkal. "

    [​IMG]
    Póta PéterFotó: Csudai Sándor - Origo

    Egy vidéki bíróságon pedig

    a vádlott a saját ügyvédjét késelte meg. Nekiugrott és megvágta az arcát.

    „Egyik bíró kollégám odaugrott és lefogta a vádlottat”

    - mondja Póta, aki hozzáteszi, hogy a férfit emberölés bűntettének kísérlete miatt el is ítélték, hiszen majdnem elvágta az ügyvéd nyaki ütőerét.

    Manapság azonban ez nem történhetne meg, hiszen a bíróságok épületében már a bejáratnál fémdetektoros kapuk állnak, a ruházatot és a táskákat pedig a jól képzett biztonsági őrség minden esetben átvilágítja, így senki nem vihet be semmiféle veszélyes eszközt.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...