Hírek , érdekességek.

Lehet biciklizni főútvonalon alkoholfogyasztás után, ha...

Szombattól a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, ha a biciklista biztonságos vezetésére képes állapotban van.
Szombattól a főutakon is lehet kerékpározni alkoholfogyasztás után, amennyiben a biciklista biztonságos vezetésére képes állapotban van - derül ki a KRESZ-t módosító rendeletből, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. A kerékpárosokat ezután nem lehet megbírságolni alkoholfogyasztás miatt, főúton és mellékúton sem.

A közúti közlekedésről szóló rendelet eddig úgy szólt, hogy járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Viszont ha az illető kerékpáros, és a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, csak a főúton nem ülhetett nyeregbe.

A módosítás szerint viszont ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol.

Módosult a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló rendelet is.

Ez eddig a nem gépi meghajtású járművek vezetőinél 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál szabta meg a bírságolási határt (amennyiben a kerékpáros tette nem minősült bűncselekménynek). Akinek a szervezetében ennél több volt az alkohol, az főútvonalon közlekedve 30 ezer, míg mellékúton 10 ezer forintot fizetett. A mostani módosítás a nem gépi meghajtású járművek sorából törli a kerékpárt.

http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/lehet_biciklizni_foutvonalon_alkoholfogyasztas_utan_ha/2390686/

 

Teljes forintcsere jön? - Felsorakoznak a nyugdíjas bankók.

A Hvg szerint a jegybank azt tervezi, hogy lecseréli a mostani érméket, bankjegyeket.
Teljes pénzcserét fontolgat a Magyar Nemzeti Bank, azaz búcsút intene a mostani forintérméknek és forintbankjegyeknek - ezt írta csütörtökön a Hvg, a lapnak az információt több, meg nem nevezett kereskedelmi banki forrás is megerősítette.
A hetilap megkeresésére a jegybank pedig azt válaszolta, "a bankjegyek védelmi szintjének és minőségének emelése” céljából a Magyar Nemzeti Bank szakértői folyamatosan elemzik ezt a lehetőséget.

Búcsúzik a legnagyobb?​

A HVG szerint, ha valóban lesz pénzcsere, az egyben arra is utal, hogy a kormány évekig nem kíváncsi az euróra, mivel a legutóbbi átfogó pénzcsere hét évig tartott.
A Buksza ennek apropóján összegyűjtötte a bevont, már be nem váltható bankjegyeket. (A képek alatt az első dátum a kibocsátás időpontja, a második, a bevonás napja.)

​

10 forintos: 1946. augusztus 1. - 1948. március 31. ​

10 forintos: 1947. július 25. - 1992. szeptember 30.​

​

20 forintos: 1948. augusztus 1. - 1992. szeptember 30.​

50 forintos: 1953. július 13. - 1996. június 30.​

100 forintos: 1946. augusztus 7. - 1951. május 01.​

​

100 forintos: 1948. augusztus 14. - 1998. december 31.​

Itt pedig azok a pénzek összefogaló táblázata látható, amelyeket már kivontak a forgalomból, de még beválthatóak. (A képek forrása: Magyar Nemzeti Bank, Pénzjegynyomda)​

​

http://buksza.postr.hu/elbucsuzunk-a-mostani-forintermektol-es-bankjegyektol?utm_source=origo-nyito&utm_medium=cimlapi_box&utm_campaign=sec

​

 

Vaginájába lőtt sörrel ölte volna meg anyja Ronaldót.

Hihetetlen történetet mesél el önéletrajzi könyvében a kétszeres aranylabdás Cristiano Rolnado édesanyja, Dolores Aveiro.
A portugál futballista mamájának a héten a könyvesboltokba kerülő önéletrajzi kötetéből már a magyar sajtó is szemezgetett, de a legdurvább részletet csak most szellőztette meg a Blick című svájci bulvárlap.
Az akkor már három gyermeket nevelő, nagy szegénységben élő családban úgy döntöttek, a negyedik gyereket nem tartják meg. Igen ám, de Dolores ötletét az orvos nem támogatta, ezért odahaza, saját kezűleg akart a magzattal végezni. Az elkeseredett asszony tűzforróra melegített egy üveg sört, felrázta, és a forró folyadékot fellövellte a hüvelyébe.
Szerencsére a magzat Ronaldo megúszta a „gyilkossági kísérletet”, s ma már nevetve mondja a mamának: látod, a szegénységetek miatt akartál megölni, most meg én szállítom nektek a nagy pénzt.

http://www.borsonline.hu/20140719_huvelybe_lott_forro_sorrel_akartak_megolni_c_ronaldot

 

Egy volt CIA-s pilóta eskü alatt vallotta: Nem csapódhattak utasszállító gépek a World Trade Centerbe.
John Lear, volt CIA-s szakértő és pilóta, ráadásul Bill Lear, a LearJet feltalálójának fia, eskü alatt tett nyilatkozatában, számos bizonyíték felsorakoztatása kíséretében azt állította, hogy fizikai képtelenség egy Boeing 767-es utasszállítónak olyan módon a World Trade Center ikertornyaiba csapódni, ahogy az kettő is tette az ominózus 2001.09.11-én és ahogy azt az amerikai kormány és szakértői illetve a média állítja azóta is.
John Lear, 2014.01.28-án tett írásbeli nyilatkozata részletét képezi a Morgan Reynolds, a Bush adminisztráció egy volt vezető közgazdászának a New Yorki bíróságon indított perének, melyet a NIST (Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet) ellen indított azzal a céllal, hogy a szervezet ismerje el: kereskedelmi repülőgépek nem csapódhattak be az ikertornyokba.

Mivel az amerikai törvénykezés szerint, az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatot igaznak kell tekinteni mindaddig, amíg azt valaki meg nem cáfolja, így most az úgynevezett hivatalos álláspont képviselőin (9/11 bizottság) a sor, hogy előálljanak valami hihetőbb cáfolattal.



Nem Boeing 767-es repülőgépek csapódtak be az ikertonyokba, ellentétben azzal, amit a kormány, amédia, a NIST és szerződéses partnerei állítanak. Az ilyen becsapódások nem történhettek meg, mert ez fizikai képtelenség úgy, ahogy azt láthattuk, a következő okok miatt: Az UAL 175-ös járat esetében ami az északi toronyba ütközött; amikor a repülőgép orra becsapódott a WTC vázát alkotó 35 cm-es acélmerevítésbe, akkor a gép harmonaikaszerű összepréselődésen ment volna keresztül. A vertikális és vízszintes vezérsíkok vezérsíkok elváltak volna a gép farkától, majd az épületnek csapódva a talajra kellett volna zuhannia. A hajtóművek az acélvázzal való ütközés után is megőrizték volna az általános alakjukat és a romokból vissza lehetett volna nyerni ezeket a szerkezeteket.

Egy Boeing 767-es nem érheti el az 540 mérföldes óránkénti sebességet ezer lábbal tengerszint feleltt mert a légellenállás a sebesség négyzetével arányosan növekszik, a légellenállási erő - ami ahhoz szükséges, hogy a légellenállást leküzdjük - pedig a sebesség köbével arányosan növekszik.


A hajtómű turbinája nem arra van tervezve, hogy ennél a magasságnál és sebességnél a beáramló sűrű levegőt fogadni tudja. Az állítólagos repülőgép roncsának egy darabja ami 3-4 ablakot tartalmazott inkonzisztens egy olyan géppel ami a 35.5 centis acélmerevítésbe ütközött 500 mérföldes óránkénti sebességgel, a szerkezeti roncsolás mértéke miatt nem maradhatott volna meg abban az állapotban. A Boeing 767-es hajtóművei nem hatolhattak be az épület magjába az acélmerevítések miatt, ennek következtében pedig a talajra kellett volna zuhanniuk.

A romokból nem kerületk elő a Boeing 767-es fontosabb alkatrészei közül a három hajtóműmag ami egyenként négy tonna. Az épület romjainak sok repülőgépdarabot kellett volna tartalmaznia, de mégsem találtak ilyen masszív szerekezetet egyik gép esetében sem. Egy 767-es repülőgép ilyen módon való teljes eltűnése lehetetlen.
https://www.youtube.com/watch?v=hSApOavkHg8

Az északi torony összeomlása, amiről egy laikus is megállapítaná: komoly "belső" segítséget kapott​

John Lear, a 65 éves nyugdíjazott CIA-s és civil pilóta, akinek 19.000 órányi repülési tapasztalata van, arra is kitért a nyilatkozatában, hogy meglehetősen valószínűtlen az állítólagos eltérítő pilóták tapasztalatlansága, ugyanis az irány megtartása, az ereszkedési sebesség és mérték megtartása az "irányított ereszkedés" határain belül, alaposan képzett és tapasztalt pilótát igényel, mint ahogy jól képzett pilótára van szükség az EFIS (Elektronikus Repülés Irányító Rendszer) kijelzőjén megjelenő adatok értelmezéséhez.

Az állítólagos pilóták ezzel a műszerrel kapcsolatban nem kaphattak képzést. Nem tudták volna tehát, ezt az eszközt valamint a gép csűrőlapjait, vízszintes és függőleges vezérsíkjait használni arra, hogy fenntartsanak egye ereszkedést.
http://www.hirarena.com/egy-volt-cia-s-pilota-esku-alatt-vallotta-nem-csapodhattak-utasszallito-gepek-a-world-trade-centerbe_437

 

Kulcsár Edina lett Magyarország szépe.

A 16 lány közül Kulcsár Edina képviselheti Magyarországot a megmérettetés londoni világdöntőjén.Kulcsár Edinát választották 2014 legszebb lányának a Magyarország Szépe versenyen vasárnap, így ő képviseli az országot októberben, a Miss World londoni világdöntőjén.

A 21 éves, budapesti királynő első udvarhölgyének a 23 éves Katona Gittát, második udvarhölgyének pedig a 18 éves Van Den Bosch Sydneyt választotta a zsűri.


Fotók

A közönség és az ítészek véleménye megegyezett, hiszen a nézők is Kulcsár Edinát találták a legszebb magyar lánynak ebben az évben.

A programban a lányok hagyományos bikinis, koktél- és estélyi ruhás felvonulását egy exkluzív bemutató egészítette ki, amelyben Náray Tamás divattervező, erre az alkalomra készített, magyar motívumokat megjelenítő kollekciójában vonultak fel a versenyzők. A modern, mai hangulatú öltözékekben a tört fehér szín és a csillogó ezüst domináltak, amelyeket stilizált, folklorisztikus elemek egészítettek ki.


Fotók
A 90 perces műsor zenei betétekkel egészült ki; fellépett Király Viktor, Radics Gigi, Hien, Kállay-Saunders András, a New Level Empire, a Mistery Gang és Vastag Csaba is. A műsorban kifejezetten a gálára készített feldolgozások színesítették a showt, amelynek házigazdája Osvárt Andrea és Harsányi Levente volt.

Idén a több mint ezer jelentkező közül az első két szakaszban 20 versenyzőt választott ki a zsűri, a lányok külső megjelenése, műveltsége és nyelvtudása alapján. A továbbjutók július elején költöztek be a felkészítő táborába, ahol további négy versenyző esett ki, így a döntőben a legjobb 16 közül választják majd ki a legszebbet.

Kulcsár Edinát választották 2014 legszebb lányának a Magyarország Szépe versenyen vasárnap, így ő képviseli az országot októberben, a Miss World londoni világdöntőjén.

A világversenyt először 1951-ben rendezték meg, magyar résztvevő 25 évvel ezelőtt szerepelt rajta először. A műsort néhány év kihagyás után idén újra a köztévé sugározta.
http://www.kisalfold.hu/ezmilyen/kulcsar_edina_lett_magyarorszag_szepe_-_fotok/2390824/

 

Hogyan láthatta műhold a maláj gépet lelövő rakétát?

Infravörös szenzorokkal szerelt amerikai szatellitek bármilyen rakéta kilövését érzékelik. Az MH17-es járat kilövésekor bizonyára felvillant egy képernyő Coloradóban.

Nem sokkal az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító repülőgép tragédiát követően Barack Obama amerikai elnök hírszerzési és felderítési információkra hivatkozva már bejelentette, hogy a Malasia Airlines Boeing 777-es gépet rakétával lőtték le.
Honnan tudja az USA, hogy másutt lőnek?Miként lehetséges, hogy egy Ukrajna feletti rakétakilövésről az Egyesült Államok azonnal tudomást szerez? Valószínűleg az amerikai légierő és a Nemzeti Felderítő Iroda ((National Reconnaissance Office, NRO) által működtetett műholdhálózatok segítségével - írja a Space.com űrkutatási hírportál.
Az SBIRS egyik műholdja
Forrás: Lockheedmartin

A nagy érzékenységű infravörös tartományú kamerákkal és például radarjeleket érzékelő szenzorokkal szerelt műholdak képesek észlelni a BUK rakétarendszerek jelenlétét is. A jelenlegi információk szerint egy ilyen fegyverrendszerrel lőhették le az MH17-es járatot is: a rakétarendszer működéséről részletesen ebben a cikkünkben olvashat.
Két műhold figyeli a rakétákat a világonA hírportál szerint a sok milliárd dolláros költséggel a Lockheed Martin cég által kiépített SBIRS (Space Based Infrared System) műholdrendszer képes a világon a leghatékonyabban érzékelni az elindított rakétákat az általuk kibocsátott hő alapján. Ezt a rendszert kifejezetten úgy tervezték, hogy a biztonsági kockázatot jelentő háborús övezeteket monitorozza.

Az SBIRS a hidegháborús korszakban az internkontinentális rakéták észlelésére fejlesztett DSP (Defense Support Program) kémműholdjainak huszonegyedik századi utódja. A Space.com szerint az SBIRS-rendszer gyakorlatilag a DSP továbbfejlesztett változata, amely elődjénel gyorsabban képes észlelni a rakéták indítását, több időt adva a beavatkozásra, védekezésre, így nem csak nagy távolságból indított rakéták ellen vethető be
Felvillant egy képernyő, amikor kilőtték a BoeingetJelenleg két, az elmúlt években felbocsátott műholdat használ a rendszer, amelyek a Föld forgásával megegyező irányban, geostacionárius pályán keringenek közel 36 ezer kilométeres magasságban, a rendszer működését azonban a korábbi DSP-műholdak szenzorai által gyűjtött adatok is kiegészítik. A jelenlegi rendszer által gyűjtött adatokat a műholdak a coloradói Buckley légitámaszpontra továbbítják, ahol elsődleges elemzésük történik - írja az NBC. A tervezett közel kétmilliárd dolláros bővítés részeként az SBIRS öt-hat műholdat fog használni.
Az egyik SBIRS-műhold felbocsátása
Forrás: Lockheed Martin

A Space.com-nak nyilatkozó szakértő valószínűnek tartja, hogy amikor a Malaysia Airlines Boeing 777-esét a múlt csütörtökön lelőtték, az amerikai légi támaszponton azonnal felvillant egy riasztás. A szakértő szerint minden rakétatípus egyedi jeleket produkál a hőmérsékletet vizsgáló infravörös szenzorokon, így az SBIRS kezelőszemélyzete jó eséllyel képes volt meghatározni, hogy milyen típusú rakétát alkalmaztak, és azt valószínűleg honnan lőtték ki. A Space.com cikke szerint az adatgyűjtésbe egyéb katonai műholdak által gyűjtött adatokat is felhasználnak.
Ilyet már Vietnamban is használtakAz infravörös szenzorral szerelt műholdak hadászati alkalmazásának lehetőségére az amerikaiak már a vietnami háború alatt (1955 és 1975 között) felfigyeltek, így a hidegháború alatt tovább is fejlesztették a rendszert. A DSP-vel már észlelni lehetett akár kis rakéták indítását, a levegőben bekövetkezett robbanásokat és akár nukleáris kísérletek tesztrobbantásait. Egy ilyen rendszer léte azért volt szükséges, hogy egy ellenséges rakéta indítását minél gyorsabban érzékelni tudják, és aktiválhassa elhárítórendszereit az amerikai hadsereg.
Néhány évtizeddel korábban, a hidegháború alatt még filmes fényképezőgépeket használtak, a kész tekercseket pedig ejtőernyővel dobták le a Földre. A nyolcvanas években a rendszert képessé tették a vadászrepülőgépek hajtóműjéből áramló hő érzékelésére is. A kilencvenes évek elején pedig a DSP segített az iraki Scud-rakéták indításának érzékelésében is - egyes műholdjai jelenleg is használatban vannak.
A civil műholdképeken mindent kitakarnak a felhőkNemcsak az amerikai hírszerzés, hanem műholdas felvételekkel kereskedő civil vállalkozások is próbáltak segíteni a maláj gép katasztrófájának felderítésében. A Space.com-nak azonban a DigitalGlobe nevű cég elmondta, hogy hiába próbálták rendelkezésre bocsátani a gép lelövésének idejében, vagy a körül rögzített fotókat, a kelet-ukrajnai régióban felhős volt az ég, ezért a felvételeken semmilyen használható információ nem volt. A DigitalGlobe azonban továbbra is felvételeket készít öt műholdjáról a katasztrófa területéről.
http://www.origo.hu/techbazis/20140721-hogyan-lathatta-muhold-a-malaj-gepet-lelovo-raketat.html

 

Megőrültek az olaszok.

Alig két éve kaparták elő a rég elfeledett ATS márkát a vastag porréteg alól, de már a harmadik kisszériás sportautót hozzák ki sorozatban. A Leggera őrült vonzó technika, kétes héjba bújtatva.
Galéria: ATS Leggera (8 kép)

Az ATS, vagyis Automobili Turismo e Sport céget a hatvanas évek elején alapították a Ferraritól nagy patália közepette távozó emberek. Rövid, de heves történetük során még a Formula 1-be is belekóstoltak, majd néhány év múlva fel is oszlottak. Közel fél évszázad után, 2012-ben élesztették újra a márkát.
Galéria: ATS Leggera (8 kép)
Legújabb autójuk neve nem véletlenül Leggera, ami nem mást jelent, mint könnyű: alig 650 kilót nyom. Ehhez az önsúlyhoz az Opeltől származó 1,6-os turbómotor 210 lóereje több mint elégnek tűnik, amit az öt másodperc alatti nulla-százas gyorsulási érték igazol. Ötsebességes kézi vagy hatgangos szekvenciális váltóval rendelhető, és az olaszok komoly szándékait mi sem jelzi jobban, hogy a futóművet az Őhlinstől szerzik be.
A Leggera 300 kivitelnél a szám a súly-lóerő arányt jelöli, ennek megfelelően a Leggera 365 egy 240 lóerőre felhúzott változat, de később egy öt darabra korlátozott ATS 420 Super Leggera SS-t is terveznek, amelybe egy 2,2 literes, kilencezret forgó, 290 lóerőre tuningolt Honda szívómotor kerül. Ha a turbósok esetében ízléstől függően még indokolt is lehet némi fanyalgás, a szívó változat minden nyers élményre vágyó autós számára felér egy virtuális aranylövéssel.
Galéria: ATS Leggera (8 kép)
Egyedül a dizájn terén rezeg a léc a radikális olasz sportautónál. Stílusában egyértelműen a hatvanas éveket mímeli, van benne egy jó adag Cobra, egy kevés Porsche, a feneke pedig a közelmúltban csőd szélére került Wiesmannokra emlékeztet a kelleténél kicsit jobban. A küszöbtoldat, az utólag felcsavarozottnak tűnő szélvédő és a krómcsövek az ülések mögött valahogy nem állnak össze egy harmonikus képpé, ami egy olasz autónál kínos. De ha a végzetesen izgalmasnak tűnő technika túllendítene a formaterv gyengeségein, még mindig marad egy tisztázatlan pont: kiengedik-e a hatóságok a Leggerát a közútra?
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2014/07/23/megorultek_az_olaszok/

 

Van tíz meglepő hírünk a drogok világából.


[*]2012-ben minden kétszázadik ember volt drogfüggő
[/list]
Lenyomták a kolumbiai drogbárókat, mészárolják a kenderpalántákat, de a bűnös szerekkel mégis rengetegen élnek továbbra is. Közöttük is a teljesen ismeretlen hosszú távú hatású új szerek pörögnek igazán, a heroin pedig egyre szélesebben hömpölyög Ázsiába. A hatóságok továbbra is úgy tesznek, mintha meg lehetne nyerni a drogháborút bűnüldözési eszközökkel, de azért látszanak már változások is.
A nagy drogháborúnak iszonyatos áldozatai vannak világszerte. Brutális kegyetlenkedéssel járó bandaháború itt, a lakosság jelentős részének bebörtönzése ott, emberevő drogpótlék amott. És még ezen kívül az ellenőrizni kívánt anyagok üldözésére elköltött, és a szervezett bűnözés erősödése miatt az adóból is kieső dollármilliárdok mindenhol. Olyan milliárdok, amit elkölthetnének ártalomcsökkentésre és a kereslet visszaszorítására is.
Szétnéztünk a kérdéssel foglalkozó szervezetek mostanában megjelent jelentéseiben, hogy hogyan áll az illegális kábítószerek elleni globális harc, és egyáltalán, mit tudnak arról, milyen folyamatok zajlanak a drogok világában. Úgy tűnhet, a hatóságok néhol részsikereket érnek el a bűnözői hálózatokkal szemben, de a tendenciák egyáltalán nem biztatóak. Legfeljebb annyiban, hogy egyre több helyen fordulnak a liberalizáció felé.
Mi van a szennyvízben?
Mit látunk itt? Csak azt, hogy néhány európai város szennyvizében mekkora mennyiségben tudják kimutatni az egyik még mindig népszerű partidrog, az ecstasy nyomait. A kutatást – amiben Magyarország szennyvizeit sajnos nem elemezték – itt összegzik az európai kábítószerügyi hivatal honlapján.
Két dologra elsőre ordít: az emberek tényleg hétvégén buliznak, és hogy a hollandiai Eindhoven igazi ekifőváros. Ez utóbbi mondjuk mintavételi hiba, mivel a kutatás idején a holland hatóságok rengeteg MDMA-t folyattak le a lefolyókon megsemmisítés gyanánt. Itt viszont megnézheti azt is, hogy a többi cucc nyomai hol milyen gyakoriak.
Ebből is látszik, hogy a kutatók a rendőrségi és drogos ellátórendszeri statisztikákon túl milyen kreatív módokon tudják becsülni a kábítószerek elterjedését. (A hatósági lefoglalásokból azért nehéz a használatra következtetni, mert nem tudni, hogy a több lefoglalt drog arra utal-e, hogy tényleg több anyag köröz, vagy csak a rendőrök végzik jobban a munkájukat).
Honnan tudjuk, hogy melyik narkó hol népszerű igazán?Nem más mutatja ezt a legegyszerűbben, mint a szabad piac, azaz az árak. A kábítószerek vásárlóerőhöz viszonyított utcai ára elég jól mutatja, hogy miből mi fogyhat. Általában az az olcsó, ami hozzáférhető, sok van belőle. Ha pedig valami tartósan olcsó, akkor lassan hozzáidomulnak a fogyasztói szokások is.
Kábítószer átlagárak a globális régiókbana vásárlóerővel kiigazított utcai árak, dollárban, 2012. Forrás: UNODC11,522,116,713,83,7189,10,20,477164375901523723723714563701992650184158230Fű (1 g)Kokain (1 g)Heroin (1 g)Nyugat- és Közép-EurópaDélkelet-EurópaKelet-EurópaÉszak-AmerikaKözép- és Dél-AmerikaKözép-ÁzsiaKelet-ÁzsiaDél-ÁzsiaAfrika0100200300400
Nagyobb méret Beágyazás A kannabisz szinte ingyen van Indiában és Afrikában, ahol a hatóságok nem tesznek sokat, hogy megfékezzék a termesztést. A kokain hasonló okokból olcsó Latin-Amerikában és a karibi térségben, és a termelő országoktól távoli helyeken ezért drága. A heroin is ezért ritka az amerikai kontinensen.
És nálunk?
Kábítószer átlagárak Magyarországon és Európábaneuró / egység. Forrás: EMCDDAMagyar árEU minimumEU maximumÓpiátok (g)Kokain (g)Amfetamin (g)Ecstasy (tabletta)Fű (g)Hasis (g)-250255075100125150175200
Nagyobb méret Beágyazás A kék pontok az EU-n belüli legalacsonyabb és legmagasabb árat mutatják. Mint látható, amfetaminban és ecstasyban súroljuk az EU-s árak minimumát, de a többi drogban is elég olcsók vagyunk. Hogy ez világviszonylatban hogyan helyezkedik el, az a felső grafikonon látható. (A többi kábítószeres alapadatot Magyarországról itt megtalálhatja jól áttekinthetően.)
Egyre hatékonyabban büntetik a használatotA bűnüldöző szervek egyre hatékonyabban avatkoznak be a kábítószer-használók életébe.

Az ENSZ becslései szerint az illegális kábítószereket használók száma az ötödével nőtt a kétezres években, az őellenük indított eljárások száma viszont a harmadával. Így aztán sikerült eljutni oda, hogy a világ összes kábítószerezőjének 3-4 százalékát letartóztassák. A háromnegyedüket egyébként az összes illegális kábítószer legártalmatlanabbika, a marihuána miatt.
A csempészekkel és drogkereskedőkkel szemben viszont már kevésbé hatékonyak, a bűnözőkből csak húsz százalékkal többet tudtak felelősségre vonni a hatóságok.
Közben egyébként, mint a fenti ábrából látszik, az összes többi bűnözési mutató vagy stagnált, vagy visszaesett. Autólopásból például 40 százalékkal kevesebbet, rablásból pedig 30 százalékkal kevesebbet regisztráltak a hatóságok világszerte – egyedül a tiltó törvények miatt létező drogos bűnözés az, aminek ügyében lényegesen többször intézkednek.
A Nagy KannabiszmészárlásNem kevés ártatlan kenderpalánta esik áldozatul a drogháborúnak. Növények millióiról van szó, minden évben. Csak 2012-ben ennyi kenderpalántát tüntettek el a föld színéről az agyatlan barbár rombolás jegyében:
Ennyi ártatlan marihuánapalántát irtottak ki 2012-bendarab, forrás: UNODC4 114 9113 631 5822 200 0002 180 1211 224 738961 532616 133341 395OlaszországEgyesültÁllamokUkrajnaTadzsikisztánFülöp-szigetekCosta RicaBrazíliaIndonézia050000010000001500000200000025000003000000350000040000004500000
Nagyobb méret Beágyazás A vicc az, hogy az Egyesült Államokban az elégetett kenderpalánták kilenctizede nem is alkalmas kábítószer előállítására – itt ugyanis a kender általában be van tiltva, még az egyszerű vadkender is, ami semennyit nem tartalmaz a hatóanyagból, a THC-ből. Ez viszont változni fog, hiszen két államban is legalizálták a füvet, ami áttörést hozhat a termelésben is. Egyébként az ENSZ jelentésében megállapítja azt a meglepő tényt, hogy tavaly óta az USA-ban többen szívnak füvet, mivel úgy érzik, már kevésbé kell félniük.
Marokkóban viszont, ahol a világ hasistermelésének a legjavát előállítják (ők az elsők évi 38 ezer tonna kenderrel, a második Mexikó 12 ezer tonnával), más a környezeti probléma. A Rif-hegységben annyira felpörgették a kendertermesztést, hogy ez hozzájárul a termőtalaj vészes lepusztulásához.
Van még egy érdekes elejtett félmondat az ENSZ jelentésében, ami arra utal, hogy a mostani ismereteink szerint
kamu a fű mint kapudrog elmélet.
Portugáliában például, állapítja meg a jelentés, a fű dekriminalizációja óta jelentősen emelkedett a kannabiszfogyasztás, a heroin viszont ennél is jobban visszaesett, a kokain pedig alacsony szinten stagnált. Hasonló volt a tapasztalat, amikor az USA-ban a hetvenes években rövid időre szabálysértésre szelídült a fű büntetése: a többi drog fogyasztása akkor visszaesett.
Pakisztánban viszont tényleg nagy egészségügyi problémákat okoz a fű. Itt ugyanis a kannabiszfogyasztók háromnegyede függő. Igaz, itt nem szívják a füvet, hanem isszák, és a főzet elég erős lehet, ha úgy hívják, hogy „bhang”.
Ázsia az új heroincélpontA teljesen szétesett Afganisztánban nagyon felfuttatták a máktermelést a tálibok (akiknek egyébként ez az egyik fő bevételi forrása). Itt látszik, hogy mennyire fontos ország Afganisztán az ópium és a heroin világában, miközben Mianmarban eléggé visszaesett, Laoszban pedig gyakorlatilag eltűnt a termelés:

A globális ópiumtermelés több mint négyötödét Afganisztán adja. Ebből viszont – elsősorban a hatóságok a korábbinál eredményesebb fellépésének köszönhetően – egyre kevesebb jön Európába. A 2010-es drogjelentés szerint ezek voltak a fő csempészútvonalak korábban:

Az ENSZ megállapítja, hogy most már jóval kevesebb heroin áramlik Európába a hagyományos fő csempészúton, a török-balkánin (ez egyébként Magyarországon át vezet Németország felé). Észak felé, Oroszországba is kevesebb heroin megy a rendelkezésre álló adatok szerint; részben éppen ennek köszönhető, hogy ott sokan az otthon összeütött emberevő heroinpótlék-zombidrog, a krokodil néven ismert dezomorfin felé fordultak.
De akkor hova megy ez a masszív mennyiségű ópium, illetve heroin? A délkelet-ázsiai országokba és Kínába, ahol ennek köszönhetően csökkentek is az árak, és a fogyasztás is ugrásszerűen nőtt.
A Nagy KokainrejtélyKolumbiában néhány év alatt a felére zuhant a kokatermesztés, Peru és Bolívia pedig nem tudta bepótolni az így kiesett kokalevélhiányt. A hatóságok még szigorúbban csapnak le a kokaincsempészekre, és az előállításhoz szükséges vegyi anyagok kereskedelmét is egyre hatásosabban korlátozzák.

Ehhez képest mi történt a kokain fő piacain, az USA-ban, Nyugat- és Dél-Európában? Olcsóbb lett a kokain, és nőtt a tisztasága. Pedig a gazdasági evidencia azt diktálná, hogy a kínálat visszaesése miatt az áraknak emelkedniük kellene, ha minden változatlan.
A kokainrejtély megoldása az, hogy a kereslet is rugalmas: a fogyasztók egyre nagyobb számban szoknak át más szerekre a hatóságok által hatékonyan szorongatott kokainról.
Az ábra itt balra azt mutatja, hogy a munkaadói vizeletvizsgálatok alapján a kokain (narancssárga csík) 2005-től kezdve nagyjából a felére esett vissza, cserébe viszont az amfetaminszármazékok (kék és sárga csík) együttvéve elég durván megsokszorozódtak. Ezt jelzi a fekete és a piros trendvonal dőlésszögének megváltozása az ábrán.
A névtelen a legfélelmetesebbAz már az eddigiekből is kiderült, hogy
ha egy kábítószerhez valami miatt nehezebb lesz hozzájutni, akkor a fogyasztók inkább átszoknak valami másra, újra.
Ebből a szempontból nagyjából mindegy, hogy a hatóságok mekkora sikerrel szorítják vissza a hagyományos drogok valamelyikét. Főleg, hogy mostanában annyira fejlett módon trükköznek a molekulákkal, hogy csak tavaly a harmadával nőtt a világ hatóságai által észlelt új pszichoaktív anyagok száma. Ezt látni részletesen az alábbi ábrákon:

Csak tavaly közel száz új szer bukkant fel. Ezekkel az új szintetikus szerekkel az a legnagyobb baj, hogy rövid idő alatt semmit nem lehet kideríteni a hosszú távú egészségügyi kockázataikról. Tavaly összesen két anyagról készült el kockázati felmérés az európai hivatalnál, ilyen tempóban ötven évig tartana csak a 2013-ben megjelent friss pszichoaktív anyagok kielemzése. Sok szempontból ezért rosszabbak a hosszú ideje ismert hagyományos szereknél, amelyeket sokkal nagyobb tapasztalatokkal tudnak kezelni.
Ezeknek gyakran normális nevük sincs, az utcán vagy az interneten néha hétről hétre más néven adják őket. Olyan hivatalos neveik vannak, mint a „25I-NBOMe” (négy halálesetért felelős) vagy az „AH-7921” (15 haláleset).
Egyébként tavaly a „biofűként” ismert, valójában iszonyatosan ártalmas szintetikus kannabinoidok száma szaporodott a leginkább, majdnem duplaannyi lett belőlük. A mefedronhoz (amit itthon katinak, az USA-ban fürdősónak ismernek) hasonló anyagok száma az ötödével nőtt, de két új növényi alapú anyagot is regisztráltak.
0,1 g elég 10 000 embernekAz új szerekkel az a másik probléma, hogy van köztük olyan, amelyik iszonyatosan erős. Könnyű túladagolni, és nagyon kevés hatóanyagból rengeteg adagot lehet legyártani. Különösen a fentanil alapú, kábító hatású fájdalomcsillapítókra igaz ez.
Ennyi hatóanyag kell 10 000 adaghozgrammban. Forrás: EMCDDA0,12,55100100200750Karfentanil2-metilfentanil25I-NBOMePB-22(QUPIC)AmfetaminKokainMDMA0100200300400500600700800
Nagyobb méret Beágyazás A legdurvább fentanilszármazék, a karfentanil például 7500-szor erősebb az MDMA-nál. Ezek a szerek Európában a leginkább Észtországban pörögnek, ahol a drogambulanciák új látogatóinak 70 százaléka valamilyen fentanil szert használt.
Kotyvasszon drogot szakértőkkel!Valószínűleg nem ez volt a szándék, de az ENSZ és az európai hivatalok jelentései elég pontos receptkönyvet írnak, elmondják, melyik kábítószer létrehozásához mire milyen segédvegyületekre van szükség. Kész receptkönyvek vannak a szakszerzőktől. Ez az ábra például azt mutatja, hogy mikre van szükség az MDMA, az amfetamin és a metamfetamin elállításához:

A droghatóságok annyira rálelkesedtek a témára, hogy az európai szervezet hivatalos honlapján még el is szórakozhatunk a saját dizájnerdrog-molekulánk kikísérletezésével. Ha szeretne elméletben saját kábítószert csinálni, szintetikus kannabinoidot itt, szintetikus katinont pedig itt készíthet az EU segítségével.
Így akarják csírájában elfojtani a drogotA hatóságok nem csak büntetőeszközökkel próbálják meghatározni, hogy ki mivel kábíthatja magát, van egy másik, talán még hatékonyabb eszközük is. Ez a vegyi anyagok ellenőrzése. A heroin előállításához például rengeteg kell az egyik leguniverzálisabban használt vegyületből, az ecetsav-anhidridből. Kokaint pedig kálium-permanganát nélkül lehetetlen csinálni.

Ezeket a szakszóval prekurzor vegyi anyagokat elég szigorúan ellenőrzik. Vannak engedélyköteles (Table I.) és bejelentésköteles (Table II.) anyagok, amelyeknél a hatóságok elvileg végig tudják követni az anyagok teljes útvonalát.
De látszik a jobboldali ábrán, hogy mindkét fajta ellenőrzött anyagtípussal egyre többet kereskednek, különösen azokkal, amelyeket elég csak bejelenteni. Ennek részben az az oka az ENSZ szerint, hogy a globális vegyipar akkora és olyan bonyolult monstrum lett, amekkora. Az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott a teljes termelés, és egyre több kereskedő kezén mennek át az anyagok. Így egyre több helyen nyílik lehetőség a vegyületek elsíbolására, félreirányítására; a nagyobb bűnöző hálózatok simán megoldják ezt fedőcégek segítségével. Érthető az is, hogy nem állíthatnak rendőrt minden vegyi konténer mellé.
Az ENSZ jelentése főleg a kálium-permanganát és az ecetsav-anhidrid korlátozását említi sikerként, szerintük az elfogott mennyiség alapján elképzelhető, hogy akár 15 százalékkal is több kokain és heroin készülhetett volna, ha nem foglalják ez ezeket a prekurzor szereket. Persze könnyen lehet, hogy a lefoglalt szereket simán beszerezték máshonnan.
Szeretnék még szakszerű anyagokat olvasni a drogokról!Az ENSZ kábítószeres világjelentését itt találja, idén a drogokhoz szükséges vegyi anyagok ellenőrzésével foglalkoztak behatóbban, tavaly pedig az új pszichoaktív szerekkel. Utóbbiakról van külön jelentés is. Az ENSZ jelentéseire válaszul több nagy nem-kormányzati szervezet rendszeresen kiad egy alternatív drogjelentést, amely lényegesen direktebben érvel a mostaninál ésszerűbb szabályozás mellett. Az európai kábítószer és kábítószerfüggés megfigyelőközpontja ezeknél is jobb jelentéseket ír, ráadásul azokat magyarul is el lehet olvasni. A holnapon pedig több témát is egészen érdekesen járnak körbe, itt pedig alaposan bemutatják a különböző fajta kábítószereket.

http://index.hu/chart/2014/07/25/tiz_eredekes_abra_a_kabitoszerek_vilagabol/

 

Embernagyságú halszörnyet fogott a két fiú .



Egy horgásztáborban járt sikerrel Pichler Szabolcs és horgásztársa. Két órát fárasztottak.

Szerdán a délutáni órákban két fiatalember, egy pécsi fiú, Pichler Szabolcs és horgásztársa, Gál Tamás Fehérvárcsurgón, egy horgásztáborban 188 cm-es, 50 kg-os harcsát fogott.
A fárasztás körülbelül két órát vett igénybe.
http://www.bama.hu/baranya/sport/embernagysagu-halszornyet-fogott-a-ket-fiu-keppel-564293

 

Megvan a 189. Anna-bál győztese.


A 18 éves balatonfüredi Sulák Martinát választották a 189. Anna-bál szépévé szombaton este Balatonfüreden. Első udvarhölgye a nyíregyházi Lukács Réka, második udvarhölgye pedig a budapesti Szóráth Sarah lett.
Az idei bálkirálynő színpadi tánc tagozaton tanul a Pápai Református Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, jövőre a Budapesti Táncművészeti Főiskolán szeretné folytatni.

[SIZE=x-small] Balra Szóráth Sarah, jobbra Lukács Réka, középen Sulák Martina. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt[/SIZE]​

Az első udvarhölgy Nyíregyházáról érkezett. A 21 éves Lukács Réka a Budapesti Gazdasági Főiskolán nemzetközi gazdálkodás szakon tanul. A második udvarhölgy Szóráth Sarah lett. A 19 éves lány kommunikációt tanul a Corvinuson és az MTK Budapest csapatában kosárlabdázik.

A 189. Anna-bált Trócsányi László igazságügyi miniszter nyitotta meg. Bóka István balatonfüredi polgármester és a díszvendég Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő köszöntője után adták át a Kiss Ernő-díjat, melyet Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója vehetett át.

Nyitótánc a 189. Anna-bálon
Forrás: MTI/Mátyus Tamás

A bálon este tíz óráig lehetett a legszebb hölgyre szavazni, a tizenöt legtöbb szavazatot kapó nő közül a zsűri - Horgas Eszter, Halasi Tibor, Ókovács Szilveszter, Gömbös Lóránd, és Schiffer Miklós - választotta ki a legszebbeket.
A bálkirálynő jutalma, ebben az évben is az aranyalma mellett egy Viktória-mintás herendi váza, az első udvarhölgy Rothschild-, a második pedig Apponyi-mintás vázát kapott.
Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Szentgyörgyi Horváth Fülöp János balatonfüredi fogadójában, a házigazda leánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok vértanújával.
http://www.origo.hu/itthon/20140727-sulak-martina-a-189-anna-bal-szepe.html

 

Elképesztő mennyiségű víz tűnt el a Coloradóból.



Komoly veszélybe került az Egyesült Államok nyugati részének vízellátása – áll a NASA és a Kaliforniai Egyetem legújabb tanulmányában. Több mint 75 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben annak a talajvíznek a mennyisége, amely a Colorado folyó vízgyűjtőjének utánpótlását biztosítja.

A mostani tanulmány az első, amely annak a talajvíznek a mennyiségét vizsgálja, amely kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok nyugati felének vízutánpótlásában . Azért fontos a téma, mert a Colorado-medencéből látnak el vízzel hét amerikai szövetségi államot: Arizonát, Coloradót, Kaliforniát, Nevadát, Utahot, Új-Mexikót és Wyomingot, valamint a határ túloldalán Mexikó északi részét.
A vízügyi projektek felügyeletéért felelős Regenerálási Hivatal jelentése szerint a vízgyűjtő 2000 óta súlyos aszályban szenved. Az aszály komolyságát jól szemlélteti, hogy az elmúlt tizennégy év az utóbbi száz év legszárazabb időszaka volt; Kaliforniában szükségállapotot rendelt el a kormányzó a szárazság miatt, és 500 dollárra büntetik azokat, akik pazarolják a vizet.
A kutatócsoport a NASA GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) műholdját használta fel ahhoz, hogy alaposabban feltérképezze a Colorado folyó vízgyűjtőjét. A 2002-ben indított GRACE program egyik legfőbb célja a felszín alatti vízkészlet monitorozása, valamint a globális vízszintváltozás okainak és arányainak feltárása. A mostani vizsgálat során mind a felszíni, mind a felszín alatti vízmennyiség változásait vizsgálták.

A Colorado folyó medre
Forrás: U.S. Bureau of Reclamation


Gravitációs mérleg
A GRACE műholdrendszer úgy működik, mint egy óriási égi mérleg – mondja Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory, JPL) egyik kutatója. Tulajdonképpen egy két műholdból álló rendszerről van szó, a köztük lévő távolsággal pedig lemérhető a gravitációs tömegvonzás erőssége (például ha az elöl haladó műhold nagyobb tömegvonzású helyre érkezik, akkor jobban eltávolodik az őt követő ikertestvérétől). A műholdpároson jelenlévő műszerek képesek a legapróbb elmozdulás pontos megmérésére is.
Egy adott terület víztartalékának tömege befolyásolja az adott helyen a gravitációs tömegvonzás erősségét. Ha a vízmennyiség változik, ez a gravitációs tömegvonzás is módosul. A gravitációs tömegvonzásban bekövetkező változást időszakosan megmérve tehát képet kaphatunk arról, hogy a terület vízkészlete miként változott egy bizonyos idő elteltével .

Drámai vízveszteség
A kapott eredmények megdöbbentették a kutatókat. A havi mérésekből kiderült, hogy a 2004 decembere és 2013 novembere közötti időszakban a vízgyűjtő terület vízvesztesége elérte a 65 köbkilométert (ez átszámítva 65 billió, azaz 65 milliószor millió liter). Ez majdnem kétszerese az ország legnagyobb víztárolójának, a nevadai Mead-tó medrében található víz térfogatának. Az elvesztett vízmennyiség háromnegyede – 50 köbkilométer – a felszín alatti édesvízkészletből származott.
A Colorado folyó az Egyesült Államok délnyugati részének egyetlen nagy folyója. Azon túl, hogy negyvenmillió embert lát el napi szinten ivóvízzel, ezen kívül mintegy négymillió hektár mezőgazdasági területen biztosítja az öntözést. A rendkívül alacsony vízszintért az aszályos idő mellett az emberi tevékenység (gátépítések, folyószabályozások, öntözés) is felelős.

A Colorado folyó vízgyűjtő területe (fekete vonallal jelölve) negyven millió ember vízellátását biztosítja. A vízgyűjtő területén kívül eső városok (piros rácsokkal jelölve) szintén a folyó vizét hasznosítják
Forrás: U.S. Bureau of Reclamation

Jay Famiglietti még azt emeli ki a kutatás tanulságai közül, hogy a korábban gondoltnál sokkal nagyobb szerepe van a talajvíznek a folyó vízutánpótlásának biztosításában. A vizsgálat eredményeit a Geophysical Research Letters szakfolyóiratban közölték.
http://www.origo.hu/kornyezet/20140728-negyven-millio-ember-vizellatasat-veszelyezteti-a-colorado-folyo-vizgyujtojenek-kiszaradasa.html

 

Egymilliót érő szarvasgombát találtak hazánkban.



A rekordernek számító példány egy nyári szarvasgomba (Tuber aestivum), amelyet a Jászságban, a Truffleminers Kft. egyik alkalmazottja talált.

A gomba 1,28 kg-os, amivel majdnem eléri az eddigi legnagyobb, 1,3 kg-os világbajnok fehér szarvasgomba súlyát.

A megtalálók: Papp Béla és Milla a labrador, mindketten a Truffleminers alkalmazottai
Forrás: szarvasgomba.hu

Bár a gombáért egy ügyfél rögtön felajánlott 3000 eurót, azt nem tervezik értékesíteni, hanem egy szárítási eljárás (liofilizálás) után a Földművelésügyi Minisztériumnak adományozzák, tudtuk meg Bagi Istvántól, a Truffleminers Kft társtulajdonosától.
http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20140728-egymilliot-ero-szarvasgombat-talaltak-hazankban.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-5&utm_campaign=sec

 

Hol van a Föld leghidegebb helye?




Az űrrepülőgép orra mutatja azt a vékony réteget, amelynek köszönhetően van élet a Földön. A nap képe lett a NASA csillagászati fotógyűjteményének egy korábbi felvétele a légkör rétegeiről.

A fotó a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült még 2010. február 8-án, és most újra felelevenítette a NASA. Középpontban az Endeavour űrrepülőgép látható, ahogy utolsó előtti küldetése során megközelíti az ISS-t. A küldetés érdekessége az volt, hogy az Endeavour ekkor szállította az ISS-re a Cupola nevű, hét ablakkal szerelt modult, ahonnan kitűnően megfigyelhető a Föld, az űrállomáshoz közeledő járművek, valamint az ISS közel tizennyolc méteres robotkarja.






Az ISS-ről készült fotónak nem az űrrepülőgép, hanem a légköri rétegek az igazi témája. Nézze meg teljes felbontásban itt!
Forrás: NASA


Bőven mínusz 100 fokos fagy
A felvétel tankönyvi egyszerűséggel mutatja be, hogyan rétegződik a Föld légköre. Az ISS-hez közelítő űrrepülőgép sziluettje mögött a mezoszféra látható kékes-feketés színben. Itt okoznak fényjelenségeket a bolygónkat elérő és lefékeződő kisebb kövek, porszemek (a meteorok), és ugyanitt csökkentik a visszatérő űreszközök sebességét.
A mezoszféra a felszíntől számított körülbelül 50-80 kilométeres magasság között terül el. Az oxigén, a nitrogén és a szén-dioxid aránya lényegében ugyanaz a levegőben, mint a felszínen, a légnyomás viszont 50 km-es magasságban már csak a tengerszinti nyomás 0,1 százaléka, és felszíntől tovább távolodva még inkább süllyed. A mezoszférában – a sztratoszférával ellentétben – ismét csökken a levegő hőmérséklete. A mínusz 100 Celsius-fok alatti hőmérsékletekkel a réteget felülről határoló mezopauza a Föld természetes módon leghidegebb helye, mínusz 143 Celsius-fokot is mértek itt (a hőmérséklet a földrajzi szélességtől és évszaktól függ).

A legfontosabb védőréteg
A fehér légköri réteg a sztratoszféra, amely 10-17 kilométeres magasságtól 50 kilométeres magasságig terjed. A sztratoszféra alsó határán közlekednek az utasszállító repülőgépek, a katonai gépek maximális repülési magassága (35 km) is itt található.
Ahogy emelkedünk a sztratoszférában, úgy nő a hőmérséklet, mert itt található a földi életet védő ózonréteg, amely elnyeli a Nap ultraibolya sugárzásának túlnyomó részét (a gáznak a 15 és a 40 km-es magasság között a legnagyobb a koncentrációja). Mivel a melegebb rétegek helyezkednek el magasabban, nincs emelkedő légáramlás, de vízszintesen erőteljesen mozog a levegő.

Ahol az időjárás kialakul
A fotón narancssárga troposzféra a légkör legalsó rétege, amely a sarkvidékeken 10 km-es, a trópusokon 16-18 km-es magasságig terjed. Itt zajlik az időjárási jelenségek nagy része, például a nyáron gyakori zivatarfelhők legnagyobbjai is csak a sztratoszférát a troposzférától elválasztó tropopauzáig nyúlnak fel. A teljes vízkörforgás is itt megy végbe. A légkör tömegének 75-80 százaléka itt található.
A földi légkör a mezoszféra felett is folytatódik, a több ezer kilométerre terjedő termoszférával. Ez azonban gyakorlatilag már a világűr. Az űrállomás 400 km magasan kering, az űrturisták pedig 100 km magasra repülnek majd, ahol már fekete az égbolt, látszanak a csillagok és a Föld görbülete is.

http://www.origo.hu/kornyezet/20140805-mezoszfera-sztratoszfera-troposzfera-legkor-hol-van-a-fold-termeszetesen-leghidegebb-helye.html

 

Idegtépő napok jönnek a Marson, tolat a Mars-járó.




A NASA által készített Curiosity rover két földi éve szállt le a vörös bolygó felszínére, hogy lakhatóságát vizsgálja és a múltbeli élet szerves anyagú maradványait keresse. Eddig több mint kilenc kilométert gurult az égitesten, kőzetfúrásai során ősi tóüledékeket, a felszínen pedig enyhén nedves törmelékanyagot talált, miközben lenyűgöző panorámafelvételeket küldött a földi irányítóközpontba.

Sokan emlékezhetnek még arra az idegtépő hét percre, amikor a NASA eddigi legkomolyabb Mars-járója landolt a vörös bolygó felszínén 2012. augusztus 6-án. A légkörbe való belépéstől a rover talajt éréséig eltelt idő végtelennek tűnt a repülésirányítók és az űrkutatás szerelmesei számára.


Forrás: AFP/Brian van der Brug

A művelet bonyolultságát jól érzékelteti, hogy a hővédő pajzs ledobásától az égi daruval végzett végső műveletig 76 pirotechnikai töltet robbant fel ezredmásodperc pontossággal az űreszközön. Az új módszerrel végrehajtott leszállás végül hatalmas technológiai sikert jelentett a NASA számára, amihez kapcsolódóan egy fiatalos stílusú, zenés videoklipet is készítettek az űrkutató szakma népszerűsítésére:
Kövesd a vizet, keresd a szenet!
Az azóta eltelt két földi (és körülbelül 1 marsi) év alatt a hivatalosan Mars Science Laboratory elnevezésű küldetés új korszakot nyitott a Mars kutatásában. Korábban ugyanis a „Follow the water!” ("Kövesd a vizet") alapelv, vagyis a H2O múltbeli vagy jelenlegi nyomainak vizsgálata határozta meg a külső bolygószomszédunkkal foglalkozó szakemberek munkáját.
Ám a Phoenix-leszállóegység 2008-ban végre közvetlen terepi mérésekkel igazolta a vízjég jelenlétét az északi poláris térség felszíni törmelékrétegében, lezárva a vízkeresés évtizedeit. Így a következő űrszondák tudományos programját már a „Search for carbon!” célkitűzés határozza meg, vagyis az egykori életfeltételek és az esetleg létezett életformákra utaló szénvegyületek felfedezése és tanulmányozása.

A Curiosity a Mars felszínén. A rover önmagát fotózta
Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS

Ígéretes leszállóhely
Az első két hét szoftverfrissítéssel, kalibrációs tesztekkel és gurulási próbákkal telt a Ray Bradbury tiszteletére elnevezett leszállóhelyen, amelyet évekig tartó nemzetközi konferencia-sorozat eredményeként a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben jelöltek ki.

A Gale-kráter és a közepén emelkedő 5 500 méteres Aeolis-hegy domborzati viszonyai
Forrás: NASA

A keringőegységek korábbi vizsgálatai alapján ugyanis feltételezték, hogy valamikor a múltban folyékony víz alakította a terület formakincsét, s így akár élőlények maradványai is megőrződhettek egyrészt a kráter aljzatát felépítő üledékekben, másrészt a belsejében magasodó Aeolis-hegy oldallejtőjén felszínre bukkanó fiatalabb kőzetrétegekben.

A küldetés 152. napjáig megtett útvonal térképe
Forrás: NASA/Sik András

A víz nyomai
Két héttel a landolás után a hatkerekű szerkezet elindult kelet felé, útja során egyre izgalmasabb bizonyítékokkal támasztva alá a több milliárd évvel ezelőtti nedves környezet létezését. Egyik legelső színes felvételén kiszáradt meder látható a Gale-kráter oldalfalán, amelyet minden bizonnyal egy lefelé kanyargó ősi vízfolyás hozott létre.

Néhány héttel később lekerekített kavicsokból álló kőzetkibukkanások, vagyis az egykori folyóvíz által görgetve szállított törmelékdarabok összecementált maradványai mellett haladt el.
Meglepetés: egyszerű szerves vegyületek
A Rocknest-pontnál törmelékmarkoló lapátjával több mintát is vett a laza szerkezetű felszíni anyagból, amelyek vizsgálata kissé zavarba ejtő eredménnyel zárult: egyszerű szerves vegyületek, klórmetán és kloroform jelenlétét sikerült kimutatni. Ezek azonban egyáltalán nem utalnak múltbeli élettevékenységre, mivel általában biológiai folyamatok nélkül keletkeznek. Ráadásul a NASA hivatalos közleménye szerint komoly esély van arra, hogy a kimutatott vegyületek széntartalma nem marsi eredetű, hanem még a földi kalibrációs tesztek anyagmintáiból maradt az érzékeny mérőberendezés belsejében.
Egy pohár víz és a lakhatóság
Sokkal izgalmasabb következtetés vonható le a minták hevítése során mért gázkibocsátás adataiból, mivel ez kb. 2 százaléknyi H2O jelenlétére utal a felszín anyagában. Másként megfogalmazva, a leszállóhelyet enyhén nedves törmelékréteg borítja, amelyből 10 kilogramm mennyiséget felhevítve egy pohár víz képződne! Ez pedig rendkívül bíztató eredmény a terület lakhatósága szempontjából, mivel a földi baktériumok egy kis része tulajdonképpen életben tudna maradni ebben a környezetben.

A felszíni törmelékminta hevítése során kibocsátott gázok mennyisége
Forrás: NASA/Sik András

Ideális múltbéli életfeltételek
Fél évvel a landolás után került sor az első két kőzetfúrásra, a repedezett szerkezetű Yellowknife Bay térségében. A hat centiméter mélységű lyukakból vett minták szulfátvegyületekben gazdag szürkés iszapüledékét a Curiosity hosszú ideig vizsgálta különböző műszereivel, s eredményei azt bizonyítják, hogy a Gale-tó egykor valóban létezett a kráterben, ideális feltételeket kínálva a földihez hasonló életforma számára.

A kb. 80 millió éven keresztül létezett Gale-tó lehetséges kiterjedése. A nyilak egykori vízbefolyást jeleznek
Forrás: NASA

Már közel a cél
2014 elejétől a küldetés irányítói elsősorban arra törekednek, hogy a rover minél hamarabb megérkezzen az Aeolis-hegy oldallejtőjéhez, az életnyomok szempontjából legígéretesebb területhez. Ezért a korábbiaknál csak ritkábban áll meg tudományos vizsgálatokat végezni, s szinte folyamatosan délnyugat felé halad – ahogy ezt az űrfelvételeken látható keréknyomai is jelzik. Aktuális pozícióját ezen a folyamatosan frissülő weboldalon lehet követni.

A Curiosity által megtett útvonal (piros színnel) és a tervezett folytatás a hegyvonulat alsó részéig
Forrás: NASA


A Curiosity gurulásnyomai egy marsi keringőegység felvételén
Forrás: NASA

A Curiosity eddig összesen több mint 9 000 métert haladt, ám közben sajnos kisebb-nagyobb sérülések is érték. Például bal első kerekének futófelülete nagy mértékben elhasználódott, ezért egy ideje már tolatva gurul előre, így a hibás kerék jobb hátsó helyzetben van (az árbocot és a rajta elhelyezkedő kamerákat természetesen elfordították 180 fokkal).

A legrosszabb állapotban lévő kerék látványa
Forrás: NASA

Veszélyes dűnemező következik
Mindezek ellenére tavasszal egy újabb fúrást is mélyített a Kimberley elnevezésű sziklakibukkanás melletti homokkő-rétegbe, vizsgálatának részletes eredményeit azonban még nem hozták nyilvánosságra. A Curiosity jelenleg kb. 2,5 kilométerre van attól a ponttól, ahol megkezdi majd a felkapaszkodást az Aeolis-hegy enyhe lejtésű oldalára (Murray Buttes). Előtte azonban át kell majd haladnia egy sötét anyagú dűnemező elakadásveszélyes területén, ami a küldetés egyik legkockázatosabb szakasza lesz.
Minden szempontból siker
A Curiosity elmúlt két éve technológiai és tudományos értelemben is nagy siker. Az elsőt mi sem bizonyítja jobban, hogy ugyanerre a szerkezetre építik a 2020-ban induló Mars-járót, amelynek landolása is ugyanígy történik majd. Ami a tudományos célokat illeti: a Curiosity már teljesítette elsődleges küldetését, azaz bizonyította, hogy lehetett a földihez hasonló élet a Marson.
Hogy valóban volt-e, azt szerencsés esetben már ő maga is megválaszolhatja, mert ha minden a legjobban alakul, 2014 szeptemberében megkezdheti a szerves anyagok keresését az Aeolis-hegy oldallejtőjét alkotó kőzetrétegekben. Ha ez nem sikerül, akkor az egykor esetleg létezett élet nyomainak felfedezése a 2020-as roverre vár.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140730-curiosity-730-napja-a-marsi-elet-nyomaban.html

 

Leaszfaltozták a Madarasi Hargitára vezető utat.


E héttől aszfaltos úton közelíthető meg a székelyföldi Hargita-hegység legmagasabb csúcsa, az 1801 méter magas Madarasi Hargita.

Forrás: facebook.com

A Zetelaka községhez tartozó Ivó településtől a hegycsúcs közelében levő üdülőtelepig vezető útszakaszt Zetelaka község önkormányzata aszfaltoztatta le.
Nagy Attila, Zetelaka polgármestere elmondta, a romániai vidékfejlesztési program keretében sikerült 1,5 millió eurónak megfelelő összeget szerezniük az út leaszfaltozásához, és egy másik, makadámburkolatú erdei út felújításához. A Madarasi Hargitára vezető út közel hét kilométeren kapott négy méter széles aszfaltburkolatot. Az úton kétszázméterenként építettek kitérőket, ahol a szembejövő nehézjárművek is el tudják kerülni egymást.
A polgármester elmondta, a zeteváraljai letérőtől a Madarasi Hargitáig vezető mintegy 17 kilométeres útszakasznak csak az Ivóig vezető első szakasza minősül közútnak. A felső szakasz erdei út besorolású, és a biztosító nem fizeti a kárt, ha ezen a szakaszon baleset történik. Megjegyezte, az útvonalon Ivó határában még mindig maradt egy három kilométeres szakasz, amelyik csak bitumenes tört kő burkolatú. Ezt azért nem lehetett egyelőre leaszfaltozni, mert erre egy másik pályázat keretében nyert korábban támogatást a község, és szabálytalan lett volna ugyanarra a szakaszra újabb pályázati kérelmet benyújtani.
Magyari Tekla, a Madarasi Hargita síközpont szóvivője elmondta, a héten már autóbuszok is feljutottak az üdülőtelepre. Korábban csak traktorokkal és terepjárókkal volt járható az út. Személygépkocsik csak kedvező útviszonyok esetén juthattak fel a hegyre. Hozzátette, az üdülőtelep tucatnyi panziójában máris érzékelhető a turisták számának a növekedése.
A szóvivő hozzátette, ha a villanyt is sikerül felvezetni a hegyre, minden adott lesz ahhoz, hogy nagyobb léptékű fejlődés induljon az üdülőtelepen. Jelenleg generátorok fejlesztik az áramot a Madarasi Hargita létesítményeiben.
http://hirmalom.com/2014/08/08/leaszfaltoztak-a-madarasi-hargitara-vezeto-utat/

 

Gázbombává válik Szibéria örökké fagyott talaja.



A furcsa kráterek megjelenése csak a kezdete az olvadó talaj okozta kellemetlen meglepetéseknek. A folyamat az egész Földre kihat, ha felgyorsítja a klímaváltozást. Mennyi üvegházhatású gáz szabadulhat fel Alaszkában, Kanada északi részén és Szibériában?

Hatalmas, ismeretlen területek várnak felfedezőikre az északi féltekén. Nem, nem a 17-18. századról, hanem a 21. századról beszélünk. A klímakutatók, geológusok, geokémikusok számára nagyon sok meglepetést rejt az örökké fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt, amely féltekénk szárazföldjeinek szinte egynegyed részét borítja (lásd a térképet lentebb). Úgy tűnik ugyanis, hogy a permafroszt kiolvadóban van a globális felmelegedés miatt, és ez az olvadás hozza létre azokat a rejtélyes krátereket is, amelyekről korábban az Origón is beszámoltunk.






A Jamal-félszigeti kráter
Forrás: AFP/-


Metán ütötte kráter
Az első lyukat a Jamal-félszigeten fedezték fel rénszarvasvadászok július közepén, majd egy újabbat Taz, egy másikat pedig a Tajmír-félszigeten. A környék messze északon fekszik: a legközelebbi jelentősebb város, Nojabrszk 700 km-re van délre, a Szibéria fővárosaként emlegetett Novoszibirszk 1600 km-re.
Eleinte nagyobb méretű fagypúpok, az úgynevezett pingók összeomlásának tulajdonították a lyukak megjelenését. Az Alaszkai Egyetem egyik orosz geofizikusa, Vlagyimir Romanovszkij, majd az USA Nemzeti Hó- és Jégadatközpont biogeokémikusa, Kevin Schaefer azonban mással magyarázza a jelenséget: szerintük a felszín alatti üregekben felgyűlő metán áll mögötte. Elméletük szerint egy metánhidrát-réteg vagy -lencse elolvadásáról lehet szó. A „gyúlékony jég”-ként ismert anyag víz és különféle gázok fagyott keveréke, amelyben a vízmolekulák rácsszerű elrendeződésben ejtik csapdába a metánmolekulákat. A permafroszt felengedésével a metánhidrát is elolvadt, a gáz kiszabadult, és a túlnyomás szó szerint kivetette maga fölül a talajrétegeket.

Hol járunk?
Permafrosztnak számít az olyan talaj, amely legalább két éven át fagyott állapotban van. Feltétel, hogy a levegő éves átlaghőmérséklete 0 és -5 Celsius-fok között legyen, ilyenkor foltokban alakul ki fagyott talaj, illetve a legutóbbi eljegesedés következményeként Alaszka és Szibéria egyes vidékein mélyebb és tartósabb permafroszt jellemző. A folytonos örökfagyott talaj kialakulásához az szükséges, hogy a térség éves átlaghőmérséklete -5 fok alatt legyen.

A sötétlila szín jelzi, hol folytonos az örökfagyott talaj
Forrás: University of Alaska



Eddig nem tapasztalt folyamatok
Az Északi-sarkvidéken a bolygó átlagához képest kétszer gyorsabban nő az éves átlaghőmérséklet, vagyis a globális felmelegedés ott jobban érezteti a hatását. Ennek főként az az oka, hogy a visszahúzódó, csökkenő hótakaró kevesebb napsugárzást ver vissza. „Egyszer csak a permafroszt olyan állapotba kerül, amely már nem összehasonlítható azzal, mint amilyennek az utóbbi nagyjából száz évben megismertük ezt a vidéket. Eddig még sosem tapasztalt folyamatok indulnak be” – jellemezte a helyzetet Guido Grosse, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet geológusa a Scientific American kérdésére.
Ezt az elméletet támasztja alá Andrej Plehanov, a szalehardi (város az Ob folyó mentén) Arktiszkutató Tudományos Központ munkatársának vizsgálata, amelyről a Nature híroldala számolt be. Plehanov a Jamal-félszigeti lyuknál mért szokatlanul magas metánkoncentrációt. A kráter aljzatának közelében 9,6 százalékos volt a gáz koncentrációja, míg normál esetben mindössze 0,000179%-os a koncentráció.






Permafroszt a csukcs autonóm régió területén
Forrás: RIA Novosti/Boris Kaufman


Nincs rá példa
Az USA geológiai szolgálatának geofizikusa, Carolyn Ruppel viszont arra emlékeztetett, hogy metánhidrát legalább száz méteres mélységben alakul ki. A szibériai kráter pontos mélységét egyelőre nem ismerjük. Plehanov és munkatársai egy ötvenméteres kötélen engedtek le egy videokamerát, de a kábel nem volt elég hosszú. A felvétel szerint a kráterben 70 méteres mélységig gyűlt fel a víz, tehát elképzelhető, hogy a lyuk bőven száz méter mély.
Abban minden, a kráterekről nyilatkozó geológus egyetért, hogy nincs a szakirodalomban olyan leírás, amely minden kétséget kizáróan megmagyarázná a jelenségek előfordulását. Azt is valószínűnek tartják, hogy ilyen kráterek sűrűbben fordulnak elő a jövőben, ahogy az északi tájak fokozatosan felmelegednek.
Kockázatos, ha hasonló metánkitörés egy földgázlelőhely közelében történik. Plehanov arra hívta fel a figyelmet, hogy a bovanenkovszkojei gázmező csak harminc kilométerre esik a jamal-félszigeti krátertől. Az orosz kutatócsoport ezért azt javasolja, hogy fúrjanak le több ponton a permafrosztba, hogy a gáz túlnyomását csökkentsék. Elméletben ez jól hangzik, a megelőzéshez viszont előbb pontosan tudni kellene, hol olvad a metánhidrát a mélyben, tehát hol érdemes fúrni.

Dülöngélő erdők, megrepedező utak
A titokzatos lyukakhoz képest gyakrabban előforduló jelenség az úgynevezett részeg erdő. Ahogy a permafroszt olvad, a korábban betonszilárdságú talaj mocsárrá változik (a sarkvidéki tájakon néhol a talaj 80 százaléka jég). Mivel a jég térfogata a vízénél nagyobb, a talaj megsüllyed. Emiatt a korábban szálegyenesen növő fák szabályosan megdőlnek.
Hosszabb távon szintén károkat okoz, hogy az északon kiépített modern infrastruktúra – utak, épületalapozások, távvezetékek – megsérül a bizonytalanná váló talajon. Több tucat hektáron okozhatnak gondokat a lassan mozgó földcsuszamlások, sárlavinák. Egy ilyen, az 1970-es évektől Szibériában megfigyelt csuszamlás évi egy kilométeres sebességgel halad, a korábban fagyott talaj hetvenméteres mélységig mozog.

Vizsgálják a Jamal-félszigeti lyukat
Forrás: AFP/-


Mennyire olvad a permafroszt?
Az Alfred Wegener Intézet adatai szerint húszméteres mélységben az utóbbi húsz év melegedése miatt 2 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, követve a talaj közeli légrétegek átlaghőmérsékletének változását. A levegő hőmérsékletéről legutóbb az USA Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete, az NOAA közölt adatokat. Az NOAA idén májusban közreadott éghajlati elemzése szerint Szibéria középső részén kiugróan nagy volt a melegedés, az április 5 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010 között abban a hónapban mért átlaghőmérséklet.
Az Oxfordi Egyetem Földtani Tanszékének egy 2013-ban közölt vizsgálata szerint az olvadás tíz-harminc éven belül megkezdődhet Szibériában. A kutatók hat barlang függőcseppköveit vizsgálták egy észak-déli tengely mentén Kelet-Szibériától a Góbi-sivatagig. A cseppkövek csak melegebb időszakokban növekednek. A barlangi ásványlerakódásokból arra következtettek, hogy a múltban a mainál alig nagyobb átlaghőmérséklet-növekedés miatt már elkezdett felengedni a szibériai permafroszt.

Hatalmas mennyiségű üvegházgáz
A krátereken, a veszélyesebbé váló gázmezőkön, a részeg erdőkön és a földcsuszamláson túl van egy még nagyobb, az egész bolygóra kiható kockázata az örökké fagyott talaj olvadásának. A több száz/ezer éves permafroszt rétegekben összesen 1650 milliárd tonnányi szén van eltemetve Claire Treat és Steve Frolking, a New Hampshire-i Egyetem (USA) Föld- és Óceánkutató Intézetének munkatársai szerint.
A legnagyobb kérdés az, hogy mi történik akkor, amikor a fagy már nem védi a lebomlástól a széntartalmú rétegeket, továbbá az, hogy mennyi szén és mennyi metán szabadul fel, és az is, hogy a két üvegházhatású gáz mennyisége hogyan aránylik egymáshoz. A válasz azért fontos, mert hatalmas mennyiségű üvegházgázról van szó: például 2010-ben emberi tevékenységek miatt 49 milliárd tonna szén került a légkörbe, az ipari forradalom kezdete óta pedig összesen 1190-1410 milliárd, a Föld teljes növényzete pedig körülbelül 123 milliárd tonnát képes megkötni egy év alatt.

Szivárog a metán egy tavacskából
Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program


Dániai kísérlet
A fenti kérdések a permafroszt kutatásának legvitatottabb témái, egyelőre minden kétséget kizáró válaszok nincsenek. Bo Elberling, a Koppenhágai Egyetem Permafroszt Központjának munkatársa kutatócsoportjával Grönland északkeleti részén vizsgálta az örökké fagyott talajt (eredményeiket a Nature Climate Change szakfolyóirat közölte). Megállapították, hogy 1996 és 2008 között a talaj aktív (felengedő) rétege évente 1-2 centiméterrel mélyült. Ezenkívül laboratóriumban eltérő körülmények között vizsgáltak két talajmintát tizenkét éven át: az egyiket a száraz pusztáknak megfelelő, a másikat a nedves réteknek megfelelő körülmények között tartották.
A laboratóriumban tartott minták szénmennyiségének 17-78 százaléka a levegőbe került, a folyamat annál gyengébb volt, minél nedvesebb volt a talaj. A grönlandi vizsgálati helyszínen viszont nem mértek hasonlóan nagy szénkibocsátást. Az ellentmondásnak az az oka Elberling csoportjának elemzése szerint, hogy a mintákat tizenkét éven át stabilan 5 fokos hőmérsékleten tartották, míg a grönlandi helyszínen csak évente két hónapon át enged fel 0 fok fölé a talaj. A dán kutatócsoport úgy számol, hogy a laboratóriumi körülmények száz évnek felelnének meg a természetben.

Nedves vagy száraz?
A kísérlet rávilágított egy fontos körülményre. Amikor a mintát nagyon nedvesen tartották, akkor a szénkészletnek kevesebb mint 2 százaléka szabadult fel szén-dioxid formájában. Amikor viszont szárazságot alakítottak ki a laborban, akkor a szénkészlet évi 10-20 százaléka távozott a levegőbe. Nem tudni, hogy a permafroszt változó ökoszisztémája szárazabbá vagy nedvesebbé válik. Előbbi esetben gyors üvegházgáz-kibocsátásra számíthatunk (ezt nevezik a kutatók szénbombának). Mindez nem csak geofizikai és -kémiai, hanem hidrológiai kérdés is, szerepet játszik benne a növénytársulások változása, és az is, hogy mennyi napsugárzást nyel el és mennyit ver vissza ez a vidék a jövőben.
Szintén nehéz választ adni arra, hogy a permafrosztból kiszabaduló üvegházgázból mennyi lehet a szén-dioxid és mennyi a metán. A nagyobb szén-dioxid-koncentráció és a melegedés kedvez a növények növekedésének, a vastagabb, fejlettebb növénytakaró viszont több CO2-t is köt meg. Emiatt elképzelhető, hogy egy idő után a permafrosztból több metán szabadul fel, mint CO2.
Ez azért nem mindegy, mert százéves távlatban a metán üvegházhatása húsz-huszonnégyszerese a szén-dioxidénak. Ám a metán átlagosan 8,4 év alatt eltűnik a levegőből, mert a légkör magasabb rétegeit, a sztratoszférát és a mezoszférát elérve reakcióba lép a hidroxilgyökökkel és az oxigénnel. Ellenben a szén-dioxid körülbelül 50 százaléka nagyjából harminc évig, de 30 százaléka több évszázadon, 20 százaléka pedig évezredeken át a légkörben marad, megtartva a földfelszínről visszasugárzó hőt.
http://www.origo.hu/kornyezet/20140808-permafroszt-orokfagy-klimavaltozas-felmelegedes-kockazat-metan-es-szenbombava-valik-sziberia.html

 

Műhold még nem látta ilyen jól a Földet.




A WorldView-3-val már kisebb tárgyakat is kiszúrhatnak az űrből. Infravörös érzékelőjével felhőn, füstön és ködön is átlát.

Szerdán bocsátotta fel eddigi legfejlettebb Föld-figyelő műholdját a polgári felhasználásra szánt műholdképekkel kereskedő DigitalGlobe cég. A kaliforniai Vandenberg Légibázisról útnak indított WorldView-3-as szatellit elődeinél sokkal részletgazdagabb képet tud továbbítani a Földre.


31 centiméteres részletesség
Az új műhold 31 centiméteres részletességű képet tud rögzíteni. Ez a részletességi érték már azt sugallja, hogy a műholddal egy pizzásdoboz nagyságú tárgyat is észlelni lehet, de ez nem így van - magyarázta el az Origónak egy térinformatikus szakértő.
Ahhoz, hogy egy tárgy látszódjón egy műholdképen (vagy légi fotón), legalább 5 pixeles nagyságúnak kell lennie, a 31 centimétes részletesség mellett tehát a dobozból legfeljebb egyetlen képpont látszódna, ami azonosításra alkalmatlan. A szakértő szerint nagyjából másfél méteres tárgy beazonosítására alkalmas az új műhold, ami nagyjából egy szemeteskukának felel meg.

Mit fognak felmérni vele?
Nem is pizzásdobozok felkutatása ez az elsődleges cél, hanem környezetvédelemben, mezőgazdaságban használható adatok begyűjtése: például pontosan fel lehet mérni a nem őshonos növényfajták térhódítása egy adott területen.

Külön honlapot is indítottak a WorldView-3 felbocsátása alkalmából a műholdnak, az itt olvasható információk szerint a 31 centiméteres pontosságot a műhold kamerája csak fekete-fehérben tudja elérni. Ugyanakkor szoftveres technológiák segítségével a kisebb, 1,24 méteres, de színes műholdas felvételeket ötvözni lehet.

A WorldView-3 még a Földön
Forrás: DigitalGlobe


A szatellitet olyan infravörös érzékelővel is felszerelték, amely lehetővé teszi, hogy átlásson felhőkön vagy füstön is, ami például erdőtüzek felderítése esetén fontos: az infravörös felvételein egy képpont a valóságban 3,7 négyzetméteres területnek felel meg a Földön.

Még mindig légi fotó a rekorder
A cég szerint a fent említetthez hasonló elemzések elvégzésére korábban kizárólag repülőről vagy helikopterről készített légi fotók voltak alkalmasak. A légi felvételek közötti részletességi világrekordot azonban még mindig egy magyar fejlesztésű kamera tartja, amelyen egyetlen képpontja csupán félszer fél centiméter.

Így lát át a füstön a WorldView-3 kamerája
Forrás: DigitalGlobe


A műholdas fotózás előnye, hogy rövid idő alatt nagy területet képes végigfotózni: a nagyjából 620 kilométeres magasságban keringő WorldView egy nap alatt nagyjából 680 ezer négyzetkilométeres területet képes végigfotózni, amelyről egy 5,7 terapixeles fotót készít. Ez azt jelenti, hogy nagyjából Franciaország teljes területét képes végigfotózni 24 óra alatt. Működése során a műhold másodpercenként 1,2 gigabájt adatot továbbít a Földre, amely adatátviteli sebesség jóval gyorsabb az összes otthon használatos vezeték nélküli berendezésnél is. A műholdon egy olyan speciális berendezés is helyet kapott, amely az időjárás hatásainak korrekciójával javítja a képminőséget.

A közel három tonnás WorldView-3 műhold a tervek szerint több mint hét évig kering majd a Föld körül, utódját, a WorldView-4-est a tervek szerint 2016-ban bocsátják fel.
http://www.origo.hu/techbazis/20140814-muhold-meg-nem-latta-ilyen-jol-a-foldet.html

 

Képeken a legfényűzőbb Aston-Martin.



Eddig csak a gyár által kiadott látványtervekről ismerhettük a négyajtós luxusautót, de most valódi képek is kikerültek az internetre. A forgalmazás abba a szakaszába ért, ahol egy körúton mutatják meg az egyik első példányt a lehetséges vásárlóknak - ennek során készült a négyajtós luxusautóról néhány fotó.




A modern Lagonda a hetvenes évek futurisztikus limuzinját idézi meg, éles vonalai, és egyetlen vetélytársára sem emlékeztető orr-része igazán különleges látványt nyújt. Arról, hogy a lemezek alá milyen technika kerül, egyelőre nincs hír, de több, mint valószínű, hogy a Rapide S 5,9 literes V12-es motorját használják majd, hisz más alkalmas motor nemigen akad a sportkocsigyár rendelkezésére álló alkatrészek közt. Ennek az 550 lóerejét hétsebességes automata váltón keresztül viszik az útra, így a Lagonda akár öt másodperc körül is elérheti a száz km/h-t.



Nem meglepő módon először a tehetős, közel-keleti ügyfelek láthatják az autót, sőt, a gyár azt tervezi, hogy csak ebben a régióban forgalmazzák majd. Nem elég azonban mérhetetlenül gazdagnak lenni a vásárláshoz, csak az kaphat Lagondát, akinek a gyár felajánl egyet. Persze az is elképzelhető, hogy ez csak a hírverés része, de az már most biztos, hogy hasonlóan kevés készül majd az autóból, mint az Aston-Martin One-77-ből.



Az utolsó sorozatgyártású Lagonda 1976 és 1990 között készült. Tizennégy év alatt mindössze 645 darabot építettek az akkor végtelenül modernnek számító négyajtósból. Ez volt az első utcai autó, amelybe fedélzeti számítógépet építettek. Csupán az elektronikus rendszer kifejlesztése négyszer annyiba került, mint magáé az autóé. 2009-ben már szóba került, hogy feltámasztják a legendás márkanevet, igaz akkor egy hobbiterepjáró-tanulmányra került a Lagonda emblémája. Ezt a tervet később elvetették, helyette egy újabb limuzint fejlesztettek ki a patinás márka számára.
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2014/08/29/kepeken_a_legfenyuzobb_aston-martin/

 

Putyint is megfenyegette az Iszlám Állam.



"Trónfosztással" és az egész kaukázusi térség felszabadításával fenyegette meg Valgyimir Putyin orosz elnököt az Iszlám Állam azon a videófelvételen, amelyet a terrorista szervezet szerdán tett fel a YouTube-ra.

A videoportálon látható felvételen egy harci gép látható, amelyet állítólag az orosz elnök küldött Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, és amely az iszlamisták birtokába került. Az egyik dzsihadista a gép szárnyán állva hangosan fenyegeti Putyint.
"Ez az üzenet neked szól, Vlagyimir Putyin, ezt a gépet, amit Bassárnak küldtél, visszaküldjük neked, ha Isten is úgy akarja" - mondja a terrorista. Fenyegetését így folytatja: "És felszabadítjuk majd Csecsenföldet és az egész Kaukázust, ha Isten is úgy akarja. A trónod inog, és le is lesz döntve, amikor elérkezünk hozzád".
Az orosz főügyészség szerdán elrendelte, hogy korlátozzák az említett videóhoz való hozzáférést. Bűnügyi vizsgálatot is indított terrorcselekményre való bujtogatásért, valamint az Oroszország területi épsége elleni nyilvános fenyegetésért.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20140903-putyint-is-megfenyegette-az-iszlam-allam.html

 

Targoncával állt bosszút főnöke Audiján.


A nagykanizsai férfi egy kilimáni telephelyen beült egy targoncába és annak villájával oldalról felnyársalta korábbi főnöke Audi A5-ös autóját. Először kilyukasztotta a baloldalát, aztán a villájával felborította az egész járgányt.
A 42 éves férfi azt mondta a rendőröknek, hogy egyáltalán nem bánta meg tettét, mert egykori főnökével anyagi vitában áll.


Galéria: A targoncás bosszúja (4 kép) Fotó: Police.hu


A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya rongálás és jármű önkényes elvétele bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett.
http://index.hu/belfold/2014/09/06/targoncaval_allt_bosszut_fonoke_audijan/