Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői. A kiállítás helyszínének pikantériája, hogy Salò volt Hitler legfőbb szövetségese, Mussolini székhelye is az olasz diktátor bukása után. A művészettörténészek általában értéktelennek tekintik Hitler képeit A kis olajfestmény, amelyet egy neve elhallgatását kérő német magángyűjtő adott kölcsön a szombaton megnyílt Museo della follia (Az őrület múzeuma) című kiállítás számára, a kurátor szerint távolról sem mestermű. Hitlert nem tekintik festőtehetségnek a művészettörténészek Forrás: Bundesarchiv A művészettörténetben sok olyan alkotót ismerünk, akinek az elméjét súlyos zavarok gyötörték, ők a látomások, hallucinációk nyelvén fejezték ki magukat” – magyarázta az ANSA hírügynökségnek Vittorio Sgarbi közismert olasz művészettörténész, író és tévés személyiség, aki szerint a Hitler-festmény művészi szempontból értéktelen, ám sokat mond a náci diktátor lelkéről: „semmi nagyság, csupán a nyomorúság” mutatkozik meg a vásznon. Adolf Hitler „Der Alte Hof” című akvarellje a bécsi évekből Forrás: Wikimedia Commons Annak ellenére, hogy a művészettörténészeknek ez a többségi álláspontja, ha ismeretlen, szignó nélküli képként bírálják Hitler egy-egy alkotását, általában ennél jobb osztályzatot kap a fiatalkorában művészi ambíciókat dédelgető náci diktátor. A gyermek Hitler. Hitler csak tizenhat éves korában hagyta el a szülővárosát, hogy Bécsben fusson be festőművész-karriert Forrás: Bundesarchiv/O.Ang. A bécsi Képzőművészeti Akadémia elutasító döntése után politikussá lett Adolf Hitler cím nélküli festménye mellett Francisco Goya spanyol és Francis Bacon angol festő, valamint számos olasz művész alkotása is látható. Építésztalentumot látott meg benne a képzőművész-professzor Adolf Hitler 16 éves korában, 1905-ben költözött Bécsbe azzal az indokkal, hogy felkészüljön a Képzőművészeti Akadémia Festőiskolájába tervezett felvételijére. Az első időkben viszonylag kényelmes megélhetést biztosított számára apja, az 1903-ban elhunyt néhai Alois Hitler után folyósított árvasági járadék, illetve az anyjától, Klara Hitlertől (leánykori nevén Klara Pöltzl) kapott pénz. A későbbi Führer atyja, Alois Hitler, császári és királyi vámtisztviselő Forrás: Bayerische Staatsbibliothek, München, Fotoarchiv Hoffmann Ekkor kezdett el intenzíven rajzolni és festegetni, teljesen önképző módon. Nem folytatott festészeti-grafikai alaptanulmányokat, így nagy valószínűség szerint nem is lehetett tisztában a patinás bécsi Képzőművészeti Akadémia magas szintű felvételi követelményeivel. 1907-ben elutasították a Képzőművészeti Akadémiára benyújtott felvételi kérelmét, ami keserves csalódást okozott az ifjú Hitlernek. Bécsben a képei eladásából próbálta meg fenntartani magát Forrás: Bytes Az egyik professzor – a rajzai alapján – úgy látta, hogy Hitler kiváló, tehetséges építésszé válhatna, ezért azt javasolta a csalódott fiatalembernek, hogy az építészet területén próbálja meg kamatoztatni tehetségét. Merevség, mozdíthatatlanság, makacs megrögzöttség jellemezte Hitler azonban nem adta fel festőművészi ambícióit. A kudarcot elhallgatta rokonai, ismerősei előtt. Miután a pénze fogyatkozni kezdett, 1908-ban egyik barátjával, August Kubizekkel bérelt közös szobát Bécs belvárosában. Kubizek így emlékezett vissza Hitlerre: „Valami kínos komolyságban megnyilvánuló keménység, merevség, mozdíthatatlanság, makacs megrögzöttség jellemezte lényét.” (Forrás: Kubizek, August: Adolf Hitler. Mein Jugendfreund, 1953.) Hitler katonaként az első világháború idején. Festőművészi önképe ekkor szűnt meg Forrás: Bayerische Staatsbibliothek, München, Fotoarchiv Hoffmann 1908 őszén ismét megpróbálta a felvételit a Képzőművészeti Akadémiára, ekkor azonban már az első körben kihullott. Mivel pénzforrásai fokozatosan elapadtak, és puritán, egyszerű életvitele fenntartásához sem voltak elegendőek, ismerősei tanácsára elkezdett képeslapokat, illetve kisebb méretű akvarelleket festeni, és ezek eladásából próbálta meg fenntartani önmagát. Anyagi nehézségei miatt 1910 februárjában kénytelen volt bejelentkezni egy bécsi férfiszállásra, ahol apró, cellaszerű szobát kapott. 1908 és 1913 között nagyjából 3000 képet festett, ezekből napjainkra mintegy 700 ismert alkotása maradt fenn. Hitlernek mintegy 700 ismert alkotása maradt fenn Forrás: So Bad So Good Festményeinek jó részét Samuel Morgenstern osztrák üzletember, illetve egy Neumann nevű magyar vállalkozó vásárolta fel. Neumann-nal jó kapcsolatot ápolt Hitler, kifejezetten kedvelte. Morgenstern precíz listát vezetett az általa vásárolt és eladott képekről, a vevőket is feljegyezte. A jelenből visszatekintve a Morgenstern-lista külön érdekessége, hogy e nyilvántartás szerint a legtöbb Hitler-képet zsidó származású bécsi polgárok vásárolták meg. Kancellárként betiltotta a „zsidó-néger” irányzatúnak minősített alkotások kiállítását Hitler képeinek sajátos jellegzetessége, hogy szinte kivétel nélkül épületeket, utcarészleteket ábrázolnak, többnyire emberek nélkül. Azokon a festményein, amelyeken figurák is láthatók a házakon kívül, az alakoknak marginális, alárendelt szerep jut a kompozícióban. Hitler képein ritkák az emberi alakok, és általában alárendelt szerepet játszanak a kompozícióban Forrás: So Bad So Good Bécsből Münchenbe távozott, hogy elkerülje az osztrák–magyar közös hadseregbe való besorozását. Az első világháború kitöréséig Münchenben is a festészetből próbált boldogulni. Annak ellenére, hogy ebből nem tudott megélni, eszében sem jutott más kereső foglalkozás után nézni. Amikor Münchenben rátaláltak az osztrák sorozótisztek, festőművésznek aposztrofálta magát előttük. Az 1920-as évektől kibontakozó új, „dekadens” képzőművészeti irányzatokról már pártvezérként is sommásan lesújtó volt a véleménye Forrás: War History Online A művészi önképét csak az első világháború idején adta fel, bár a művészetek iránti élénk érdeklődését és gyakori, többnyire sarkos véleménynyilvánítását pártvezérként, majd 1933. január 30. után kancellárként sem adta fel. A festészetben – és általában a művészetekben – erősen konzervatív nézeteket vallott, idegenül és ellenségesen viszonyult a 20-as évektől kibontakozó modern festészeti irányzatokhoz, az expresszionizmushoz, szürrealizmushoz és más egyéb úgynevezett izmusokhoz. Kancellárként rendeletileg kitiltotta az általa csak „zsidó-néger” irányzatúnak minősített modern alkotásokat a kiállítótermekből Forrás: Bundesarchiv/O.Ang. Amikor hatalomra jutott, egész egyszerűen kitiltotta az általa csak „dekadens”", valamint „zsidó-néger” irányzatúnak nevezett képzőművészeti alkotásokat a kiállítótermekből. Nem volt szobafestő, és sohasem rendelkezett polgári foglalkozással Kancellárrá választása után jelentősen felértékelődtek a képei. 1945 után a Németországban fellelhető festményeinek jelentős része amerikai hadizsákmányként a tengerentúlra került. Az Egyesült Államokban a mai napig nem engedik meg Hitler festményeinek nyilvános kiállítását. Képei viszont rendszeresen felbukkannak a különböző aukciókon. Hitler képei rendszeresen felbukkannak a különböző festészeti aukciókon Forrás: Wikiart A művészettörténészek zöme értéktelen alkotásoknak minősíti Hitler képeit, néhány szakember szerint azonban szorult belé némi művészi tehetség. A máig népszerű urbánus legendának, miszerint Hitler szobafestő lett volna, nincs valós alapja. 1933-as hatalomra kerülése után elsősorban az antifasiszta propaganda terjesztette ezt róla. Adolf Hitler kancellár és Paul von Hindenburg német államelnök, 1933-ban. Csak urbánus legenda, hogy Hitler szobafestő lett volna Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Dpa Jean Effel, a híres francia karikaturista az 1938-as Anschluss és a csehszlovákiai válság idején két, széles körben ismertté vált karikatúrát készített, amelyen Hitler szobafestőként Ausztriát, illetve Csehszlovákiát barnára, náci színre mázolja át. Valószínű, hogy ezek a közismert karikatúrák is hozzájárultak a Hitler mint szobafestő című népszerű legenda kialakulásához. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...
