A közvetítői eljárás az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával, vagy a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével indul meg. Fontos követelmény, hogy a közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A közvetítői eljárásra vonatkozó jogi szabályozást a 2006. CCXXIII. törvény tartalmazza. Ez alapján a közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás – fejtette ki dr. Fekete Klaudia. Célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. A törvény előírása alapján fontos, hogy a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Csak önkéntes hozzájárulással mehet A közvetítői eljárás az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával, vagy a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével indul meg. Fontos követelmény, hogy a közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek és az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat. Az eljárás lényege, hogy a feleknek minden egyezségre önként kell jutniuk. A sértett és a terhelt jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. A közvetítői megbeszélés szabályai A közvetítő a közvetítői eljárást elrendelő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. A megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A jogszabály rendelkezése alapján az eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni. Forrás: AFP/Yuri Cortez A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja. A megbeszélés befejezését követően a közvetítő feljegyzést készít. A közvetítői eljárásban a felek között a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. Ezt a megállapodást írásba kell foglalni. Amennyiben a felek között nem jön létre megállapodás, a közvetítő értesíti a bíróságot és az ügyészséget és folytatódik a büntetőeljárás, ezért érdemes ennek elkerülése érdekében minden esetben az egyezségre törekedni – tanácsolta végezetül dr. Fekete Klaudia. Let's block ads! (Why?) Forrás...