2020 Hogyan ne ússz meg egy gyilkosságot, amelyet valószínűleg nem te követtél el – A légikísérő

Hogyan ne ússz meg egy gyilkosságot, amelyet valószínűleg nem te követtél el – A légikísérő



A légikísérő (The Flight Attendant) olyan krimivígjáték-sorozat az HBO-tól, amely a kábeltévézés egyszerűbb korszakát idézi föl. Kaley Cuoco karaktere szinte mindent elkövet, hogy szerencsétlenkedésével ne ússza meg a bűntényt –amelyről nem tudni, ki követte el –, de ezt egyáltalán nem szórakoztató módon teszi.A műfaj szerelmesei nehezen állnak ellen egy könnyed kriminek, főleg, ha furmányos rejtélyt, csodálatos tájakat, csinos szereplőket és szórakoztató humort is ígér. A baj akkor van, amikor ezeknek csak a töredéke valósul meg. Jó a megérzés! Itt bizony a képeslap egyik felén a látvány, a másik felén pedig a pár sorban összegezhető kreatív ötlet fért csak el.

Játsszunk kitalálósdit: mit kellene tennie annak a csinos légiutas-kísérőnek, aki megismerkedik egy szexi orosz üzletemberrel Bangkog felé a felhők felett. Majd a forrón eltöltött éjszaka után a férfi véres holteste mellett ébred? Ráadásul a rengeteg italtól emlékezetkiesése van. Sok helyes válasz létezhet, de ha kíváncsi vagy a lehető legrosszabb döntéshozatalra, akkor ez a te sorozatod!



A légikísérő puhafedeles nyári ponyvák hangulatát árasztja, sekélyes és unásig ismert elemekkel. Persze, ha valaki utazás közben egy kicsivel izgalmasabb dologgal akarja elütni az időt, mint az ablakon kibámulás, akkor működhet a dolog!

Pedig lehetne több, mint egy ingyen limonádé, amelynek esetleg elfelejted meginni a végét.
Nincs is annál beszédesebb, mennyire sok helyről másol ez azaz alkotás, mint az, hogy az első pillanatban azt hittem, rossz sorozatot indítottam el, mert az ikonikus The New Pope főcímzenéjével startolnak az események. Később újabb hasonlóság: az intró képi világát, mintha az Archerből vágták volna ki, ott jól működött a 60-as évek kémsorozatai attitűdjének felelevenítése. A Roger Moore-féle Az Angyal utáni nosztalgia remek lenne itt is, ha nem merülne ki a stílusirányzat a bevezetővel és a túlzásba vitt, mozaikszerű képmegosztásokkal. Nyomozás ugyan van, és kémkedés is, de milyen… Azért ne száguldjunk ennyire előre!

Adott egy életet habzsoló, nagyivó és könnyűvérű stewardessünk, aki csodás helyeket jár be a munkája közben.

Az igazi légiutas-kísérők számára kicsit sértő lehet már, hogy a főszereplő fő tulajdonsága az a rosszmájú sztereotípia, hogy ahány város, annyi farok.
Cassie Bowden olyan lány, akivel első ránézésre tök jól lehet bulizni. Azonban hosszú távon megelégeljük, hogy mindig lelép azért, hogy valaki a bugyijába juthasson. Aztán másnap elvárja, hogy elnézzük, hogy bűzlik a piától, hogy semmit nem csinált meg. Hogy azt is elfelejtette, amit ő ígért. Nála az a karakterfejlődés, ha a problémáit kivételesen nem még több hancúrozással akarja elfeledni. Ezek után nehéz elvárni a nézőktől, hogy sajnálják. Vagy huzamosabb ideig tolerálják őt, ahogy hosszan szenved a kulimásztól, amelybe félig-meddig saját maga miatt került. És csak egyre nagyobb bajba keveri magát! Szinte már fáj nézni őt, és direkt várjuk, hogy az FBI elkapja, ha ludas a gyilkosságban, ha nem.

Kicsit sem finom utalással a Bűn és bűnhődés parafrázisát akarják bemutatni (gyengébbek kedvéért, pont ezt olvasta a megboldogult üzletember). Cassie miközben botcsinálta módon próbál kutakodni, mi is történt valójában, lassan kezdi elveszíteni az eszét. Az idegösszeomlás szélére kerül, és hallucinációszerűen, folyamatosan visszakerül a traumatikus élmény helyszínére, hogy ott egészen szórakoztató és parázs vitákat folytasson a jobblétre szenderült egyéjszakás kalandjával. A képzeletbeli Alex (Michiel Huisman) megpróbál segíteni neki, hogy rájöhessenek, ki is ölte meg őt valójában, és honnan ered a lány sok, múltból hozott problémája. Ez az abszurd szál az egyetlen pozitívuma a sorozatnak és üdítő színfolt a sok középszerűség között.

Kaley Cuoco hitelesen játssza a részeges bajbajutottat. Viszont a kínosan elnyújtott jelenetekről és kitalálható gagekről a bő lére eresztett történetvezetés tehet.

Ahogy a részekkel haladunk, kezd bonyolódni a rejtély. Bár, így sem tűnik úgy, hogy valami eget rengetően furfangos megoldása lesz majd.
Az elején számtalanszor időzünk feleslegesen ugyanazokon a flashback snitteken, ahogy folyamatosan jön vissza Cassie emlékezete. Mert bizony itt a nyomozás nagy része az, hogy szép lassan eszébe jut, mi is történt azon a bizonyos estén. A gyilkossággal megspékelt Másnaposok viszont negyedannyi fordulatot és humort tartogat, mint a Las Vegas-i legénybúcsú éjszakája. Ha A légikísérőt feszesebbre írják, egy szokványos krimisorozat egy epizódját tenné ki, nemhogy egy egész évadot!

https://www.filmtekercs.hu/sorozat/legikisero

 

Bevált recepten minek változtatni? – A légikísérő (2. évad)



Hiába ismétli önmagát sok tekintetben, A légikísérő (The Flight Attendant) a második évadjában is legalább annyira szórakoztató, mint az elsőben volt. A kritika a második évad első két része alapján készült.

A 2020-as év egyik legeredetibb szériája volt a Chris Bohjalian azonos című regényén alapuló A légikísérő, mely remekül egyensúlyozott a fekete komédia és a krimi határmezsgyéjén, miközben formailag is sok kreatív megoldást mutatott – nem véletlen, hogy többek között jelölték Golden Globe, Primetime Emmy, a hollywoodi kritikusok és szinte valamennyi szakmai céh díjára.

A nyolcrészes első évad kezdetén a légikísérő Cassie Bowden (az Agymenőkből ismerős Kaley Cuoco) egész lazán vette az életet: ivott még munka közben is, és nem ritkán ébredt utasai ágyában egy könnyű egyéjszakás kalandot követően. Amikor egy ilyen után alkalmi szeretőjét (Michiel Huisman) holtan találja, mintha mi sem történt volna, angolosan távozik a helyszínről. Amikor az FBI kérdezősködni kezd az esetről nála, már ő maga sem biztos benne, hogy nem ő volt a tettes.



Az első évad viszontagságait követően Cassie új életet kezd: Los Angelesbe költözik, felhagy az ivással, a repülés mellett azonban egy kis mellékesért civil megfigyelőként besegít a CIA-nak. Amikor nem tudja féken tartani kíváncsiságát, követni kezdi egyik célpontját, aki egy hozzá kísértetiesen hasonlító nővel szeretkezik – mielőtt meghal.

Cassie ismét egy gyilkossági ügy közepén találja magát, amit ezúttal józanul próbál megúszni.
Nagy kérdés volt, hogy a könyv történetén túllépve mit tudnak felmutatni az alkotók a folytatásban. Jó látszik, hogy az alaphelyzet nem sokat változott, az írók csupán a körülményeket cserélték le. Annyira jól működött azonban a Bohjalian által megalkotott recept, hogy egyelőre – legalábbis az első két rész után – nem is hiányoljuk az újdonságokat. Egy rövid felvezetés után a Steve Yockey által vezetett alkotócsapat azonnal belecsap a lecsóba, és rögtön az események közepén találjuk magunkat – tökéletesen beszippantva A légikísérő világába. Amit Szádeczky– Kardoss Klára kolléganőm sekélyes koppintásnak érzett az első évadról írt kritikájában, én azt kifejezetten üdítő stílusgyakorlatnak gondolok. A légikísérő valóban olyan, mint a nyaraláskor két nap alatt lepörgetett ponyva – de ki tudna ellenállni egy ilyen szórakoztató olvasmánynak?


A sorozatot a legendás Greg Berlanti mellett producerként is jegyző Cuoco egyszerűen lubickol az egyszerre neurotikus és magabiztos Cassie szerepében – hálás színészi feladat számára a karakter egyes személyiségrészeinek megjelenítése is. A színésznő egymaga elvinné a hátán a sorozatot, nincs azonban szükség erre, mert a mellékszerepekben is izgalmas karaktereket találunk: zseniális például a Zosia Mamet által életre keltett Annie, aki Cassie kötődési problémákkal küzdő legjobb barátnőjeként sok mókás percet okoz a nézőknek.

Nagyon hiányzik az első évadból Michiel Huisman, aki a Cassie-t az egész évad folyamán kísértő áldozatként érthető okokból nem tudott visszatérni.
De szerencsére a helyére több izgalmas férfi szereplő is érkezett: Annie barátja, Max (Deniz Akdeniz) főszereplővé lépett elő, Benjamin Berry FBI ügynök (Mo McRae) és Cassie új barátja, Marco (Santiago Cabrera) pedig Cassie két életének férfi megfelelői.

Izgalmas a sorozat képi megvalósítása is. Már a hatvanas évek kémsorozatait idéző főcím is parádés, de a folyamatosan használt, szintén a korszakra jellemző osztott képernyős megoldások – múlt évezredbeli képeslapok módjára – egészen érdekes hangulatot kölcsönöznek a szériának. Ez a széria legerősebb vonása: megkapó atmoszférájával, kifejezetten eseménydús cselekményvezetésével és a főhős néha egészen bosszantó, totálisan irracionális döntéseivel vasmarokkal szorítja a nézőit – kérdés, hogy képes lesz-e megtartani ezt a szorítást a következő hat részre is.

A sorozat megtekinthető az HBO MAX-on 2022. április 21-től.

2022. április 26.

https://www.filmtekercs.hu/sorozat/a-legikisero-2-evad