Honthy Hanna

A témát ebben részben 'Színészek Bemutatói' nonoka hozta létre. Ekkor: 2017. január 03..

  1. nonoka /

    Csatlakozott:
    2011. január 02.
    Hozzászólások:
    27,115
    Kapott lájkok:
    2,448
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Születési név Hügel Hajnalka
    Született 1893. február 21.
    Budapest
    Elhunyt 1978. december 30. (85 évesen)
    Budapest



    Évről évre képekben

    [​IMG] 1930
    [​IMG] 1932
    [​IMG] 1952
    [​IMG] 1954
    [​IMG] 1960
    [​IMG]1963
    [​IMG]
    [​IMG]

    Sírja a Farkasréti temetőben.
    [​IMG]




    Életrajza

    1893. február 21.-én született Hügel Hajnalka Budapesten. Édesapja Hügel János nyomdász édesanyja Hanrich Emma varrónő. 1896 -ban három éves volt amikor apja elhagyja őket, édesanyja és nagymamája neveli.
    1903 -ban négy elemi osztályt végzett amikor tízéves korától az Operaház balettnövendéke lett , Guerra Miklós tanítványa volt. A testalkatát mesterei alkalmatlannak találják komolyabb kihívásokra .
    1907 -ben 14 évesen beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. 1912 -ben 19 éves végző hallgatóként Az elvált asszony című operettben olyan sikeresen vizsgázott, hogy Hajnal Hajnalka néven a Népoperához szerződtették.

    1913 -ban megvált a színháztól és Anthes György operaénekestől énekleckéket vett és színészmesterséget tanult. 1914-ben a Vígszínház szerződtette, tanulmányútra Bécsbe küldték . Még ebben az évben dr. Halmos Géza miniszteri titkár felesége lett.
    1915 - ben Honthy Hanna néven vidékre szerződött. 1920-ban végül Beőthy László színházainak lett a tagja. Első sikerét a Blaha Lujza Színházban a Fifi c. operettben aratta. Beőthy gondol egyet és a Király Színházban lépteti fel, ami Fedák Sári székhelye volt. Kíméletlen harc veszi kezdetét, szó sincs sportszerűségről vagy szolidaritásról.
    Közben elvált ,második férje Dr. Pethő Miklós fogorvos.
    1925-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1927-1929-ig a Belvárosi Színházban prózai szerepeket is kapott. Közben nyaranként a Budai Nyári Színházban (Horváth-kert) vendégszerepelt.
    Nagyszerű alakítókészsége, pompás énekhangja, tánctudása, színpadi megjelenése az élvonalba állították és a közönség kedvence lett, s ezt a pozícióját haláláig megtartotta.
    1932-ben A Magyar Rádió első színházi közvetítése Fényes Szabolcs Maya című operettje volt, Honthy Annával a címszerepben.
    Magánéletében újabb változás következett be a negyvenes évek elején újból férjhez ment ,harmadik férje Rácz László autokereskedő ,aki a Citroen cég képviseletével volt megbízva.
    1949-ben végleg visszatér a Nagymező utcába. Az államosított Fővárosi Operettszínházhoz Gáspár Margit igazgatónő szerződtette. Felmerült a nyugdíjazása,de a Luxemburg gróf című operettben a szövegkönyvet átigazító Békeffy István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő az előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt és a szerepet Hannára írták. 1953 -ban Lajtai Lajos Három tavasz című operettjét jutalomjátékként kapta, az életét játszhatta el a háromgenerációs szerepben.
    1954 -ben amikor a primadonna szerepkörből kiöregedett, már 61 éves Honthy Hanna számára a Csárdáskirálynő operettben főszereppé növesztették a korábbi Anhilte (Edwin anyja) szerepét, és Cecíliának keresztelték.
    Az 1960 -as évektől Soós Szabó Editben (Kollár Edit ) és férjében, Koller Györgyben talált patrónusában talált hűséges, baráti támaszra. A nyolcvanadik születésnapja alkalmából jutalomjátékot szerveztek. A Csárdáskirálynőben szerepelt 1973. márc. 3.-án.
    1978-ban távozott az élők sorából Emlékét a Honthy Hanna Alapítvány őrzi.


    Érdekességek:

    -70 évesen hajnal 5-kor már a színházba érkezett,skálázott,mozgásba hozta önmagát,míg fiatal kollegái
    megérkeztek előadás előtt egy egy-fél órával.
    - 70 éves korában még ének- és táncórára járt
    - Amikor kilépett a színpadra,ováció fogadta,olykor akár 10 percre is leállt az előadás,pedig még meg sem
    szólalt a színpadon.
    -Fényes Szabolcs neki írta a Maya címszerepét, Lajtai Lajos Három tavasz című operettjét jutalomjátékként kapta,
    az életét játszhatta el a háromgenerációs szerepben.
    - A Honthy villa a XII. kerület Deres utcában áll. Tihanyban is volt egy villája amit állítólag egy rajongójától kapott.
    - Öniróniával beszélt a koráról,büszke volt rá,hogy illuziót tudott kelteni.Hatvan évesen játszotta el a Három
    tavaszt,amelyben az első felvonásban egy 30 éves primadonnát alakított.
    - Híres volt humoráról.
    80. születésnapján a Csárdáskirálynő díszelőadását rendezték meg. A finálé után Kellér Dezső köszöntötte az
    ünnepeltet.Miközben Kellér beszélt,Honthy elkezdett toporogni.Kellér csodálkozva nézett Rá.
    Mit csinál,Hannuska?-kérdezte a nagy nyílvánosság előtt.
    A nyolcvanadikat taposom
    .-felelte Honthy ártalan képpel.
    - Lajtai Lajos Honthy Hanna számára írta "Az én mamám" c. dal
    - A operettkedvelő moszkvaiak körében is hatalmas sikert aratott, Nyikita Hruscsov pártvezető egy Moszkvics-autóval fejezte ki hódolatát a művésznőnek.
    - Nagyon rossz volt a szeme,de a pontos instrukciókat követve közlekedett a színpadon szemüveg nélkül.
    - " Ha úgy tartotta kedve, megsértődött és délután négykor lemondta az előadást, hogy még véletlenül se tudjunk változtatni a műsoron vagy a szereposztáson. Egyszer-kétszer, amikor beteget jelentett, Fenyvessy Éva ugrott be helyette. Amint meghallotta, azonnal meggyógyult. Ilyen és hasonló cselekkel próbáltuk kivédeni kisebb-nagyobb zsarolásait."



    Könyvek róla:

    1973 - Gál György Sándor: Honthy Hanna - Egy diadalmas élet regénye
    1967 - Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora

    A "Honthy Hanna-díj" odaítélésének szabályairól

    A Honthy hagyaték 2004. évi kamata ítélhető oda minden páratlan évben (a hagyaték páros évi kamatából) annak a pedagógusnak, vagy nevelőnek, aki
    - árva, illetőleg intézeti vagy állami nevelt gyermekek nevelésére hivatott intézménynél áll alkalmazásban és
    - hivatásszeretetével, sőt azon túl is pótolni tudja a szülői gondoskodást, a család és az otthon melegét, és tevékenységével nagyban elősegítette a rábízott gyermekek sikeres pályaindítását, az életbe való beilleszkedését.



    Kitüntetései:

    1950 - Magyar Köztársaság Érdemes Művésze
    1953 - Kossuth-díj
    1953 - Kiváló Művész