Bulvár Igazán - Fb-interjú Ákossal, Rajongói Kérdések Alapján

2014. szeptember 22., 17:29
...

EP, ÚJ LEMEZ


Ákos • IGAZÁN (EP)
Az EP, azaz magyarul a középlemez esetemben kísérlet. Az ötletét egy fiatal előadónál láttam: Thomas Azier, akinek aGhostcity című daláról már beszéltem párszor, a Hylas című albuma előtt két EP-t adott ki, majd lényegében ezekről kiválogatta a legjobb dalokat, és új szerzeményekkel felturbózva adta ki a nagylemezt két évvel később. A zenehallgatási szokások durván megváltoztak az utóbbi néhány évben, az emberek nagy többsége csak egyes dalokat hallgat, albumot nagyon ritkán vagy soha. Egyrészt a középlemez a rövidebb koncentrációs képességekkel megáldott hallgatókat kevésbé teszi próbára, másrészt így az albumhoz vezető út közben sem hagyjuk új dalok nélkül azokat, akik figyelnek a munkánkra. Egy album elkészítése ugyanannyi idő, mint korábban: sok. Az EP ahhoz hasonlít, ahogy régen az irodalmi folyóiratok fejezetenként, folytatásokban közöltek regényeket. Az IGAZÁNfolytatása jövő tavaszra várható egy újabb EP képében. Ha minden a tervek szerint alakul, 2015. őszén a nagylemez is napvilágot láthat, amennyiben jövő ilyenkor ennek a szónak egyáltalán lesz még valami értelme.

Az EP-n szereplő szerzeményekről röviden annyit, hogy szerintünk a legfontosabb dalaink között vannak. A programadó Újrakezdhetnénk után a címadó Igazán szerintünk összetett, sűrű anyag, hangzás és szöveg tekintetében is. Az Amikor szerettél zenéje Zsolt általam ismert legizgalmasabb szerzeménye: az itt megszólaló gitár és a vonóskar egyértelműen jelzi, hogy sokkal komplexebb dolog készül, mint egy szimpla újraösszeállós retroparty. Felnőttünk, felnőtteknek szeretnénk játszani. A Kapuzárás egy harsány, dörgedelmes rockdal arról, ami a mi korosztályunkból sokakat foglalkoztat, például személyesen minket is. Ebben a Sándor akkorát dobolt, hogy csak lestünk a stúdióban. Ez a négy új szám nem monokróm, hanem minimum három különböző hangszerelési világ, és reményeim szerint megmutatja, hol állunk most, mit tanultunk több mint negyedszázadnyi zenélés alatt. A vinil kiadás kérdésével már foglalkoztunk, egyelőre nem indultunk el ebbe az irányba, mert elenyészően kicsi a hazai kereslet, normális gyár meg nem gyárt 1000 példány alatt. Szívesen belevágnék, mert én is szeretem a bakelit hangját.


BONANZA

Ismét megérkeztek a noszatlgiára szakosodott kérdések, és én ismét igyekszem egyértelműen válaszolni: az életem két évtizeddel ezelőtti fejezetét réges-rég lezártam. A Bonanza szép emlék, de számomra egyértelműen a múlt, a jelenben meg van néhány aktuális teendőm és tervem.
Viszont olvastam egy érdekes cikket a zeneszámok kapcsán megélt nosztalgia idegrendszeri vonatkozásairól, ezt örömmel osztom meg az angolul tudó olvasókkal. A cikk röviden összefoglalható lényege az, hogy neurológiai okok miatt „you’ll never love another song the way you loved the music of your youth”.
Tehát ne kísértsük a lehetetlent.


ZSOLT

Lángoktól ölelt
Zsolttal több mint 30 éve ismerjük egymást, együtt éltük meg a kamaszkor drámai időszakát és az első nagy sikereket is. Ugyanabban az utcában laktunk, iskolába menet felfütyültem érte – volt egy füttyjelünk –, ő meg lejött és együtt mentünk a buszhoz minden áldott reggel. Érdekes vele hosszú idő után együtt dolgozni: lelkesen, rugalmasan áll a feladathoz, szemmel láthatóan élvezi a közös munkát, a benne rejlő kihívást. Kifejezetten megindító volt, hogy stúdióban majdnem minden nap elhangzott a szájából, hogy ma is tanultam valamit. Emellett folyamatosan ment és megy a sztorizás, egymás heccelése, röhögések, mint rendesen.

KONCERT


A koncerthangzás irányát általában a készülő új anyag hangszerelése határozza meg, ebben jobbára én döntök. Nem lehet megjósolni előre, hogy hogyan fogadja majd a közönség az ötleteinket. A dalsorrend összeállítása hosszú munka, a próbákon is sokat csiszolódik az anyag. Nem jártam még olyan magára valamit is adó zenekar koncertjén, ahol ne játszották volna az ismertebb dalaikat, urambocsá’ a slágereiket. Konkrét kérdésre reagálva jelezném, hogy a legutóbbi országjárásunk során, a Karcolatok 20 műsorán nem szerepelt se azIkon, se az Új törvény, se az Indiántánc... Természetesen mi is játszunk ismertebb dalokat, mert ezekkel azonosítanak bennünket, de meglepetések, koncerten ritkábban hallható szerzemények is terítékre kerülnek. Ezek arányát általában a közeg dönti el, önálló koncerten nagyobb vagánysággal lehet szerkeszteni a repertoárt, de egy fesztiválfellépés elképzelhetetlen a nagyobb slágerek nélkül. A decemberi dupla arénakoncerten eljátsszuk a négy új dalunkat, elvégre ez egy lemezbemutató előadás is, de a dalsorrendre például – egyéb szempontok mellett – hatással van az a tény is, hogy a Testcímű szólólemezem és a Jóslat című Bonanza-album egyaránt 20 éves idén. (Jesszusom!) A szerkesztést befolyásolja az is, hogy mennyire sikerül eltalálni a hangszerelést.

Próbaterem, 2014

Idén a legfőbb alkotótársam a koncerthangzás tekintetében Zsolt lesz, ő már komoly munkát fektetett a régi dalok áthangszerelésébe, egész nyáron ezen dolgozott, de ebből a feladatból Lepe is kiveszi a részét. A zenekari hangzásnak idén is meghatározó eleme leszSanyi és az ő elemi erejű dobolása: a Roland hangszergyárgyár elektromos dobszettjén az állítólag elszakíthatatlan dobbőrökből már többet péppé vert a srác. A látványt idén isJuhász Viktor kivetítései és Madarász János grandiózus világítástervei határozzák meg, Viktor ráadásul hosszú ideje vezető operatőre a klipeknek, dokumentumfilmeknek, nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Valaki megjegyezte itt, hogy unja a fényjátékot: neki Bangó Margit koncertjeit ajánljuk, ott nincsenek ilyen zavaró hatások. A koncerthangzás Kovács „Rigi” Sándor ízlését, szakmai hozzáértését dicséri. A szervezés, ötletelés minden területén számíthatok Fiák Krisztára, ő a produkciós vezetőnk, aki nálam sokkal határozottabban képviseli a produkciót, nem véletlenül nyerte el a Főnéni becenevet. Kálló Petihangszerész-gitártechnikus próbahelyén készülünk, ő is sok ötletet hoz a produkcióba.Varga Béla a dobbal kapcsolatos ügyeket felügyeli, Sanyinak hosszú-hosszú idő óta a legfőbb segítője. A nyomdai megjelenéseinken ugyanazokkal a fotósokkal dolgozunk hosszú évek óta: Juhász Viktor mellett ilyen Emmer László vagy Fazekas István, a stílustanácsadónk szintén hosszú ideje Tusor Anikó. Az ő munkájuk eredményét Lengyel Boldi grafikus rendezi sajtó alá. A webáruház új kézben van, Bucsai Timi viszi, a visszajelzésekből ítélve jól. Ők nagyjából a szűkebb stáb, a közvetlen munkatársaim, rajtuk kívül még rengetegen dolgoznak egy előadás sikeréért: pakolók, műszakiak, biztonsági emberek és még sorolhatnám. Hogy milyen koncepcióra épül a látvány, azt természetesen nem árulhatom el, de tavaly ősz óta ötletelünk, úgyhogy látványra van remény. Duettre nem készülök, az előzenekarokról pedig legyen elég annyi, hogy az övék elég hálátlan pozíció, és egy nagy produkció kapcsán van annyi megoldásra váró probléma, feloldást igénylő feszültség, hogy ne akarjunk többet.

DUPLA ARÉNA
A dupla arénakoncert másodiknak meghirdetett előadása (dec. 12.) valóban korábban lesz, mint az eredetileg hirdetett koncert (dec. 13.): ezügyben elég elvadult reakciókat is kaptunk. Valahol ez is a ragaszkodás jele, amiért hálás lehet az ember, de szeretném tisztázni a rosszhiszemű feltételezéseket: nem, nem tudtuk előre, hogy lényegében reklám nélkül egy álmos nyár alatt eladjuk a jegyek túlnyomó többségét az eredetileg meghirdetett időpontra. Nem, ez egyáltalán nem természetes, és nincs itthon varázsgömb. (Az elégedetleneknek valószínűleg van, mert ők előre látták mindezt. Az ilyen jóstehetségeknek nagy jövője lenne a koncertszervező szakmában – bár nyilván ezt is előre látják...!) Jómagam simán tudok örülni egyetlen telt háznak is, akár egy sokkal kisebb helyen. Nagyon nehezen álltam rá arra, hogy mégegy előadás legyen, mert ez durván sok átszervezést igényel, nem beszélve a kockázatokról. Nem akarom elkiabálni, de az extra dátum jegyei iránt is egyértelműen komoly az érdeklődés. Nem, az időpontot nem mi választottuk, adottság volt: a december 14-ét szerettük volna, de az történetesen sajnos foglalt az Arénában, a baptista egyházé. Csak halkan jegyzem meg, nem ez lesz az első ilyen kettős dátumunk: tavaly majdnem minden Karcolatok 20-előadással dupláztunk a kisebb helyszíneken, tehát van gyakorlatunk abban, hogyan hozzuk ki magunkból a maximumot minden áldott este.

Konkrét kérdésre felelve közreadom, hogy a hozzám eljutott információk szerint a VIP-jegyesek számíthatnak rá, hogy a szektorukat az Aréna külön leválasztja a színpad előtt.


KÉSŐBBI KONCERTEK

A TURNÉ 2084 óta folyamatosan kapunk koncertmegkereséseket, de a 2015-ös esztendőt még tervezzük. Ha lesz koncertkörút jövőre, arról először Ákos-honlap és a hivatalos Ákos-FB oldal ad majd hírt.


PREMIER EST

A Premier Esten egy néhány dalos minikoncertre számíthatnak azok, akik belépőt nyertek aTelekom játékában. Ízelítőt adunk a decemberi dupla arénakoncert hangulatából, de játszunk olyan dalokat is, amelyek nem lesznek benne a decemberi műsorban. Minden tekintetben egyszeri, exkluzív elődás lesz.


CSALÁD

Családi album
Úgy veszem észre, minden korábbi aggodalmam ellenére a gyerekeimre nem vetül az apjuk árnyéka, nem vagyok téma a gyerekeim korosztályában, a tanárokat sem befolyásolja semmilyen irányba, és ez öröm.

A család, a közvetlen baráti kör véleménye, reakciója természetesen hat rám, például sokszor előfordult már, hogy első tesztközönségem, Kriszta feleségem visszajelzése nyomán finomítottam egy élesebb megfogalmazáson vagy kihúztam a szövegből. Ő külső nézőpontot ad sok mindenhez és gyakran higgadtabb tud lenni, mint én. Néha meg nem! A legtöbb esetben lebeszélhetetlen vagyok bizonyos dolgokról, de ez talán nem is olyan nagy baj. Természetesen biztos háttér és támogatás nélkül nem tudnám így végezni a dolgomat.


EGYÉB FELVETŐDÖTT KÉRDÉSEK

Az eldöntendő kérdés, amelyre csak igennel vagy nemmel lehet felelni azért hasznos, mert nem foglal túl sok helyet a válasz... Dedikálást nem tervezünk mostanában és aligha lenne idő egyenként találkozni a lelkes rajongótábor tagjaival „egy kellemes, fél-egyórás beszélgetős-kávézós” randira. Ugyanakkor az is igaz, hogy nemrégiben, a nyár folyamán aTelekom játékában a Zenetesó alkalmazás kapcsán pont személyes találkozás volt a nyeremény.

A rockosabb vagy akusztikus dalokat épp most hangszereljük át szintis verziókra: azt mostanában nem próbáltuk, vajon fordítva hogyan működne a dolog, de például azAndante, a 40 és a Karcolatok 20 műsorából kiindulva bízvást mondható, hogy egy jó dal megél bármilyen hangszerelésben, úgyhogy simán el tudok képzelni egy Előkelő idegent vonósokkal vagy egy szál zongorával... De ez szó szerint a jövő zenéje.

A kritika egyáltalán nem bánt – bár mintha kissé elfeledtük volna, hogy a kritika nem csupán negatív véleményt jelent, és egyáltalán nem egyenlő a durva elutasítással. A dalok valóban időnként „végtelenül védtelenné” teszik az embert, de soha nem tartottam vissza dalt azért, mert túlságosan őszinte lett volna. Volt időm megérteni, hogy a szerzeményeim alapanyaga az életem. Ha újrakezdhetném, újra ezt az utat választanám, persze lehetőleg kevesebb hibával. Vagy a fene tudja.

Férfidivat, 2014
Hogy az Igazán című dalra készül-e videoklip, arra hamarosan fény derül.


A legutóbb nagy kedvencem, John Updike verseit olvastam, megindító kis kötet ez egy proust-i értelemben nagy prózaírótól. Verset is írtam ennek hatására. Nyáron kamaszkori kedves szerzőm, Salinger regényét újraolvastam eredetiben és végig azzal a gondolattal játszottam, milyen izgalmas feladat lenne mai szemlélettel lefordítani. Több jó filmet is láttam mostanában, a Felszín alatt (Under the Skin) nagyon érdekes élmény volt, olyan, minthaStanley Kubrick élne és újra rendezne. Igaz, előtte elolvastam a filmes adaptáció alapjául szolgáló Michael Faber-regényt, így talán egy kicsit többet éreztem meg belőle. Legújabb nagy kedvencemről, a La Grande Bellezza című olasz filmről talán már beszéltem korábban, volt belőle nyilvános vetítés is, ahol az összegyűlt közönségnek röviden elmondhattam, miért szeretem annyira. Ez is olyan, mintha Fellini életműve folytatódna.

Az Artisták című dal sok impulzus nyomán született. Benne vannak saját, sokszor értelmetlennek látszó küzdelmeim, a Latinovits Zoltán életéről szóló olvasmányok ésGaray Gábor versének hatása is.

Hogy lehet-e mindig újabb hangzásvilággal előrukkolni, nem tudom. Valószínűleg nem. Az emberiség alkotó hányada évezredek óta nagyjából ugyanazokról a kérdésekről beszél, folyton változó formában. Én is ezen igyekszem.



* * *


Mégegyszer köszönöm az érdeklődést, mindenkit szeretettel várunk a szerdai Premier Estre, valamint a december 12-13-i arénakoncertünkre!

Szeretettel, üdv,


Ákos
IGAZÁN - FB-interjú Ákossal, rajongói kérdések alapján