Aki magyar alapanyagból gyárt, és mindent külföldön ad el, vannak devizabefektetései, vagy kinti rokonai, akik hazaküldik a pénzt, az sokat nyer a gyenge forinton. Mindenki más inkább veszít, főleg, ha sokáig marad még a 310 körüli szinten az árfolyam. Már a január sem indult jól, de igazán látványosan két hete kezdett gyengülni a forint árfolyama. A forint péntek reggel némileg tudott erősödni, így 308-309 forintnál volt az euró, de az elmúlt napok tapasztalata éppen azt mutatja, hogy a rossz hírekre a forint képes pillanatok alatt ismét 312-ig zuhanni. A 310 körüli, sőt feletti euróárfolyamok a két évvel ezelőtti mélypontokat közelítik, és bár a jelenség több más feltörekvő devizát is érint, ez sovány vigasz a frankban vagy euróban eladósodottaknak, a külföldre utazóknak és a hazai cégek egy részének. A gyenge forint rövid távon nem okoz problémákat, éppenséggel nyerészkedni is lehet rajta, de a 300-310 feletti euró sokakat kellemetlenül érinthet. Megnéztük, ki örülhet a gyenge forintnak, és kinek fájhat a feje a leértékelődés miatt.Drágul a mlieko A forint gyengülése kihat minden olyan termék kereskedelmi árára, amelyért forintban fizetünk, de a kereskedők külföldről hozatják be. Így ha tartósan gyenge marad a forint, akkor hozzászokhatunk a drágább kávéhoz és kakaóhoz, banánhoz és narancshoz, algalaphoz és Worcester-szószhoz. Drágulna a boltok polcain sorakozó, Szlovákiából vagy Lengyelországból behozott tej is, igaz, ez legalább segítené a hazai termelőket. Export-import Természetesen vannak cégek, amelyek nem azért hoznak be egy árucikket az országba, hogy közvetlenül a fogyasztóknak adják el, hanem azért, hogy felhasználják a gyártáshoz (importálnak). Mások az itthon összeállított terméküket külföldre adják el (exportálnak). A gyengülő forint az importőröket sújtja, mivel a bevételük a kevesebbet érő forintban keletkezik, miközben viszonylag értékesebb külföldi pénznemben (euró, dollár, jen) kell fizetniük. Ez fordítva is működik, az exportőröknek jó a gyenge forint, mert a béreket és a villanyszámlát forintban fizetik, de bevételük külföldi devizában keletkezik. Nehezebb dinós pulcsit szerezni A külföldről való rendelés viszont már nemcsak a nagykereskedők lehetősége, bárki bárhonnan rendelhet a világ másik pontján lévő boltból is. Azzal azonban számolni kell, hogy fehér holló ritkaságú az olyan amerikai, brit vagy kínai online kereskedő, aki elfogadja a forintot fizetőeszközként, ezért számolni kell az átváltás költségeivel. Egy harapó velociraptoros pulcsit 35 dollárért (plusz szállítás) lehet rendelni az USA-ból 7-8 éves gyerekünknek, ami tavaly októberben 7500 forintba került volna 215 forintos átváltási árfolyamnál, a mostani, gyengébb forintnál viszont már 8000 forintba. Nagyobb értékű termék esetén a különbség még szembetűnőbb.Több pénzt kapunk a külföldi magyaroktól Külföldről nemcsak árucikk jöhet, hanem a rokonok fizetése is. Tavaly októberig 2,4 milliárd dollárt utaltak haza a külföldön – főleg Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában – élő magyarok a családjuknak, ez a Világbank adatai szerint 530 milliárd forintnak, a GDP 1,8 százalékának felelt meg. Ez már akkora összeg, amelynek az árfolyamvonzata is tetemes: ugyanez a pénz ma már inkább 550 milliárd forintot érne. Nyilván családokra lebontva apróbb összegekről van szó, de azért az itteni rokonok érezhetik a forintgyengülés – ez esetben – jótékony hatását. Nekünk drága utazni Nem ilyen jó a helyzet, ha a magyarok mennek külföldre. Ha csak egy pár napos síelésről van is szó, rögtön drágább a szállás és a síbérlet is pár ezer forinttal, ha pedig nyárig sem kap erőre a forint, akkor picit többet kell majd félretenni a nyaraláshoz. A külföldi szállások költsége, a repülőjegy foglalása és minden egyéb költés picit többe kerül, de persze nyárig még megfordulhat a trend. Olcsók vagyunk a turistáknak Mostanában egyre jobban szeretik Magyarországot, főleg Budapestet a külföldi turisták, és még vonzóbb az ország, ha gyenge a forint. Ilyenkor érezhetően fellendül a határ menti üzletek, éttermek, fürdőhelyek forgalma, ezt a helyzetet a fizetésüket már euróban megkapó, de azért árérzékeny szlovákok szokták a leginkább kihasználni. A szomszédos Ausztriából nézve már tavaly év elején is Magyarország és Horvátország volt a legolcsóbb a számukra legkedvesebb turisztikai célpontok közül, az osztrákok itt 40 százalékkal több turisztikai szolgáltatást tudtak venni a pénzükön, mint odahaza. 25 európai város közül a briteknek is Budapest tűnt a legolcsóbbnak már tavaly márciusban, pedig akkor még „csak” 305 forint körül járt az euró (péntek délelőtt 308-309 forint volt az euró) és 357 körül az angol font (pénteken 380). Többet eszik az autó, de nem literben A benzin ára alapvetően négy tényezőtől függ. Mint a legtöbb terméknél, a benzinnél is számítanak a piaci viszonyok, például hogy mennyire fizetőképesek az emberek, vagy épp hol fekszik az adott benzinkút. Számít az is, hogy az állam mekkora adót vet ki a benzinre mint jövedéki termékre, illetve hogy a világpiacon hogyan alakul a kőolaj ára. A kőolajat dollárban számolják el, a magyarok viszont forintban fizetnek a benzinért, ezért a forint-dollár árfolyam-ingadozás is befolyásolja a benzinárat. A magas áfa ráadásul felnagyít minden forintnyi gyengülést. Ha a forint 5 százalékkal gyengül tartósan (körülbelül 295 forintról 310-re kerül az euró) az literenként körülbelül 10 forinttal drágítja meg a benzin adózás előtti árát, ha a kereskedők egyébként nem változtatnak az árrésükön. A végső fogyasztói ár ennél nagyobb mértékben, körülbelül 13 forinttal emelkedne. Árfolyamnyereség az eurón Akinek nemcsak forintban vannak megtakarításai, hanem például euróban is, az mostanában dörzsölheti a tenyerét. A magyar bankokban elérhető lekötött eurós kamatok általában 1-2 százalék között mozognak, szemben a 2,5-3,5 százalékos forintkamatokkal, de az árfolyam sokat javíthat a relatív pozíción. Ha csak 100 ezer forintot tett be valaki a bankba egy évvel ezelőtt, amikor 292 forint volt az euró, és 312-es árfolyamnál kiveszi, rögtön nyert 20 ezer forintot az árfolyamon (miközben a kamatnyereség maximum 3 ezer forint volt). Persze ha megfordulnak az árfolyamok, ugyanilyen könnyen árfolyamveszteség is keletkezhet, a spekulációval nem árt óvatosnak lenni. Rémálom a devizahiteleseknek A huzamosabb forintgyengülés azoknak a devizahiteleseknek igazán rossz hír, akik még nem menekültek az árfolyamgát védelme alá. Nekik hónapról hónapra emelkedhet a törlesztőrészletük, annyi százalékkal, amennyivel az árfolyam gyengül. Az elmúlt egy hét alatt a svájci frank 2 százalékot erősödött a forinttal szemben, ha ez így marad, akkor a következő havi törlesztő szintén 2 százalékkal magasabb lesz, ha pedig a trend folytatódik, akkor még jobban nőhet az esedékes fizetendő összeg. Számít az is, hogy az adott bankban a törlesztő éppen melyik napon esedékes, és hogy éppen azon a napon mit csinál az árfolyam. Az árfolyamgát költségei Aki az árfolyamgát védelmét élvezi, annak néhány évig nem kell aggódnia a forint állapotával. Az állam és a bankok azonban ezeknél a hiteleknél is megfizetik a gyenge forint árát, mivel a rögzített árfolyam (180 forintos svájci frank) feletti kamattörlesztést felesben fizetik. A Portfólió.hu kiszámolta, hogy 5 százalékos forintgyengülés 18 százalékkal dobja meg az árfolyamgát éves költségét, ami egy év alatt 1-2 milliárdos pluszkiadást jelent a bankoknak is és az államnak is. Komolyabb problémák akkor jönnek, ha a svájci frank 270 forint fölé, az euró pedig 340 forint fölé kúszna, itt már minden kockázatot az állam áll (ebben állapodott meg a kormány annak idején a bankokkal). Ha például tartósan 300 forintba kerülne a frank (most 255), az egy év alatt 19 milliárd forint körüli állami kiadást jelentene – 8 milliárd forinttal többet, mint a 2013 novemberéig eltelt egy évben. Az állam örül is, sír is A gyenge forint persze nem csak emiatt van hatással az állam működésére. Az idei költségvetést úgy tervezték, hogy az euró átlagosan 296,9 forint lesz. Ha a forint tartósan gyengébb lenne, például 310 forint maradna az euró, akkor az kihatna a költségvetési egyenlegre is, bár felborítani azért nem fogja. Az árfolyamgát terhe mellett nőnének azok a kiadások, amelyek valamilyen importtermékhez kötődnek, például az állami benzinvásárlás költsége. Ennek mértékét nehéz előrejelezni, mert nem tudni pontosan, melyik minisztérium mire mennyit költ. Az állam is devizahiteles, így a főleg euróban és dollárban való törlesztését befolyásolná a tartós forintgyengülés, de ez 310 forintos eurónál is csak 10-15 milliárdos nagyságrendű többletkiadás lenne. A mérleg azonban nem feltétlenül a negatív oldalra billen a forint gyengülésével. A gyengébb forint miatt kevesebben mennek külföldre síelni, nyaralni, vagyis a pénzüket nagyobb valószínűséggel költik el itthon. Közben viszont külföldről többen jöhetnek, és a határ menti forgalom is élénkülhet. Mindezek az államnak is többletbevételt jelenthetnek, amit ugyan nehéz pontosan megbecsülni, de az biztos, hogy nem százmilliárdos tételt jelent. Ráadásként pedig lenne egy édes teher is, az EU-s források. Az állam forintban fizeti ki az uniós pályázatok nyerteseinek a pénzt, Brüsszelből viszont euróban kapja az ellentételezést. Ez azt jelenti, hogy ha gyenge a hazai fizetőeszköz, akkor több pályázati forintforrást lehet kihelyezni. A több pénz jó, de feladat is jár vele – több pénzt kell tudni elkölteni. Eladósodás hitelfelvétel nélkül Az állam mint devizahiteles ugyanúgy jár a gyengülő forinttal, mint az egyszerű adós: nemcsak a törlesztő ugrik meg, hanem a hiteltőke is, azaz a tartozás állománya. Igaz, különbség is van, mert amíg egy átlagos adósnak nincs devizában jövedelme, addig az állam a devizakötvények visszafizetésének szinte egészét devizaforrásból fedezi, vagyis a forint átváltásából minimális vesztesége van. A magyar államadósság 41 százaléka volt devizában tavaly év végén. Az államadósság-ráta számolásakor forintba kell váltani a devizaadósságot, ami azt jelenti, hogy ha a forint tartósan gyenge, akkor még változatlan adósságállomány esetén is nagyobb lesz az eladósodottság mértéke. Tavaly év végén ez a GDP 79 százaléka körül volt 296,9 forintos euróárfolyam mellett. Ha az adósságállomány semmit sem változik az idén, de 310 forintra ugrik az euróárfolyam, akkor körülbelül 1,8 százalékponttal 80,8 százalék körüli szintre emelkedne az adósságráta. A kormány adósság elleni küzdelme ezzel még nehezebb lenne, aminek szélsőséges esetben súlyos következménye is lehet. Sérülhet az alkotmányos adósságszabály, ami az állandó csökkentést írja elő, és ha az adósság tartósan növekszik, akkor az Európai Unió is túlzottdeficit-eljárást indíthat még akkor is, ha egyébként a deficit 3 százalék alatt marad.http://www.origo.hu/index.html
