Gazdaság Így fordíthat a világgazdaságon az évtized pártkongresszusa

A világ legnagyobb állami kezdeményezése, az Új Selyemút projekt megerősítése, valamint Kína belső piacának további nyitása a külföldi befektetők előtt – ez volt a hét elején zárult kínai pártkongresszus két legfontosabb gazdasági üzenete. A Hszi Csin-ping elnök fémjelezte, most elfogadott gazdasági tervben a jüan árfolyamát a jövőben jobban a piaci kereslet-kínálat felé mozdítanák el, és az állam fokozatosan kivonulna azokról a területekről, ahol kevésbé versenyképes.


Nemcsak a kínai gazdaság szempontjából nevezhető kulcsfontosságúnak a Kínai Kommunista Párt hét elején zárult 19. kongresszusa, amely kijelölte a fejlődési irányt a következő öt évre. Sőt a küldöttek elfogadták Hszi Csin-ping államelnök két lépésben megvalósítandó tervét, a 2035-ig, illetve 2050-ig tartó „Hszi-gondolatot" is.

Ennek lényege a további külgazdasági nyitás, és főbb pontjai a következők:

• az Egy Övezet, Egy Út (OBOR) vagyis az Új Selyemút beruházási terv megerősítése,
• a kínai belső piac további óvatos nyitása a külföldi beruházások előtt,
• az állami vállalatok lassú kivonulása azokról a területekről, ahol versenyképtelennek bizonyultak,
• illetve a jüan árfolyamának óvatos közelítése a piaci viszonyokhoz.

Nem lett tehát igazuk azoknak, akik Hszi Csin-ping hatalmának megerősödésével egy keményvonalasabb gazdaságpolitika felé tolódással számoltak.



Hszi Csin-ping jelenlegi kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára (k) és a párt vezetőségének tagjai a KKP XIX. kongresszusának záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban október 24-én.

Forrás: MTI/AP/Andy Wong

A fent említett pontok közül az Új Selyemút kérdése Magyarország számára is fontos, hiszen a Hszi által még 2013-ban bejelentett Egy Övezet, Egy Út gazdasági kezdeményezésnek hazánk is tagja – összesen 64 országgal együtt.
A külföldi infrastrukturális terjeszkedés felértékelődése Magyarország számára azt is jelenti, hogy a közép-kelet-európai volt szocialista államokat összefogó úgynevezett 16 + 1 kezdeményezés szintén fontos szerepet kap a kínai külgazdasági kapcsolatokban. Az öt évvel ezelőtt megalapított platform tagjai: a visegrádi négyek, a három balti állam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Románia, és a plusz egyként szereplő Kína.

A 16 + 1 következő csúcstalálkozójának egyébként Budapest ad otthont november végén, ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be október elején. Várhatóan ekkor írják ki a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésére vonatkozó tendert, Szerbiában pedig a tervek szerint a csúcstalálkozó idején kezdődnek el a vasútvonal építési munkái.
A vasútvonal megépítése is mutatja, hogy az Egy Övezet, Egy Út és a 16 + 1 valójában ugyanannak a tervnek a része.

A kínaiak által már korábban megvásárolt pireuszi kikötőből az észak-dél irányú közlekedés biztosítása kulcsfontosságú a kínai-európai kereskedelem fejlesztésében.

Az Új Selyemút fejlesztéseinek megerősítése a kínai gazdaságpolitika szempontjából azért is nagy jelentőségű, mert idén jelentősen csökkent - 2016-hoz képest megfeleződött - a kínai finanszírozású külföldi befektetésekre fordított összeg.



Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a Kínai Kommunista Párt XIX. kongresszusának megnyitóján

Forrás: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

Elemzők szerint erre főként a gyors tőkekiáramlás lassítása miatt volt szükség, ugyanakkor az Új Selyemúttal kapcsolatos politikai döntés egyáltalán nem szenvedett csorbát. Annak ellenére sem, hogy a kínai vállalatok adóssága ma már meghaladja a GDP 234 százalékát a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint, és ezért idén két nagy hitelminősítő, a Moody's és az S&P is leminősítette Kínát. Igaz, az eladósodással párhuzamosan négy százalék alá sikerült levinni a munkanélküliséget,

öt év alatt összesen 65 millió új munkahelyet hoztak létre, és 25 millió munkanélkülit sikerült visszavinni a munkaerőpiacra a szeptember végén közölt adatok szerint.

A pártkongresszus után elemzők szerint annyi változás a hitelezés terén mindenképpen várható, hogy az állami tulajdonú vállalatok esetében az állami bankok megfontoltabbak lesznek, és ezzel párhuzamosan az állam folytatja a kivonulást azokról a gazdasági területekről, ahol nem termel nyereséget.
A Selyemúttal kapcsolatos tervek melletti elköteleződés egyébként egyértelműen Hszi Csin-ping pozíciójának megszilárdulását jelzik elemzők szerint. A Kínában csak az évszázad befektetéseként aposztrofált program valóban nagyszabású, és a kínai külgazdasági terjeszkedés minden lényeges ismérvét magában hordozza.



Li Ke-csiang kínai miniszterelnök (balról a 8. helyen) és 16 kelet-közép-európai ország vezetője a 16 + 1 csoport rigai csúcstalálkozóján tavaly novemberben.

Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Rao Aimin

A főleg infrastrukturális beruházások egyrészt biztosítják az ázsiai nagyhatalom globális érdekszférájának kiterjesztését, másrészt az olcsó kínai hitelekkel lekötelezetté teszi a befogadó országokat. A kínai áruk eljutásának megkönnyítése, illetve olcsóbbá tétele mellett a jüan világpiaci szerepét is növeli a projekt, amely a kínai vállalatok többletkapacitását is leköti. Emellett biztosítja a nyersanyagforrásokat a kínai termeléshez, és olyan piacokra is benyomulnak, amelyeket a fejlett államok nem tekintenek fontosnak.

Szintén fontos szempont, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a kínaiak hatalmas mennyiségű befektethető tőkéjét magasabb haszonnal kecsegtető beruházásokra fordíthatják.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...