A hordható és beültethető okoseszközök egyszerre kitolják fizikai határainkat: tovább élünk, erősebbek leszünk, jobban látunk és hallunk, olyan mezők érzékelésére leszünk képesek, mint korábban soha, ugyanakkor kockázatot is rejtenek magukban. Az Europol szerint még az idén végrehajtanak általuk egy kibergyilkosságot. Az Europol nemrégiben kiadott jelentésében arra figyelmeztet, minél több a hálózatra kapcsolt okoseszköz (azaz a dolgok internete, IoT), úgy lesz egyre súlyosabb következménye a kibertámadásoknak. Jelenleg 2,8 milliárd ember kapcsolódik az internetre, több mint 10 milliárd eszközzel: számítógéppel, okostelefonnal, pacemakerrel, autóval. Az összekötött tárgyak piaca 2020-ra megötszöröződik. A hálózat terjedésével elérjük a kevésbé fejlett régiókat is, egyre több lesz a bűnöző, és gyakoribbá válnak a hackertámadások. Az Europol az IID tanulmányára hívja fel a figyelmet, amely szerint még 2014 végéig lesz legalább egy halálos áldozata a hackertámadásoknak. Lehet, hogy valakinek a pacemakerét törik fel, és leáll a szíve, de az is lehet, hogy a kritikus infrastruktúrához férnek hozzá az elkövetők, és a közlekedés vagy az elektromos hálózat megzavarása vezet majd halálos balesethez. Ha egy kicsit előreszaladunk az időben, láthatjuk, mekkora kockázatot is rejt magában a sofőr nélküli autók rendszere. Becslések szerint 2016-ig 210 millió egymással összekapcsolódó autó lesz Forrás: Szabó Gábor A biztonság másodlagos Veres-Szentkirályi András szerint a legnagyobb probléma, hogy a biztonság nem kap elég hangsúlyt. A Silent Signal IT biztonsági szakértője elmondta, a független kutatásokat akadályozza a technológiához való hozzáférés nehézsége, különösen az első eredmények megjelenése után, hiszen annak ellenére, hogy az ilyen termékeket gyártó cégek többsége nem fordít elegendő energiát a biztonsági funkciókra, mégis szeretné fenntartani a megbízható gyártó imázsát. "Érintésmentes (RFID, NFC, proximity néven is ismert) kártyák és tokenek esetén is volt már rá példa, hogy a gyártó próbálta letiltatni a termékének biztonsági hiányosságairól beszámoló előadást, hasonló a hozzáállás orvosi eszközök esetén is." A gyártók arra törekednek, hogy minél gyorsabban és olcsóbban tudják a terméket előállítani Forrás: Samsung A gyártók törekednek rá, hogy minél olcsóbban tudják előállítani termékeiket, a biztonság viszont nincs ingyen, sőt: utólag sokkal drágább és nehezebb biztonságossá tenni egy terméket, mintha a kezdeti tervezéskor fontos szempont lett volna. Ludas lehet még a gyártó és a felhasználó közti lánc is: sok portfólió tartalmaz ugyanis drága és biztonsági termékeket, míg kapható filléres változat is a "felesleges" biztonsági funkciók nélkül. Egy forgalmazó pedig sokszor az utóbbit választja, hiszen így a fejlesztési költségek is csökkenthetőek. Eltussolhatják a gyilkosságot A HP kutatásából például jól látszik, hogy a vizsgált IoT-eszközök 70 százaléka sebezhető, ennek kihasználása a támadó motivációjától függ. A legtöbb esetben ezt a lehetőséget pénzzé akarják tenni privát adatok gyűjtésével vagy kéretlen reklámok terítésével. Emberéletet pénzzé tenni egy szűkebb kör tevékenysége, és kérdéses, hogy számukra nincs-e jobb ár/érték arányú megoldás, mondja Veres-Szentkirályi András. "Befolyásolni tehát mindenképp lehet az eszközök működését, azt viszont nehéz megmondani, fogja-e valaki, és ha igen, mikor használja azt emberélet ellen. Az is kérdéses, hogy ennek bekövetkeztekor mennyire lesz megállapítható az elkövetés módja, és mennyire kap ez publicitást." A legapróbb kütyüket is fel lehet törni, a fő motiváció a pénzszerzés Forrás: Flickr/Windell Oskay 2.0-s emberré akarunk válni A test azonban hihetetlen lehetőségeket rejt magában: néha meglepő eredményeket produkál, de megvannak a maga határai is. Az emberi fül bizonyos frekvenciatartományban képes csak észlelni a hangokat: 20-20 000 hertz közti rezgéstartományban, szemben például a denevérekkel, amelyek 150 ezer hertzig észlelik a hanghullámokat. Az emberi szem - ahogy a legtöbb főemlősé is - a világot a kéktől egészen a vörösig észleli, vagyis a 400 és 700 nanométer közötti hullámhosszú fényt. Kis túlzással elmondható, hogy az emberi szem egy 130 megapixeles fényképezőgép. Az emberi szem egy 130 megapixeles fényképezőgép Forrás: Flickr/Pascal Bizonyos állatokkal ellentétben az ember a mágneses vagy elektromos mező érzékelésére sem képes. Azonban már egyetlen hordható eszközzel vagy egy pici implantátummal ezek a határok elmoshatóak. A transzhumanisták szerint a technológia fejlődése egy nap elvezethet a "2.0-s emberhez": a kütyükkel nemcsak a betegségeket kerülhetjük el vagy tarthatjuk kordában, de alapvető funkcióinkon, képességeinken is javíthatunk. Ez pedig a kockázatok ellenére is túl csábító. Így hallgatjuk ki a szomszédot Rich Lee biohacker a testmódosítás megszállottja, mágneses füldugókat hozott létre, amelyek a fülben megbújva alakítják át a beérkező jeleket hangokká. A férfi egy mágnest ültetett a fül kötőszövetébe, egy mágneses hullámokat keltő drótot a nyakába. Az apró "fülhallgató" megbújik a fülben Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ole Spata A fülhallgató ugyanúgy alkalmas zenehallgatásra, mint hagyományos társai, ha a kütyüt egy mobileszköz GPS-vevőjével összeköti, akár hangvezérléssel folyhat a navigálás, mikrofonnal kiegészítve pedig telefonként is funkcionál. Egy jó kontaktmikrofonnal nem neki szánt beszélgetéseket is hallhat, vagy a szomszédba is áthallgathat. Egy hangelemzővel azt is kiderítheti beszélgetés közben, hogy igazat mond-e a másik fél. Amikor a színvak látni kezd Neil Harbisson színvaksággal született. Jelenleg több mint 360 színt érzékel, sőt néha még az infravörös tartományt is. Az ír művész az első "szemborg" (eyeborg) néven vált ismertté, négy éve pedig létrehozta a nemzetközi Kiborg Alapítványt, amelynek célja, hogy segítsen az emberek kiborggá válásában. Harbisson képességei között szerepel, hogy hallja a színeket, és az emberi látást meghaladó spektrumban lévő árnyalatokat is képes érzékelni. Kielemzi az izzadságot a tetkó Egyre terjednek az átmeneti és végleges digitális tetoválások, okoskarkötők és okosórák, amelyek a szervezet egészségi adatait továbbítják mobileszközökre vagy akár asztali számítógépekre. Míg a karkötők elsősorban pulzusmérővel szerelik fel, illetve a vér oxigéntelítettségi szintjét állapítják meg, addig a digitális tetoválások már az izzadságból nyernek ki információt. Netről frissítjük az agyimplantátumot A technológia gyógyászati szintű felhasználási területei közé tartozik a pacemaker, az inzulinpumpák, illetve olyan agyimplantátumok, mint a Parkinson-kór vagy a depresszió kezelésére szolgáló chipek. Utóbbiakat egyelőre műtéti beavatkozással lehet új verzióra cserélni, de a jövőben elérhetővé válik, hogy a mobilalkalmazásokhoz hasonlóan egyszerűen le lehet tölteni a frissítést, és telepíteni. A jövő kapszulái apró nanorészecskékkel dolgoznak Forrás: Science Photo Library/Victor Habbick Visions Az elektronikus orvoslás egyre elfogadottabbá fog válni. James Hughes, a connecticuti Trinity College orvosetikusa szerint a jövőben olyan pirulát kapunk, amelyből a test hiányosságait, illetve betegségeit kezelő nanorobotok áramolnak szét. Ezek már a konkrét problémát fogják kezelni, így például fájdalomcsillapítás esetén nem az egész testet érzéstelenítik, hanem csak az érintett, "beteg" területet. Utasításokat is elfogadnak, így ha egy újabb tablettát veszünk be, a régiek parancsot kapnak ürítésre: elpusztulnak, és a vizelettel távoznak a szervezetből. Bármilyen parancs beprogramozható a chipbe Az RFID-címkék azonosításra és adatközlésre használt eszközök. Kevin Warwick ismert oxfordi professzor 2002-ben kezdett kiborgprojektjébe, melynek keretében a Parkinson-kór, a vakság, az ízületi gyulladás és a skizofrénia leküzdésére alkalmas módszereket kutat. Első beültetése egy sima RFID-chip volt, amellyel a számítógéppel tudott kommunikálni, második körben azonban egy száz elektródából álló címkét helyeztek el a bal karja középidegébe, így idegrendszere képes volt jeleket fogadni a számítógéptől. A kísérletek során az agyával kerekes széket mozgatott, a számítógépnek információt küldött, illetve az emberekkel való kommunikációban is tesztelte, miután a felesége karjába is került egy hasonló lapka. A kísérlet rendkívül veszélyes volt, hiszen Warwick az idegrendszerén keresztül küldött áramot az agyba, így a legrosszabb esetben ki is süthette volna. Ilyen egy beültethető NFC-lapka. Ön is vehet magának! Forrás: Dangerous Things Ugyanilyen RFID-lapkák alkalmasak telefonok feloldására, számítógépek, autók és ajtók kinyitására, egyes változatok a vezeték nélküli fizetést váltják ki, vagy biztonsági rendszerekhez tudnak csatlakozni. Attól függően, mire akarjuk használni az eszközt, úgy programozhatjuk be, például Adi Robertson, a Verge újságírója alkalmazásokat nyitott meg okostelefonján a kezébe ültetett NFC-chippel. A lapka olyan, mint egy piercing, ami pár kilobájtnyi adatot képes tárolni - hasonló a kutyákba ültetett azonosító mikrochiphez. Így akár mindennapi használati tárgyainkat is - céges belépőkártyát, lakáskulcsot vagy bankkártyát - kiválthatjuk és a kézbe ültethetjük. Szuperhőssé alakulunk a vázzal A szervezetbe ültetett ultrahangos szenzorokkal a denevérekhez hasonlóan tudunk tájékozódni, érzékelni a tárgyakat, a tőlük való távolságot és a mozgást. Hasonló érzékelőkkel az UV-sugárzást, a hő-, az elektromos és mágneses mezőket, vagy a vezeték nélküli internetes hálózatokat is képesek leszünk fogni. A Daewoo robotvázával óriási terheket bírunk el Forrás: Daewoo A robotvázakkal szuperhősökké változhatunk: hatalmas és nehéz tárgyakat tudunk könnyedén felemelni, hosszabban leszünk képesek monoton munkát végezni, ahogy mozgássérültek esetében pótolja az elhalt, legyengült izmokat. Így öljük meg a 2.0-s embert
