Ma már szinte teljesen elkerülhetetlen, hogy hétköznapjaink során ne nézzünk valamilyen képernyőt, hiszen már a vasúti kalauz is okoseszközzel ellenőrzi a jegyeket, és a péknek is számítógépen kell vezetnie a rendeléseket. Viszont nem mindegy, hogy miképp használjuk ezeket a képernyőket, ha helyesen, akkor sokkal kevésbé fárasztják a szemünket. Ez különösen fontos a monitorok esetében, amiket jellemzően hosszabban, ráadásul jóval közelebbről nézünk, mint egy tévét. Lehet, hogy az esti sorozat közben beszélgetünk, kimegyünk üdítőért, míg a munkahelyen vagy az iskolában egy-másfél órán át folyamatosan bámuljuk a képernyőt. Sokan már a fél életüket monitorok kereszttüzében töltik – Forrás: ThinkStock ÍGY VÁLASSZON MONITORT MAGÁNAK! Annál kevésbé fárasztja a szemét a monitor, minél tökéletesebb a képe, ezért érdemes jó minőpségű monitort venni. Nem árt, ha legalább Full HD, vagyis 1920×1080 pixeles (vagy nagyobb) a felbontása, a túlzottan kis felbontás mellett a betűk nehezebben olvashatók. Ma már kizárólag laposképernyős monitort lehet venni, ezeket eltérő fajta folyadékkristályos panellel szerelik fel. A legjobb láthatóságot (tehát azt, hogy kissé oldalról, vagy alulról/felülről nézve sem torzul a kép) az IPV panelek biztosítják. Aki igazán oda akar figyelni a szemére, az olyan LCD-monitort választ, aminek a háttérvilágítása nem PWM (másnéven impulzus moduláció) megoldást használ (ami a háttérvilágítás felvillanásának időtartamát állítja), hanem egyenáramú tompítást. HIRDETÉS A PWM esetében a képernyő szabad szemmel nem (de a telefon kamerája által láthatóan) vibrálhat, ami bizonyos embereknél érzékenységet, gyorsabb szemfáradást válthat ki, míg az egyenáramú megoldás sokkal kevésbé okoz vibrálást – olvasható a professzionális monitorokat gyártó Eizo cég honlapján. A szemkímélő, vibrálásmentes monitorokról pedig egy brit szakportál közöl egy folyamatosan frissülő listát. Háttérvilágításra nincs szükség az OLED-kijelzős monitoroknak, de ezekből egyelőre csak egy-két méregdrága típus kapható, ezért még nem jelentenek valós alternatívát. ÍGY ÁLLÍTSA BE A SZÁMÍTÓGÉP KÉPERNYŐJÉT! Nem árt a képernyőt az elérhető legfejlettebb csatlakozón át a PC-re kötni, így nem lesz szellemképes vagy életlen a kép: a pengeéles képű mai monitorokon még jobban látszik, ha nem jó a kábel. Fontos, hogy a fényerőt és a kontrasztot megfelelően állítsuk be: nem jó, ha túl sötét a kép, mert nehezen tudjuk olvasni a betűket, de az sem, ha az egekbe emeljük a háttérfényt, mert akkor a szemünket kápráztatja. Jó hír, hogy már kaphatók olyan modern, a számítógéppel USB-csatlakozón át is kommunikáló monitorok, amiken a képbeállításokat a Windowsból vagy Mac OS-ből is állíthatók, vagy automatizálhatók, más típusokon pedig fénymérő szenzor gondoskodik arról, hogy a háttérfény optimális legyen. Gondot jelenthet, hogy a modern, nagyfelbontású (például UHD) képernyőn túl kicsiben jelennek meg a honlapok, szoftverek betűi, hiába pengeéles rajtuk kívül minden, ha dolgozni akarunk, a csenevész karakterek kifundálása jól lefárasztja a szemünket. Fontos, hogy a helyiségnek megfelelően állítsuk be a monitorokat/képernyőket – Forrás: ThinkStock