Ha nincs tartásod, akkor már nem is lesz – szól valamelyik állatmese tanulsága. Ha az ember / állat (lévén állatmese) elveszti méltóságát, akkor cseszheti az egészet. A politikai személyiség a politika „hegye". Benne összegződik, sűrűsödik össze a remények, vágyak, várakozások azon elképesztő tömege, amit a választók éreznek, megfogalmaznak, kikövetelnek a nevezzük így: „politikától". Nehéz egy pártot szeretni, kedvelni, támogatni csak úgy önmagában, a politikai személyiségek révén tudunk azonosulni és elutasítani, az intézmények, a folyamatok, az események nélkülük üresek. Namármost hogy kerül a csizma és a gárdamellény az asztalra? Vona Gábor politikai teljesítménye abban áll, hogy tönkre tette a Jobbikot. Ha csak egy ábrát nézel meg karácsony előtt, ez legyen az. Forrás: Századvég Ez az ábra arról szól, hogy Vona Gábor húsz hónap leforgása alatt szétverte maga és pártja identitását. 2016 tavaszán még egészen elfogadató +26, -53 volt a kedveltsége /elutasítottsága, innen küzdötte le magát 2017 végére +17, -70-ig. Ami azt jelenti, hogy Vona Gáborból mára Gyurcsány Ferenc lett. Gyurcsány a magyar politikai élet legelutasítottabb figurája, kedveltsége ma +17, -73-nál tart. Egyenesen fogalmazva: Vona Gábor politikai értelemben halott. Jó, ezt tudjuk, mindenki tudja, de hogy lett Vonából élő hulla? Hát úgy, hogy eladta a lelkét. Aki pedig eladja a lelkét, az elveszti a tartását. Ha pedig nincs tartásod, akkor már nem is lesz és cseszheted. Vona Gábor cseszheti. Vona Gábor beszédet mond az Új Magyar Gárda rendezvényén, 2014Forrás: MTI/Kovács Attila Elárulta a saját szavazóit, elárulta az ügyüket, azzal, hogy csicskapárttá tette a Jobbikot. Eladta a pártját egy olyan ember személyes frusztráltságának, dühének, revansvágyának, aki csupán eszközként használja Vonát és a Jobbikot: „Apu ökölbe szorított keze vagyok." És mivel ez a személyes frusztráltság, düh és revansvágy nem találkozik a választói akarattal, Vona Gábor csaknem valamennyi politikai mozdulata tragikomédiába és értetlenségbe fordul. Egy bukott ember kétségbeesett kapálózása. Kezdte azzal, hogy a Jobbik nem szavazta meg 2016 őszén az alkotmánymódosítást, itt kezdett beszakadni a történet. A radikális jobboldali szavazók ugyanis úgy érezték: elárulták őket. Aztán a törökgáborosan értelmezett néppártosodás kétségbeeesett kísérletei közepette Vona egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedt, a mellékelt ábrán és hétköznapokban is. Sem a saját korábbi szavazóinak, sem a megnyerni kívánt újaknak nem tudott magyarázott adni arra, hogy lett egy virtigli antiszemita, rasszista pártból hanukázó, virágozzák minden virág párt. Nem tudta megmondani, mi történt, mi a fordulat magyarázata. Ezért aztán mások mondták meg helyette: Vona Gábor és a Jobbik a pénzért és a hatalomért mindenre képes. Vona Gábor egy kutyával cukiskodik, 2017Forrás: Facebook Vona ezt elsimlicskázta és magával rántotta pártját is. A Századvég egyik legutóbbi kutatása szerint, ha az ellenzéki pártok mégis olyan okosak, ravaszak és együttműködőek tudnának lenni, hogy képesek lennének megállapodni csúnya szóval mondva a koordinált jelöltállításban, magyarul egy választókerületben kerületben a kormánypárti jelölttel szemben csak egy ellenzéki jelölt indulna, és ha ez Jobbikos volna, akkor bizony a többi ellenzéki párt szavazóinak több mint kétharmada nem szavazna a Jobbikos jelöltre. A Jobbik ott tart, ahol a part szakad. És amikor a part szakad, akkor a párt is szokott. Vona Gáborból állatmese lett. G. Fodor Gábor, a Századvég elnökhelyettese, a 888 főszerkesztőjének írása az Origónak Let's block ads! (Why?) Forrás...
