Íme a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>> Íme a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>> 1918. január 8-án hozta nyilvánosságra 14 pontba foglalt javaslatait Woodrow Wilson amerikai elnök, az első világháború utáni „békerend” kialakításának alapelveiről. Thomas Woodrow Wilsonnak, az Egyesült Államok 28. elnöke, három éven keresztül sikerült távol tartania Amerikát az 1914-ben kitört első világháborútól, de nem sikerült elkerülnie a hadba lépést azután, hogy Németország korlátlan tengeralattjáró háborúba kezdett. Nem kímélte az amerikai hajókat sem az agresszív stratégia, ezért vált az amerikai semlegesség tarthatatlanná. 1917. április 6-án „a nyugati civilizáció és a demokrácia védelmében” az Egyesült Államok belépett a háborúba. A háborút lezáró béketárgyalásokra a nevezetes 14 pontjával és a Népszövetség tervével érkezett az igazságos békét szorgalmazó Wilson törekvéseit azonban nem koronázta túlságosan nagy siker. Az elnök 1918. január 8-án ismertette az elképzeléseit a kongresszushoz intézett üzenetben, amelyek az új határok kijelölése alapjául a népek önrendelkezésének jogát tekintették. Béke és együttműködés >>> Az 1. pontban például amellett érvelt, hogy legyen nyilvános minden békeszerződés, és nyíltan, az egész világ előtt dolgozzon a diplomácia. A 2. pontban követelte a nemzetközi vizeken a tengerhajózás teljes szabadságát, békében és háborúban is egyaránt, a 3. pont kérte minden kereskedelmi korlátozás megszüntetését, és szorgalmazta az országok egyenlőségét a nemzetközi kereskedelemben. A 4. pont azt javasolta, hogy csökkentsék a feg**erke**st és a fe**ver**tet egészen addig a mértékig, amely a belső biztonságot éppen még nem fenyegeti. Az 5. pont kiállt a gyarmati követelések szabad és pártatlan rendezése, vagyis a gyarmatok és az anyaországok érdekeinek kölcsönös figyelembevétele mellett. A 6. pont például azt javasolta, hogy Oroszország függetlenül dönthessen a politikai fejlődéséről és a nemzeti politikájáról. A 7–13. pont pedig Belgium, Franciaország, Olaszország, a Balkán és Lengyelország területi kérdéseivel foglalkozott. A 10. pont szerette volna szavatolni Ausztria-Magyarország népeinek az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét, és azt javasolta, hogy alakítsák át a Monarchiát hat szövetségi állammá: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Erdély, Magyarország és Jugoszlávia. Az utolsó, 14. pont szerint külön szerződések alapján kell megteremteni a népek általános szövetségét, azért, hogy kölcsönös biztosítékai legyenek mind a nagy, mind a kis államok politikai függetlenségének valamint a területi sérthetetlenségének. Kútba dőlt terv >> A dokumentum vezérfonala volt az 1919-es párizsi tárgyalásoknak, de végül a békéket Nagy-Britannia és Franciaország a wilsoni elvek mellőzésével kötötte meg. A meghátrálásra kényszerült Wilson látta, hogy a megalázó békét csak fogcsikorgatva fogadják el a vesztesek, és visszavágóra készülnek, és ezért akarta biztonságossá tenni a világot a háború után. Azt remélte, hogy a sérelmeket a Népszövetség orvosolja majd és elérte, hogy létrehozzák a szervezetet: belefoglalták valamennyi Párizs környéki békeszerződésbe a Nemzetek Szövetségének 1919. június 28-án elfogadott egyezségokmányát. Nem volt rokonszenves Wilson politikája az Egyesült Államok közvéleményének, a Demokrata Párt kisebbségbe került az 1918-as kongresszusi választásokon, Wilson pedig vereséget szenvedett az 1920. novemberi elnökválasztáson, a republikánus Warren G. Hardingtól, és s csak az a vigasz maradt számára, hogy 1919-ben ő kapta a Nobel-békedíjat. 1920 januárjában Washington bojkottálta a Nemzetek Szövetségének első ülését az új amerikai szenátus döntésének köszönhetően, majd a szenátus végleg elvetette az amerikai tagság gondolatát márciusban, így az Egyesült Államok nem lépett be a pont Wilson javaslatára létrejött Népszövetségbe, ami az ENSZ elődje volt. A kongresszus szintén megtagadta a Wilson által 1919. június 28-án aláírt versailles-i békeszerződés ratifikálását is, ezért 1921-ben az Egyesült Államok külön békeszerződést kötött Németországgal. Fotó : wikipedia.org Szerző : Kovács Ádám http://honfoglalas.info/2018/01/09/...lt-javaslatot-ez-volt-a-magyarok-nagy-eselye/
