Még le sem csillapodtak a kedélyek az Amazonas medencéjében, melyek azért borzolódtak fel, mert a brazil kormány eddig védett területeket nyitott meg a bányatársaságok számára, most itt az újabb összezördülés. Ezúttal perui őslakos indiánok keményítettek be a kormánnyal szemben, mert az szerintük nem tartja magát a konzultációs törvényben foglaltakhoz. Az ügy nem előzmény nélküli: az Origo is megírta, hogy a kanadai Frontera nevű vállalatnak igencsak nehéz dolga van Peruban. Az olajbizniszt most az indiánok is megfúrhatják, mert úgy érzik, kormányuk a hátuk mögött állapodott meg a társasággal. 2011-ben fogadta el Peru az úgynevezett előzetes konzultációs törvényt. Ez előírja a mindenkori kormánynak, hogy az őslakosok előzetes és alapos tájékoztatását el kell végeznie, továbbá konzultációt kell folytatnia velük akkor, ha életvitelükre és ősi területeikre hatással lévő fejlesztéseket tervezne, illetve gazdasági jellegű rendelkezéseket fogadna el. Az Amazonas vízgyűjtő területeiről származó törzsek vezetői most azzal vádolják a kormányt, ennek az előírásnak a figyelmen kívül hagyásával, tehát megkérdezésük nélkül kíván 30 évre megállapodni a Fronterával. A tét Peru legnagyobb olajmezője. Megszakadt, de ugyanaz Az Amazonas négy vízgyűjtő folyója mentén mintegy 40 zer őslakos indián él, száznál is több közösségbe illetve törzsbe szerveződve, akiknek most 25 képviselőjük tiltakozik a kormány tervezett lépése ellen. A perui vezetés ugyanis azt tervezi, újabb, 30 éves szerződést ír alá a kanadai Frontera nevű olajvállalattal a 192-es jelzésű olajlelőhely kitermeléséről. Az őslakosok vezetői bojkottal fenyegetik a termelést, ha nem egyeztetnek velük előzetesen Forrás: PSN Noticias Az érvényes megállapodás ugyanis 2019-ben lejár. Az indiánok képviselői szerint, ha a megújítás előtt nem kérik ki véleményüket, azzal megsértik az őslakosok demokratikus jogait. Ha nincs egyeztetés, nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy a területünkön az állam vagy olajtársaságok rendezkedjenek be 30 évre"- mondta Carlos Sandi, a Corrientes folyó őslakos érdekképviseleti szervezetének vezetője. Emellett a folyó mellett a Marañon, a Pastaza és a Tigre környékén élnek azok a törzsek, melyek veszélyben érzik mind területük környezeti állapotát, életmódjukat, mind pedig az állam garantálta jogaik érvényesülését. A Frontera egyik egysége a 192-es jelű lelőhelyen Forrás: holaciudad! Peru energiaügyekkel foglalkozó minisztériumában azonban máshogy látják: szerintük a 2015-ben kezdődött egyeztetési folyamat még mindig érvényes, függetlenül attól, hogy azt szüneteltették, részben azért, mert a Fronterának szinte teljesen leállt a termelése egy időben. A minisztérium szerint szükségtelen új konzultációt indítani. Ugyanakkor a kormányban sem mindenkinek ilyen egyértelmű az álláspontja. Angela Acevedo, az őslakosok jogaival foglalkozó minisztériumi háttérintézmény vezetője szerint, a 2015-ös egyeztetések megállapodás nélkül zárultak le a kormányzat és az indiánok között. Ugyanakkor arra is emlékeztet: A konzultációs jog nem egyenlő a vétóval, azzal, hogy a kérdést igen vagy nem válasszal eldönthetik majd a helyiek" – mondja Acevedo. A végső szó kimondásának joga az államot illeti, emlékeztet a tisztviselő. Nem alaptalan a félelem Bármilyen is legyen a perui jogértelmezés és joggyakorlat, az ENSZ is megerősíti, hogy az ország meglehetősen felelőtlenül hajtotta végre a korábbi gazdaságfejlesztéseit, illetve nyersanyag-kitermelő beruházásait. Jelentősen károsították a környezetet és szennyezték az ivóvíz-készleteket a korábbi, olajkitermeléshez kapcsolódó beruházások, sőt, az őslakos vezetők állítása szerint halálesetek is írhatók az olajtermelés számlájára. Így érthető az ott élők félelme és tiltakozása lakóhelyük megóvása kapcsán. Ha ezeket a kérdéseket nem vesszük komolyan, ne csodálkozzunk, ha az őslakosok nem adják beleegyezésüket egy újabb megállapodáshoz" – mondja Vicky Tauli-Corpuz, az ENSZ őslakos népcsoportok jogaival foglalkozó különleges megbízottja. Olajkitermeléshez kapcsolódó egységek Loreto megyében, az Amazonas egyik vízgyűjtő területén Forrás: El Comercio / Lino Chipana Az indiánok most ultimátumot adtak a perui kormánynak. Ha 20 napon belül nem ülnek le velük tárgyalóasztalhoz a 2011-es rendelkezésnek megfelelően, úgy megakadályozzák az olajtársaság és az állam megbízottjainak területükre jutását, valamint kikényszerítik a már korábban megkezdett olajkitermelés leállítását. Let's block ads! (Why?) Forrás...
