Ismeretlen Budapest: Kívül szürke, belül romjaiban is egy csoda

Az óriásbagolynak látszó méhkastól alig néhány lépésnyire, a szűk Nádor és a még szűkebbnek tűnő Mérleg utcák sarkán, beszürkülve magasodik egy titokzatos épület, amely az avatatlan szem számára akár az ötvenes-hatvanas évek terméke is lehetne, leszámítva a díszes kaput és az óriási ablakokat körülölelő finom, mahagóni famotívumokat.
Az épület valójában több, mint száz évvel ezelőtt foglalta el a XIX. század derekán elkészült kétmeletes, majd 1866-ban Pán Péter testvére, Pán József által újabb szinttel bővített lakóház helyét.

Tervezői, a főként üzemeken és bérpalotákon dolgozó Heidelberg Sándor egy évek alatt összeszokott párossal, a Steindl Imre és Hauszmann Alajos tanítványaként építésszé váló, bécsi tervezőirodákban edződött Haász Gyulával, valamint az alapokat Lechner Ödöntől és Lajta Bélától kapott Málnai Bélával együtt készítette el a végleges tervet, amelyet a legtöbben a magyar modern magyar építészet úttörő munkájának tekintenek, pedig bizony ez a legérettebb, legdögösebb szecesszió, ami valaha a magyar földből kinőtt.
A megrendelő, az 1911-ben alapított, főként a faiparba befektető Cseh-Magyar Iparbank iroda- és bérházat álmodott meg a területre. Az épület tervpályázatára egy egész sornyi neves építész adott be munkákat.

• 
  
  

Képgaléria:

Néhány terv










Jónás Dávid és Jónás Zsigmond egyik terve

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az ezeket elemző zsűri tagjai – köztük a két felkért szakértő, Lajta Béla és Alpár Ignác – végül a Haász-Málnai páros, valamint Heidelberg Sándor terveit találták a legjobbnak, noha mindketten kijelentették, hogy jelenlegi formájukban egyik terv sem kivitelezhető.
A Magyar Építőművészet vonatkozó, 1911. évi 12. száma szerint így történt:

Alpár Ignác úr minden egyes részletre kiterjedő szakvéleményt adott. Felülbírálta a beérkezett pályaterveket, különösen a világítás, a lépcsőzet, az emeleteken elhelyezendő magánlakások, továbbá a bolthelyiségek és elsősorban a tulajdonképeni bank praktikus elhelyezése és felépítése szempontjából. Részletesen elmondotta az egyes tervek előnyeit és hátrányait, és becsatolta a jelen jegyzőkönyvhöz fűzött kimutatást, amelyben az egyes tervek megfelelően klasszifikálva vannak és végeredményben odakonkludált, hogy a beérkezett 7 pályamunka közül a kivitelre abszolut alkalmasnak, minden változtatás nélkül egyiket sem találja.
Ezután Lajta Béla úr tette meg előterjesztéseit, amelyek nagyjában és egészében Alpár Ignác úr előterjesztésével megegyeztek. Az ő véleménye is odakonkludált, hogy még a legjobb tervek is, a kivitelnél egyes részleteikben változtatásokat igényelnek, mégis a 7 pályamunka közül a Haas és Málnaiét tartja viszonylag a legjobbnak.
A zsüri, ősszegezve a két szakértő véleményét, azt a kérdést tette fel a szakértőkhöz, hogy viszonylag melyik két pályamunkát tartják a legjobbnak és kivitelre leginkább alkalmasnak.
Szakértők erre a Haas és Málnai és Heidelberg Sándor építészek terveit jelölték meg a két viszonylag legjobb pályamunkának, annak kifejezett hangsúlyozása mellett, hogy a tervek egyikét sem tartják a mostani formájukban kivitelre teljesen alkalmasnak.

A zsűri két lehetőséget ajánlott: egy Haász-Málnai-Heidelberg-féle új, közös terv elkészítésének lehetőségét, vagy újabb szűkebb pályázatot ír ki a legjobb négy pályázó (Haász-Málnai, Heidelberg Sándor, Tőry Emil–Pogány Móric, Jónás Dávid–Jónás Zsigmond) közt. A választás természetesen a közös tervre esett.

Az ötemeletes, kőburkolatú, sarkán védőbástya-hatású kiemelkedéssel rendelkező épület élén négy emeleten át tartó, ötszögű, vasszerkezetű üvegerkélyt találunk, amelyek megtörik az épület összképének mostani szennyezett szürkeségét.
Fotó: Vincze Miklós/24.huAz épülethez közelebb sétálva észrevehetjük az óriási földszinti üzlethelyiség (amely most az OTP egyik, 1431 négyzetméteren elterülő fiókjának ad otthont, amelyet a bank most értéke hetven százalékáért, 404 helyett 282,8 millió forintért vásárolhat meg) óriási ablakait körülvevő, szecessziós mahagóni díszeket, amelyek még rendkívülibbé teszik a XIX. század végi épületekkel teli környezetéből kirívó bankházat.
Fotó: Vincze Miklós/24.huFotó: Vincze Miklós/24.huFotó: Vincze Miklós/24.huAz épület belső tere szöges ellentétben áll a homlokzattal, hiszen belépve egy romjaiban is lenyűgöző csoda tárul elénk, igazán szép, a felületes szemlélő számára nehezen észrevehető részletekkel.
A kapu részlete (Fotó: Vincze Miklós/24.hu)
Belépve azonnal a tágas lépcsőházban találjuk magunkat, ami kissé kopott ugyan, de a hangulata utánozhatatlan
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A lépcsőházban a felsőbb emeletek felé haladva sem változik a helyzet, az apró díszek és virágládák pedig nagyon furán hatnak a tágas, csupasz, kopott térben
Fotó: Dési Krisztina/Budapest100Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A korlát sem épp hagyományosan csatlakozik a lépcsőkhöz
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A nagy bankfiók fölé magasodó udvarrész értelemszerűen az első emelet magasságában található – korlátján a Magyar Érték- és Iparbank felirattal, és a bankházak elengedhetetlen kiegészítőjével, egy méhkas ábrájával
Fotó: Dési Krisztina/Budapest100Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A cselédlépcsőház falán növényi minta fut végig – ezt egy szakaszon egy lakó áldozatos munkával végigkarcolta egy kulccsal
Fotó: Vincze Miklós/24.huFotó: Vincze Miklós/24.huFotó: Vincze Miklós/24.hu
A főlépcsőház legfelső szintje
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A gang
Fotó: Dési Krisztina/Budapest100Fotó: Dési Krisztina/Budapest100Itt működött az Ismeretlen Budapest sorozatunkban korábban már említett, sósborszeszével naggyá vált Diana Kereskedelmi Rt. központi irodája, de a legalább féltucat kormányban pénzügyminiszterként részt vállaló ifj. Korányi Frigyes báró is itt bérelt lakást, sőt, 1923-ban a második Tisza-kormány földművelésügyi minisztere, Ghillány Imre báró is ideköltözött feleségével, Szinyei Merse Piroskával és annak családjával, így a Kállay-kormányban később közoktatásügyi miniszteri posztra került Szinyei Merse Jenővel.

Öt szoba-hallos, két cselédszobával és két fürdőszobával felszerelt utcai lakásuknak (az 1957-ben megözvegyült) Szinyei Merse Piroska egészen 1961-ig társbérlője maradt. A nő a második világháború utáni kitelepítést egyedül úgy úszta meg, hogy

Nádor utcai nagy lakását a hatóságoknak átengedte, csak a konyhát és cselédszobát tartva meg magának.

Az épületben ma az OTP fiókja mellett egy időskorúaknak fenntartott átmeneti gondozóház is működik.


A hirdetések az Egri Újság 1917-es és 1918-as évfolyamaiból származnak, az információk forrása pedig Nagy Ágnes Városnegyedek életciklusa: lakáselosztás-társadalmi rétegződés című munkája, báró Ghillány Imre képe a Pesti Napló egyik albumából, az előd bővítési tervrajza a Budapest Főváros Levéltárából, az épület tervpályázatának eredményei pedig a Magyar Építőművészet IX. évfolyamának 12. számából származnak. A belső és külső fotók egy része a Dési Krisztina fotói az épület Budapest 100-lapjáról, a többi pedig a szerző 2015. márciusi, okostelefonnal készített, valamint 2016. februári, nem túl okos fényképezőgéppel készített képei.