2016 májusa óta lehetséges egyszerűsített módon a hazánkkal szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása. Az ukrán munkaerő integrálását, vagyis ukrán munkavállalók magyarországi munkába állítását célzó folyamatban a kezdetektől részt vett az euJOBS Kft. A megfelelő tapasztalat, infrastruktúra és szakembergárda hármasa már profi szinten összeállt, így a szolgáltatás a hazai munkáltatók számára is elérhetővé vált. Az új megoldás részleteiről Krátky Márkkal, az euJOBS Kft. operatív vezetőjével beszélgettünk. Az előzményekről szólva: a jogalkotó részéről több szálon indult el a kezdeményezés. Egyrészt a nagyvállalati szektor nehézségeit kívánták enyhíteni, másrészt a munkaerő-szolgáltató szektor munkavállalói bázis feltöltését célzó feladatellátását igyekeztek előmozdítani. Munkaerő, ami itthon már nincs Mint ismeretes már nemcsak a szakmunkások, hanem betanított munkások is hiányoznak a rendszerből. Különösen a szezonalitási problémákkal küzdő szálloda- és vendéglátóipar, valamint a mezőgazdaság érzi meg a hiányzó munkaerőt, de ezzel a gondoknak még nincs vége. A munkavállalók területi eloszlása és mobilitása sem egységes, így előfordulhatnak régiók, ahol bár magasabb a munkanélküliség, a munkavállalók alacsony költözési hajlandósága ezzel párhuzamosan pedig a gazdaságilag fejlettebb vidékek magas lakhatási költségei gyakorlatilag megbénítják a munkaerő hazai áramlását. Ugyan a vállalatok igyekeznek saját költségen megoldást találni a problémára – lakhatási támogatással, munkásszálló projektekkel ill. egyéb szálláslehetőségek biztosításával –, hosszú távon mégsem tudnak megnyugtató választ adni a kérdésre. Ezt felismerve született meg a könnyítés, hogy a szomszédos, harmadik országbeli (nem uniós tagországbeli) munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásának ügye megvalósulhasson. A hazai helyzet nem fog javulni, határon túlról jöhet a megoldás A munkaerő-közvetítésben és kölcsönzésben érdekelt euCSOPORT operatív vezető szakembere úgy látja, a hiányzó álláshelyek ukrán munkavállalókkal való feltöltése több szempontból is előnyös a vállalatoknak. Az könnyen megérthető, hogy ily’ módon a konkrét termeléskiesés kiküszöbölhető. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az elkövetkezendő 3-5 évben sem fog változni a magyar munkaerőpiac jelenlegi összetétele, azaz belátható időn belül nem lesz több, magyar munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a harmadik országból érkezettek munkába állásával nemcsak a rövid távú termelési volumen biztosítható, de a magyar vállalkozók munkaerőpiaci kitettsége is csökkenthető. Az a vállalat, amelyik képes minimalizálni a munkaerőpiac változásaiból eredő kockázatokat, olcsóbban, gazdaságosabban, egyszersmind nyereségesebben tud működni. Kiknek éri meg? A módszer azoknak a foglalkoztatóknak nyújt megnyugtató megoldást – szögezi le Krátky Márk – akik elég tőkeerősek ahhoz, hogy ki tudják gazdálkodni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő 160-170 ezres nettó munkabért. Főleg azok a cégek járhatnak jól a munkaerő importtal, amelyek minimum 15-20 főnek tudnak munkát adni. A projektnek ugyanis vannak fix költségei, amelyek egy-két munkás foglakoztatása esetén fajlagosan viszonylag magasak, vagyis igazán nagyobb létszám esetén gazdaságos a hiányzó álláshelyek külföldiekkel való betöltése. A tudatos cégek nyitottak és már alkalmazzák is! Fel kellett ismerni, hatékonyabb és gazdaságosabb ukrán munkaerőt alkalmazni és az esetleges többletköltségeket kifizetni, mint a kieső termelésből fakadó károkat és veszteséget deficit formában vállalni. A tudatosan, hosszútávon tervező vállalatok csak profitálhatnak ezen foglalkoztatási lehetőségből. Az interkulturális gondolkozás a HR elengedhetetlen összetevője, mely nem a jövőben lesz, hanem a jelen megoldása.
