Nyolc év telt el a pénzügyi válság kezdete óta, de még mindig újabb bankok sorulnak állami mentőövre. Ezúttal az olasz pénzügyi szektort kell megtámogatni 20 milliárd euróval. A döntéssel a bedőlt hitelek miatt bajba jutott bankrendszeren próbál segíteni az új olasz kormány. Végre rászánta magát az olasz kabinet, hogy mentőövet dobjon a gyengélkedő olasz bankoknak, miután a világ legrégebbi bankja, a Monte dei Paschi di Siena továbbra is a csődközeli állapotban van, és félő, hogy bedőlése magával ránthat több bankot is. A döntést egy tegnapi kormányülést követően jelentette be Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter késő este. A mentőcsomagot még idén szeretnék elfogadtatni a törvényhozással, annál is inkább, mert a Monte dei Paschi január elsejétől gyakorlatilag csődbe megy, ha nem kerül sor minimum öt milliárd eurós tőkeemelésre. Az állami mentőcsomagra Matteo Renzi korábbi kormányfő nem mert rábólintani, mert attól tartott, hogy a közpénzből törtéő bankmentés népszerűtlensége kedvezőtlenül befolyásolja a december 4-i népszavazás kimenetelét. A referendumon azonban Renzi alkotmánymódosító javaslatát nagy arányban leszavazták az olaszok, a miniszterelnök korábbi ígéretéhez híven lemondott, és Sergio Mattarella köztársasági elnök az addigi külügyminisztert, Paolo Gentilonit kérte fel kormányalakításra. A politikai viharok miatt azonban nagyon sok időt vesztett a bajba jutott bankszektor, amely már korábban állami segítségre szorult volna. Most, szinte az utolsó pillanatban döntött a kormány egy húsz milliárd eurós tőkeinjekcióról nem is titkolva, hogy elejét szeretnék venni egy esetleges bankpániknak. Paolo Gentiloni olasz kormányfő Forrás: AFP/Alberto Pizzoli A terv gyenge pontja, hogy az amúgy is nyakig eladósodott olasz állam csak újabb kölcsönökből tudja előteremteni a bankmentésre szánt összeget, holott a GDP-hez mért államadósság már most 175 százalék felett van (2230 milliárd euró), ami Görögország után a második legmagasabb arány. Az olasz helyzet azonban össze sem hasonítató a görögökével ebből a szempontból, ugyanis az államkötvények (államadósság) zömét az olasz lakosság birtokolja, így a külföldi befektetőknek sokkal kevésbé kiszolgáltatott az állam. Eközben az Ifo Institute müncheni kutatóintézet hétfőn közölt jelentésből az derül ki, hogy a német közgazdászok többsége ellenzi Olaszország esetleges kilépését az eurózónából. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilappal közösen végzett felmérés szerint a megkérdezett német közgazdászok 61 százaléka ellenzi, 29 százaléka támogatná a kilépést. A válaszadók 52 százaléka szerint egy esetleges olasz kilépésnek negatív, míg 23 százaléka szerint "nagyon negatív" hatása lenne az eurózóna stabilitására. Olaszország kilépése az eurózóna végének a kezdetét jelentené - véli Niklas Potrafke, az Ifo Institute igazgatója. a Monte dei Paschi di Siena Bank központja Forrás: AFP/Giuseppe Cacace A 100 megkérdezett közgazdász 57 százaléka szerint "valószínűtlen" Olaszország kilépése az eurózónából, 14 százalék pedig "teljesen valószínűtlennek" tartja azt. A válaszolók 48 százaléka szerint az euróövezet elhagyása "pozitív" hatással, 14 százalék szerint pedig "nagyon pozitív" hatással lenne az olasz versenyképességre, részben a visszatérő líra esetleges leértékelése miatt. Tény, hogy az euró bevezetése rosszul hatott az olasz gazdaságra, egyrészt a kedvezőtlen líra-átváltási árfolyam és a felfelé kerekítések miatt áremelkedést hozott, másrészt visszavetette a gyenge lírával támogatott olasz exportot. Let's block ads! (Why?) Forrás...
