A Pirate Bayt létezése óta üldözik a hatóságok, nemrég pedig a Demonoid nev? torrentoldalt kapcsolta le az ukrán rend?rség. Az internetes kalózszakért? szerint a kormányok egyre inkább elszakadnak a tisztességes eljárást biztosító jogi eszközökt?l a torrentoldalak elleni harcban. A filmek és zenék letöltését biztosító szájtok csak a jéghegy csúcsát képezik, az igazi tét a világháló feletti kontrollért zajlik. A Pirate Bayt létezése óta üldözik a hatóságok, nemrég pedig a Demonoid nev? torrentoldalt kapcsolta le az ukrán rend?rség. Néhány hónappal ezel?tt kiszivárgott diplomáciai sürgönyök szerint a spanyol kormány is az Egyesült Államokkal való jó viszony érdekében akar hatékonyabban fellépni az internetes kalózokkal szemben. De vajon végleg szorul a hurok az illegális letölt?források nyakán? Magyar torrentoldalt is megtámadtak Az utóbbi két hétben az egyik legismertebb hazai torrentoldalt is túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné. A Bithumen üzemeltet?i a hosszú leállás nyomán felvetették, nehezebben támadható, biztonságosabb szervereket bérelnek, ennek költségei azonban már olyan magasak, hogy emiatt fizet?ssé kellene tenni a szájtot. A magyar torrentszájt üzemeltet?it?l is megkérdeztük, az oldalukat érint? támadás mögött kit gyanítanak, de cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ a kérdésünkre. A politika állhat a torrentoldalak elleni támadás mögött "Von Clausewitz porosz hadtörténész híres mondása szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. Ami a Demonoid kapcsán jelenleg zajlik, az az internet ellen?rzésért folytatott totális háború modellezése egy meglehet?sen apró csatatéren" - nyilatkozta az [origo]-nak Bodó Balázs médiakutató és szerz?i jogi szakért?, aki a Bittorrenttel kapcsolatos kutatásokat is végzett. A kibertérben bevethet? fegyverek között ugyanúgy szerepel a jogilag megalapozott eljárás és a jogilag ingatag talajon álló rend?ri fellépés, amelyet például Kim Dotcom, a Megaupload nev? fájlmegosztó szolgáltatás Új-Zélandon él? milliárdos tulajdonosával szemben vittek véghez az amerikai hatóságok. Ezeken túlmen?en túlterheléses támadások és feltörések is bevethet?k a kibertér feletti kontrollért zajló harcban. Ezeket a módszereket egyre látványosabban alkalmazza mind Oroszország, mind az Egyesült Államok, Izrael, vagy akár Kína is saját politikai céljainak elérése érdekében - véli Bodó. Nem az ukránok az els?k, akik az Egyesült Államokkal való jó viszony érdekében tettek saját határaikon belül lépéseket a kalózkodással kapcsolatban. Év elején például a spanyol parlament fogadott el egy olyan törvényt, amely szerint a szellemi tulajdonjogában megkárosított személy bejelentésére a hatóságoknak néhány napon belül kötelez? leállítani az oldalt, ahonnan a jogsértés tárgya elérhet?. A Read Write Web technológiai portál szerint a spanyol törvény koncepcióját vagy akár a teljes szövegezését amerikai kultúripari vállalatok adták. A torrentszájtok a jéghegy csúcsát jelentik A szakért? szerint a célok esetenként csak taktikaiak: a Demonoid ellen fellép? ukrán hatóságok az üggyel foglalkozó cikkek jelent?s része alapján nem a torrentszájt végleges felszámolására törekszenek, csak megtámogatták akciójukkal az els? miniszterelnök-helyettes amerikai tárgyalásait. Ezek során ugyanis az országnak bizonyítania kell, hogy a korábbinál komolyabban képes védeni a szellemi tulajdont. "A stratégiai cél az, hogy ellen?rizhet? legyen az internet, legyen szó politikailag érzékeny tartalmak blokkolásának lehet?ségér?l, vagy a gazdasági érdekek - például filmstúdiók és lemezkiadók érdekeinek - kiszolgálásáról. Bodó szerint a kormányok egyre kevésbé válogatnak az eszközökben, és egyre inkább elszakadnak a tisztességes eljárást biztosító jogi eszközökt?l, s?t szerinte az igazi ketrecharc csak most kezd?dik. A kalózok is egyre ügyesebbek Maróy Ákos internetszakért?, aktivista, a kalózpárt egyik alapítója szerint kizárólag informatikai eszközökkel nem lehet megállítani a másolt filmek, szoftverek vagy digitális könyvek weben keresztüli illegális terjesztését. A szakért? szerint a fájlcserél? rendszerek üzemeltetésekor ugyanis próbálják elkerülni, hogy könnyen támadható, a m?ködéshez elengedhetetlen központi részei legyenek, amelynek kiesése estén az egész rendszer m?ködése is megbénulna. A Pirate Bayen nemrég bevezetett mágnesfájl rendszer például már megfelel ennek az elvárásnak, a teljes torrentszájt tartalma elfér egy pendrive-on, a felhasználókat összeköt? szerver pedig nem szükséges a m?ködtetéséhez. Ez úgy lehetséges, hogy a Pirate Bay keres?jében megtalálható több mint négymillió fájl csak küls? forrásra mutató link, amelyeket már nem a Pirate Bay szerverei szolgálnak ki. A linkek tömörítve 90, kicsomagolva 164 megabájt méret?ek. Bírósági határozatokkal számos brit és holland internetszolgáltatót is a Pirate Bay elérésének blokkolására köteleztek szerz?ijog-véd? szervezetek, de ezzel sem sikerült célt érniük. A tiltás életbe lépése óta az oldal elérését biztosító proxyszerverek listája forog közszájon, de havi néhány dollárba kerül? szolgáltatások is indultak, amelyeken keresztül a kalózszájt a tiltott területeken is újra elérhet?. Törvénytelen eljárás a Megaupload ellen A Megaupload letölt?oldal szervereit és a tulajdonos Kim Dotcom számítógépeit januárban foglalták le az új-zélandi hatóságok, majd minden eszközt és adatot átadtak az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI). Az új-zélandi legfels?bb bíróság döntése szerint azonban a helyi szervek eljárása szabálytalan volt, ugyanis sem lefoglalni, sem átadni nem lett volna szabad az eszközöket és adatokat a külföldi szerveknek. Fábián Tamás|2012. 08. 11., 15:50 http://www.origo.hu/techbazis/20120809-elesedik-a-torrentoldalak-elleni-harc.html
