A személyiségi jogok furcsa dolgok, hiszen míg a bűnözőknek nem lehet kiírni a nevüket az újságban, és az arcukat sem lehet mutatni, addig a telefonszámunkat és nevünket fűnek-fának kiadják a szolgáltatók, hogy aztán agresszív telefonkofák próbáljanak minden marhaságot ránk sózni. Sőt, meg is sértődnek, ha elmondjuk nekik, hogy tele a hócipőnk, mert belőlük minden napra jut egy. Az sem csoda, hogy egy olyan oldal esetében, mint a Facebook, milyen sűrűn felmerül a személyiségi jogok kérdése, amivel általában a felhasználók sincsenek tisztában, és azt hiszik, hogyha feltesznek magukról egy képet, akkor az csak addig nyilvános, míg nem történik miatta valami kellemetlen. Onnantól persze mindenki vadul hivatkozik a személyiségi jogaira, de ez most nem is érdekes. Sokkal inkább fontos az, hogy a Facebook egy ideje már fotó alapján is azonosítani tudja az embereket, mivel egy arcfelismerő algoritmus dolgozik a háttérben, ami többekben kérdéseket vetett fel. A múlt hét elején a bíróság megállapította, hogy a Facebooknak nincs joga biometrikus adatokat felvenni a felhasználók belegyezése nélkül. A felperes három ember volt, akik külön vitték bíróságra a sértettségüket, ám hamar rájöttek, hogy inkább perközösséget szeretnének alkotni, mégpedig a 2008-as, Illinois államban elfogadott, biometrikus adatok védelméről szóló törvény (BIPA) kapcsán. Ez a rendelkezés mindent magában foglal az ujjlenyomatoktól kezdve az arcfelismerésig, ugyanakkor nem vonatkozik a fényképekre, ám ennek ellenére James Donato bíró úgy döntött, az arcfelismerés fényképek alapján történik, ergo mégiscsak tilos, ha az egyén nem egyezett bele. A bíróság szerint a Facebook adatvédelmi beállításai a felhasználói megállapodásnál nem átláthatóak, és az embereket a “regisztráció” gombbal nem lehet arra kényszeríteni, hogy ezzel hozzájáruljanak az ilyen jellegű adatgyűjtéshez, illetve felhasználáshoz. Hogy ebből pontosan mi kerekedhet ki? Szakértők szerint arra nincs azért túl sok esély, hogy a Facebook leállítsa ezt a funkciót, inkább csak egy újabb beleegyezést kérő üzenet bukkanhat fel majd valamikor a felhasználók üzenetei között afelől érdeklődve, hogy hozzájárulnak-e az automatikus arcfelismeréshez, valamint egy olyan kapcsoló a beállítások menüjében, amellyel egy mozdulattal letilthatjuk a funkciót, ha zavarónak érezzük.